Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-28 / 26. szám

ter felvilágosítása után, mely szerint az egyes iskoláknak meg lesz adva a jog, hogy a tandíjmenteseket a járulé­kok fizetése alól esetleg teljesen is felmenthessék, a gaz­dagabb tanulókra róván ki az így be nem folyó összeget, módosításától elállott s a törvény változatlanul elfogadtatott. * A »Religió« és a polgári házasság. A hithű »Religió« alig talál szavakat, hogy a polgári házasság elfogadása miatt érzett fájdalmának, vagy talán helyeseb­ben mondva dühének kifejezést adjon. Elvakult haragjában minősíthetetlen szavakkal ront a kormányra, a protestán­sokra, sőt ledobva magáról a sokszor fennen hangoztatott katholikus loyalitás álarcát, a felkent apostoli királyra is rádobálja felkavart epéjének piszkos sarát, megfenyegetve egyházi átokkal, anarchiával és még sok ily loyális biz­tatásokkal. Nem akarunk beleavatkozni a »Religió« dol­gaiba, de talán jobb lett volna, ha vezércikke jeligéje helyett Pál apostolnak a Rómaiakhoz intézett levele 13-ik részének első hét versét vette volna elő; azokat a ver­seket igen üdvös volna ma is elolvasni és lelkükre venni a »rómaiak«-nak. * A lelkésztanítóságok ügyében a kultuszminiszter f. hó 5-én 17,260. sz. a. egy újabb intézményt bocsátott ki az egyházi főhatóságokhoz, melyben kijelenti, hogy ezen­túl csak kivételes és rendkívüli esetekben s előzetes folya­modás útján engedi meg a lelkészi és tanítói állomások összekapcsolását s felhívja az egyházi íőhatóságokat, hogy f. é. szeptember hó 1-éig intézkedjenek önálló tanítói állomások szervezése iránt ott, a hol a lelkészi és tanítói állomás akár ideiglenesen, akár rendszeresen össze volt kapcsolva. A hol pedig a külön tanítói állomás szerve­zése teljesen lehetetlen volna, tegyenek a főhatóságok minél előbb előterjesztést a kivételes tanítási engedély megnyerése iránt. Valóban igen itt van már az ideje, hogy a lelkésztanítóságok ügye rendeztessék s papjainak visszaadassanak annak a pályának, a melyre készültek s a melyen magán is oly sok a tenni való. * Református kisdedóvónó'-képezde Debreczen­ben. Mint privátim örömmel értesültünk, a Fröbel-nőegy­let 10,000 frt alapítványt ajánlott fel a debreczeni reform, egyháznak azon célból, hogy felsőbb leányiskolájával kapcsolatban óvónő-képezdét alapítson. Az egyház öröm­mel fogadta az ajánlatot s most a várost akarják fel­kérni, hogy a képezde mellé szükséges mintaovodát meg ő építtetné fel. Igen helyes, nagy szükségünk van tiszta evangéliumi szellemű óvónőkre, hogy gyermekeink már legelső neveltetésük alkalmával is az Úr félelmére vezé­reltessenek. * A budapesti ref főgimnáziumban e hó 21., 22. és 23-án tartattak meg a szóbeli érettségi vizsgálatok Farkas József theol. akad. tanár, mint egyházkerületi képviselő és Beöthy Zsolt kormányképviselő elnöklete alatt. — Az írásbeli vizsgálatra 36 tanuló bocsáttatott, kik közül azonban 7 elbukván, a szóbeli vizsgálatra 29 tanuló maradt. A szóbeli vizsgálat alapján jelesen érett­nek találtatott 1; jól érettnek 5; érettnek 17; 2 tanuló két hóra, 4 pedig egy évre visszavettetett. * Tanfelügyelő' jubileuma. Réthi Lajos, kir. ta­nácsos, Hunyadmegye kir. tanfelügyelője, reformált anya­szentegyházunk lelkes és hü fia, f. hó 20-án ünnepelte meg hivatali szolgálatának 25 éves jubileumát. Eléggé meg nem becsülhető érdemeket szerzett magának a ma­gyar nemzeti közművelődés sikeres előmozdítása által előbb Fogaras-, Brassó- és Felső-Fehérmegyékben, később a nemzetiségi tekintetben époly szomorú körülmények közt élő Hunyad vármegyében. Jubiláris ünnepélyét több mint 100 tanító rajongó szeretete mellett, Hunyadmegye és Déva város egész társadalmának osztatlan tisztelete és nagyrabecsülése tette impozánssá és nemzeti kulturánk diadalmas örömünnepévé. Mint a dévai ref. egyház pres­byteriumának 20 év óta egyik leglelkesebb tagja, egyház­megyei és egyházkerületi világi képviselő, anyaszentegy­házunk valóságos oszlopembereként teljesítette egyházi és hitsorsosi kötelességeit. Mi is szivünkből gratulálunk a derék férfiúnak, kit 53 éves korában a szerető hitves és szép reményű gyermek boldogító ragaszkodásán kívül, a magyar nemzeti kultura minden igaz barátjának tisztelet­teljes nagyrabecsülése vesz körül. Isten tartsa és áldja meg őt még számos éveken át, hazánk és anyaszentegy­házunk örömére! * Evangélikus egyetemes lelkészi értekezlet Az ág. h. evang. testvérek a zsinat utolsó ülésszaka alkal­mából Budapesten véglegesen megalakult. Elnökévé Trss­tyénssky Ferenc pozsonyi, alelnökévé Gyurátz Ferenc pápai, jegyzőjévé Laukó Károly kecskeméti lelkészt válasz­tották. Működésének irányelveiül a következőket állapította meg: »1. Az értekezlet célja az egyházias hitélet ápolása, a testvéri összetartozás érzetének fejlesztése s a gyakorlati, különösen lelkipásztori kérdések megbeszélése által Isten országának terjesztése. 2. Az értekezlet tárgya : Az esperes­ségi és kerületi lelkészi értekezletek vagy egyes lelkészek által felhozott aktuális kérdések, melyek az értekezlet napját megelőzőleg lehetőleg két héttel az elnökhöz be­nyújtandók. 3. Az értekezlet tagjául tekintetik: hazai evan­gélikus egyházunk minden felszentelt lelkésze. 4. Az érte­kezlet tisztviselői: elnök, alelnök és jegyző. Valamely rendes tisztviselő akadályoztatása esetén az értekezlet »ad hoc« választhat tisztviselőt. 5. Az értekezlet meg­tartatik rendesen az egyetemes gyűlés alkalmával az elnök által meghatározandó órában. 6. Az értekezlet ülései nyilvánosak*. Az erők tömörítését, a lelkipásztori tevékenység fokozását s a testületi közszellem erősbítését célzó egyesülést rokonszenvesen üdvözöljük, működésére Isten áldását kívánjuk! * Református egyháztanács. A budapesti refor­mátus egyháztanács jun. 24-én délelőtt tartotta meg a szünet előtt utolsó ülését, melyen Szász Károly püspök és Darányi Ignác algondnok elnököltek. A tanács tagjai megelőzőleg részt vettek a Kálvintéri templomában lefolyt istentiszte­leten, a hol Szász Károly egyházi beszédet mondva, úgy abban, mint az azt követő imában felelevenítette a magyar református egyház volt főgondnokának és világi elnökének, id. báró Vay Miklósnak emlékét. Az ülésen a pesti ref. egyház újból való megalapításának 100 éves jubileuma került szóba, a mit a millenniummal egyidőben, vagyis 1896-ban ünnepelnek meg. Az ünnep részleteit később határozzák meg, de már most szükségesnek látták az egyháztanács jegyzőjét, Farkas Jószef theologiai tanárt megbízni azzal, bogy a pesti egyház 100 éves történetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom