Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-28 / 26. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség1 : IX. hevület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzeiidök. ICiiMltf-liivafal : Hornyánszky Tiktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt SO kr ; egész évre : » frt. Egyes szám ára 20 kr. Felhívás előfizetésre. A 74-ik félévre hirdetünk előfizetést. A régi biza­lommal s az eddigi programm alapján. Tovább is sürgetjük az egyház belső és külső épí­tését, Isten kegyelmének s az evangéliumnak nem emberi erejével. A belső építést, azaz az egyesek és testületek lel­kének evangéliumi megújítását. Hogy pásztorok és gyü­lekezetek, vezetők és vezetettek minél többet merítsenek Isten kegyelméből, mely üdvösségünknek egyedüli alapja ; Jézus Krisztusból, ki leikeinknek egyedüli üdvözítője; a Szent Lélek erejéből, mely lelkeinket, egyedül képes ujjá­szülni és megszentelni; az Evangéliumból, mely Istennek hatalma minden hivők üdvösségére. A külső építést, azaz az egyház szerveinek és intéz­ményeinek a szükséghez és viszonyokhoz mért reformá­lását. Hogy vallásos nevelésünk a közoktatás minden ágában, de főként a nőnevelés terén s a nevelésre hivatott tanítók, tanárok és lelkészek képzéséhen több evangéliumi ízt, színt és erőt nyerjen; hogy az egyházi irodalom minden ágában, de különösen a szentírás, a népiratkák és a vallásos lapok terjesztése terén nagyobb lendületet vegyen ; hogy a gyülekezeti élet a belmisszió felkarolásá­val, dékányságok szervezésével, vallásos összejövetelek tartásával, parókhiális könyvtárak felállításával, legény­egyesületek szervezésével, szóval az egyháztársadalmi tevékenység által belterjesebb erősödést és fejlődést nyer­jen ; hogy a lelkészi és tanítói állások korszerű fizetés­emeléssel, gyám- és nyugdíjintézetek szervezésével régi vonzerejűket és társadalmi súlyokat visszanyerjék; hogy a gyülekezetek az anyagi terhek arányosabb és igazsá­gosabb megosztása által, a hol szükség van rá, anyagilag újból szerveztessenek; hogy az egyházi közszellem, az összetartozás erősbítése s az erők tömörülése által, az elkerülhetlen egyházpolitikai válságok között diadalmasan megállhasson. Bizalommal kérjük olvasóink és munkatársainknak is a támogatását ezekre a nagy feladatokra! Az előfizetési feltételek a Lap homlokán olvashatók, a szokásos kedvezmények tovább is fentartatnak, az elő­fizetések a kiadó-hivatalba küldendők. Hornyánszky Viktor, kiadó. S z ő t s Farka s, felelős szerkeszlő. A gyermekek vallásáról. A kötelező polgári házasság a főrendiház június 21 -iki ülésében nálunk is törvénybe iktat­tatott. Ezt a nagy eseményt a felállított junctimnál fogva azonnal követni fogja a vegyes házasság­ból származó gyermekek vallásáról, illetőleg a r. kath. klérus által annyiszor megtámadott s prot. részről erősen védett 1868: LIII. t.-cikk 12. §-nak eltörléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Azt a sok nemes erőt és hevületet, mely részünkről az idézett 12. §-ban lefektetett elv, a »sexus sexum sequat.ur« mellett és továbbra való fentartása érdekében kifejtetett, megvallom, nem tartom teljesen indokoltnak. A törvény meghozatala óta eltelt negyed­század minden évének tapasztalata megmutatta, hogy ez a rendelkezés nagyon sok esetben irott malaszt maradt. Mert azt ne higyje el senki, hogy csak az utóbbi 8—10 év alatt történtek elkeresz­telések, illetőleg elnevelések; történtek bizony azok azelőtt is, de mivel nem volt annyira élére állítva a dolog, mint később, hát nem igen jöttek nyil­vánosságra. A r. kath. egyház, az ő egyedül üdvözítő voltára hivatkozva, nemcsak Esztergomban vagy a Magyar Államban, de Rómában is palam et pub­lice kimondja, hogy minden olyan törvényt, mely a vegyes házasságból származott gyermekek egy részét az eretnekségnek akarja lefoglalni, egysze­rűen nem respektál, semmisnek tekint s kiját­szására ha lehet nyilván, ha másként nem lehet: titkon, mindent elkövet. A dolog valóban oly természetű, hogy erő­szakkal megoldani nem lehet és nem szabad. Mert tegyük fel, hogy a keresztelésnél és anya­könyvelésnél megtartatott ugyan a törvény, de már az elemi- vagy közép-iskolai vallásoktatásnál nem. Vájjon zsandárral hozassuk-e a törvény szerint hozzánk tartozó gyermeket a vallásórára, konfir­mációra vagy templomunkba? És ha esetleg a 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom