Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-03 / 18. szám

lelkész 50 frt, Pethes Endre alistáli lelkész 50 frt, Tóth László csúzi előkönyörgő 30 frt, Udvardi Péter benkepatonyi levita 20 frt, Mezei János őri-szent-péteri lelkész 80 frt, Pályi Pál naszályi lelkész 40 frt, ifj. Jákói Pál hajmáskéri lelkész 30 frt.- Dunántúli lelkeszek összesen : 440 frtot. IRODALOM. ** Köznapi imák templomi használatra. Irta Gyöngyösi) Sámuel tisza-nánai volt ref. lelkész. Kiadta Harmatiig Pál Debreczenben. — Rég érzett hiányt óhajt kielégíteni e könyv, mely szerzőjének holta után látott napvilágot. Imairodalmunk mai virágzó állapota mellett is főkép a kisebb, falusi gyülekezetek lelkészei sajnosan nélkülöztek egy imakönyvet, mely az évszakok és a természet változása folytán felébredt vallásos érzéseket híven tolmácsolná. Már pedig helyesen mondja a szerző, hogy »a természet tavaszi ébredése, a nyár terített asztala, a halványuló őszi lombok hulló levelei, a pihenés téli álmában a halál gondolata: mind-mind másnemű érzelmekben emelik Istenhez a kebel buzgóságát, nemcsak vasárnap, de hétköznapokon is«. Ez érzelmeknek akar hü tolmácsa lenni a Gyöngyösy könyve »gvenge erővel, de jóakarattal s azon reményben, hogy majd jőnek avatottabbak, kik visszahódítják a világ lelke által megnéptelenített üres templomokat*. Mint maga bevallja előszavában, mesteréül Révészt valásztotta, s ennek hatása valóban sok helyütt meglátszik gondolatokban és nyelvezetben, a nélkül, hogy egészen meg lehetne tagadni Gyöngyösytől az eredetiségét. Nyelvezete minden virágossága mellett is könnyen folyó, bibliai helyekkel gyakran átszőtt, s igaz buzgóság, fiúi alázatosság, keresztyéni megnyugvás nyilatkozik meg soraiban. A könyv Il-ik része közönséges, bűnbánati és ünnepek előtti napokra való imákat tartalmaz, kiegészítve betegekért és különösebb alkalmakkor mondandó imádságokkal. Ugyanaz a melegség, a gondolatok költői szárnyalása jellemzi ezt is, mint az I. részt. A könyv mint mondottuk Harmathy Pál kiadásában jelent meg Debreczenben. Nyomása tiszta, betűi szépek és nagyok kötése barna vászon. Az ára, pünköstig megrendelve 2 frt 50 kr., bolti ára 3 frt lesz. Ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. K. ** Egyház és ideálizmus. Irta Herczegh Mihály egyetemi ny. r. jogtanár, felolvastatott a »Katholikus körben* 1894. január 17-én. — A 24 lapra terjedő füzet, tartalma: I. Vallásosság. II. Felekezetiség. III. Az egyház alkalmazkodása. IV. Idealismus. V. Az egyház a haladás fejlesztése körül. A vallásosság címe alatt sok szép és igaz dolgot mond el a vallás nélkülözhetlenségéről, erkölcsileg nemesítő, fegyelmező és boldogító erejéről A felekezetiséget vallási türelmetlenség, tehát felekezeteskedés gyanánt fogja fel s mint ilyet élesen elítéli. A római egyház alkalmazkodásában dicsérőleg említi föl, hogy a római egyház az állami élet minden alkatához tudott és tud alkalmazkodni. Némi túlzással magasztalja a pápaságnak hazánk iránt tanúsított szolgálatait és áldozatkészségét. Mert az ilyen állítását, hogy »Magyarországon a római egyház mindig szolgálatában állott a jól felfogott és helyesnek ismert magyar politikának«, teljességei nem írhatja alá a tárgyilagos történetírás. Az utolsó három, különösen a jelen század története, sőt napjaink eseményei is az ellenkezőt bizonyítják. Ilyen erős felekezeties színű és ízű az egész III. és V. szakasz. Az idealismusról szóló szakasz sokkal tárgyilagosabb és sokkal igazabb is, mint a II., III. és V-ik szakasz, melyekben nagyon éles a felekezeti felfogás. — A csinosan írt füzet az Athenaeum könyvnyomdájában Rudapesten jelent meg. Ára nincs kitéve. ** Emlékbeszédek Kossuth felett Ismét kaptunk kettőt a Kossuth felett elmondott beszédekből és imádságokból. Az egyiket Jávory Nándor somogyviszlói lelkész, a másikat Vadas Gyula csermői lelkész-tanító irta. Mindkettőben meleg sziv dobog s lángoló hazafiság melegít ; néha túlzásra is ragadja szerzőket a szónoki hév, a Jávory füzetének ára 5 kr, a másiké nincs felemlítve. ** A Pallas Nagy Lexikonából megjelent a 69—72. fűzett vagyis V. kötet 9—12 füzete a következő mellékletekkel: Drótkötélpálya (a Vajda-Hunvadon alkalmazott rendszer), Dürer Albert »Krisztus a keresztfán* című képe, szép színnyomatú reprodukcióban, Égerfa, Eger város legújabb tervrajza, Egyiptomi művészet I. és II. lap, melyek közül az egyik színnyomat, Egyenes szárnvúak, az Ekék I. lapja, az Ékítmények (színnyomat) I. lapja s az Elefánt. A jelentékenyebb cikkek közül különösen a következőket említjük ki: Drágakövek (dr. Szterényi H.), Dráma (dr. Silberstein Ötvös Adolf, Dugonics András, Duna (dr. Thirring, Timon Béla és dr. Lers Vilmos) és Dürner Albert. A szöveget is számos ábra díszíti. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Felső-Raranyában a mindszentbogádi gyülekezet lelkipásztorává Sárközi Sándor kovácshidai fiatal segédlelkész választatott meg. — Kardos János üllői lelkészt mult vasárnap iktatta be Szánthó János pesti esperes. — Vásárhelyi Zsigmond zalátai h. lelkészt Szent-Endrére helyettes lelkésznek. Biró Mihály dunapataji segédlelkészt Belvárdra helyettes lelkésznek, Koncz Antal lovasberényi segédlelkészt Dunapatajra segédlelkésznek helyezte át Szász Károly dunamelléki püspök. * Klamarik János jubileuma. A középiskolai tanárság szép ünnepet ült a székes fővárosban, április 28-án. Megjubilálta a középiskolák vezetőjének, Klamarik János miniszteri tanácsosnak 40 éves működését, Klamarik egy munkás, lelkes, erélyes és tanult fej, ki mint tanár, igazgató, főigazgató és a középiskolák vezetője a minisztériumban, negyven év óta feltűnés nélkül, híven, erős kötelességérzettel és kiváló sikerrel szolgálja a középoktatás ügyét. Érdemeinek, sikereinek oroszlánrésze az 1883 óta lefolyt időre esik. Ekkor lépett a közoktatási minisztériumba, hogy szolgáljon egy nagy eszmét, az akkor új középiskolai törvény által középiskoláink újjáalkotását. És híven szolgált, sikerrel szolgált, mert lélekkel és eszmét szolgált,