Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-14 / 24. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, I*ijia-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzeudök. Kiadó-hivatal : Hornyánstkt/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elüfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt SO kr ; egész évre : 9 frt. E{/yes szám ára XO kr. Az evang. zsinat befejező ülésszaka. Az ág. h. evang. egyház junius 7—10-ik napjain tartotla meg az 1891-ik év decemberében megnyilt zsinatjának befejező ülésszakát. Korszakalkotó ez a zsinat a testvéregyház történetében; nemcsak azért, mert száz év óta ez volt az első zsinatja, hanem és főként azért is, mert a most befejezett zsinat valódi korszakalkotó munkát végzett. Most egyszerre óriási léptekkel, megfeszített erővel igyekezett helyre hozni azt a százados mulasztást, melybe az idők mostohasága s a viszonyok kedvezőtlen volta miatt bele esett. S ez az utánpótlás, a törvényhozás terén, mondhatjuk, fényesen sikerült. Valódi alkotmányozó zsinat volt, mely a százados gyakorlat alapján kifejlett egyházszervezetből és szokásjogból a jót és helyeset bölcs körültekintéssel kodifikálta, de a változott viszonyok által követelt új szervek és intézmények megalkotásától sem riadt vissza. A tapasztalt jót bölcsen konzerválta, a hibásat bátran reformálta vagy egészen újjal cserélte föl. Konzerváló munkájában szabatosan meghatározta az egyes önkormányzati testületeknek hatósági jogait és kötelességeit, valamint az ezek tisztviselőinek hivatali jogait és teendőit. Jogászi pontossággal állapította meg az egyházi törvénykezés közegeit, ezek hatáskörét, eljárását stb. Szigorú következetességgel és nagy szabatossággal vitte keresztül az ev. prot. egyházalkotmány kettős alapelvét, a gyülekezetét, mely szerint »az egyházban minden hatalom az egyházközségből ered« (11. §.), és a paritas elvét, mely szerint az egyházban a lelkészi és világi elemnek egyenjogú befolyása van (12. §). E tekintetben az evang. egyház törvénykönyve mintaszerű alkotás. Reformáló tevékenységében a zsinat különösen két irányban excellált, u. m. az egyházalkotmány betetőzésében és az egyház anyagi rende zésében. Az alkotmány betetőzése végett megalkotta és törvényes intézményekkel megszilárdította a négy egyházkerület egységét, melynek eddig az egyetemes gyűlésben csak tanácskozó jellegű organuma volt. Újra szervezte az egyetemes gyűlést s azt a közegyház legfőbb kormányzó hatóságává tette, mely most már nemcsak tanácskozik és javasol, hanem törvényes hatóságként képvisel, kormányoz és intézkedik az evang. egyházban. Nagy előnye az egyetemes gyűlésnek vagy evang. konventnek, hogy az egyetemes felügyelőben állandó organuma is van, ki időközben, gyűléstől gyűlésig, az egyetemes gyűlésnek teendő jelentés kötelezettsége mellett »kormányozza és képviseli az ág. h. evang. egyházat« (156. §.). A határozatképességgel és kormányzó hatalommal felruházott egyetemes gyűlés egyik legfontosabb alkotása az evang. zsinatnak. Még nagyobb horderejű reform az egyház anyagi rendezése. Az egyházi adózást illetőleg a zsinat két elvet kodifikált, ú. m. a személyes járandóság elvét s a birtok- és kereset-aránylagosság elvét. Minden felnőtt egyháztag köteles az egyház szükségeihez személyes adóval járulni, mely azonban 25 frtnál magasabb nem lehet; s a menynyiben ez nem elég, a nagykorú egyháztag a maga állami egyenes adójának a szükséghez mért százalékával is megadóztatható. E gyökeres adóreform alapján aztán kimondta a zsinat, hogy az egyházi és iskolai tisztviselők tisztességesen díjazandók, s nevezetesen azt is, hogy a rendes lelkésznek lakáson és kerten kívül 800 frtnál kisebb fizetése nem lehet. Nagyszabású alkotása a zsinatnak az egyházi közalap is, melyet az 1791-iki vallásszabadsági alaptörvény s az első egyetemes zsinat százados emlékére alapított. Az evang. közalap által előmozdítandó célok nagy részt ugyanazok, mint a ref. közalapé, nevezetesen szegény egyházak gyámolítása, missziók szervezése, lelkészek számára gyám- és nyugdíjintézet alapítása, de ezeken 47