Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-03 / 18. szám

mint kevesen szoktak. Az 1883-iki középiskolai törvényeszméje testté vált. A szervezés végrehajtatott, a középiskolák színvonala nagyot emelkedett. S ez a hajtó, emelő erő legnagyobb részben Klamarik volt. Még mi protestánsok is, kik iskolai autonómiánkra oly féltékenyek vagyunk, kik közül többen aggódva tekintettek 1883 óta középiskoláink jövője elé, osztatlan elismeréssel adózunk Klamariknak, ki a törvény végrehajtása, az államsegélyi szerződések megkötése s az egész középiskolai ügykörben kifejtett tevékenysége közben embereink, intézményeink és ügyeink iránt pártatlan és elfogulatlan előzékenységet, bizalom ébresztő tapintatot és igazságosságot tanúsított. — Maga az ünnepély fényes és méltóságos manifesztációja volt a hü munkás iránt minden érdekelt körben érzett elismerésnek és tiszteletnek. Autonom prot. iskoláink is szép számmal voltak képviselve az ünnepélyen. Az ünnepély három részre oszlott. Délelőtt díszgyűlés volt a városházán, hol Beöthy Zsolt üdvözölte a jubilánst; délben bankét a Vigadóban, este nagy ifjúsági hangverseny 800 tanuló közreműködésével a Vigadó nagytermében. — A középiskolai oktatás nagyérdemű vezetőjének Lapunk részéről is tisztelettel kívánjuk: ad multos annos! * Budapesti ref. egyházunkban április 29-én tartatott meg a presbyteriumnak Lapunk mult számában említett kiegészítése és az egyházgazdasági bizottság megválasztása végett összehívott egyházközségi közgyűlés. Az egyháztagok megdöbbentőleg csekély számban, összesen csak 33-an jelentek meg, kik azután a kinyomatott szavazó lista szerint csaknem egyhangúlag ejtették meg a 32 rendes presbyter, 15 presbyteri póttag és 152 egyházgazdasági bizottsági tag választását. I. Presbyterek. Aebly Adolf, Árgauer Károly, dr. Barbás József, Balogh Albin, Bíró Lajos, Dékán Mihály, Farkas József, Fazekas Gábor, dr. Hegedűs István. Hegedűs Károly, Karap Ferencz, dr. Kiss Károly, Kálmán Lajos, Komáromi Lajos, dr. Kovácsy Sándor, Kovács Zsigmond, Mezei Albert, Nagy Dezső, Nagy Gyula, Nagy Ödön, Petri Elek, Polgár József, Pordán Imre, Simon Dezső, Steiger Gyula, Szilágyi Dezső, Takács Lajos, Tomka Jenő, Tóth Lajos, Turóczy Adolf, dr. Vécsey Tamás, Veszprémi János. II. Presb. póttagok. Dr. Bernáth István, Böszörményi Pál, Brückler Mihály, Deli Zsigmond, Hamary Béla, Hegedűs Béla, Kenessey Béla, Kerékgyártó Elek, Lakos Lajos, dr. Nagy Dezső, Szőts Farkas, Takács László, Telegdy Károly, Török Árpád, Jókúthy Sándor. * Állami főgimnázium Szegszárdon. A közoktatási minisztérium a főgimnáziumért versengő Bonyhád, Gyönk és Szegszárd között ez utóbbi javára akként döntött, hogy a szegszárdi polgáriskola helyére állami főgimnáziumot állít. A miniszter föltételei a következők: a polg. iskola épülete az érdekeltek költségén kibővítendő, bútorral és tanszerekkel ellátandó, vagy ez a felszerelés egyszer és mindenkorra 3000 forinttal megváltandó. Ezen kívül biztosítandó évi 10,000 forint hozzájárulás. A tandíj az állami pénztárt illeti. A szegszárdiak keveslik a miniszter áldozatkészségét és sokalják a tőlük kivánt áldozatot. — Bizony-bizony manapság már drága dolog egy főgimnázium. * A polgári házasság a főrendeknél április 26. és 27-ik napján az egyesült hármas bizottságban nagy érdeklődéssel tárgyaltatott és kétharmad szótöbbséggel elfogadtatott. A javaslat ellen beszéltek b. Rudnyánszkv, Samassa. érsek, Schlauch püspök, gróf Zay Albert, gróf Zichy József, Steiner püspök, gr. Eszterházy M. M., gróf Zichy Nándor; mellette nyilatkoztak gróf Keglevich István, id. Széchenyi Imre gróf, Beöthy Zsigmond, báró Prónay Dezső, Hieronymi miniszter, Daruvárv Alajos és több izben Szilágyi D. miniszter. Az egyesült bizottságok 60 jelen volt tagja közül 41 a javaslat mellett, 19 ellene szavazott. A részletes tárgyalásnál b. Prónay Dezső azt az indítványt tette, hogy a házasságkötéssel mint állami anyakönyvvezetők, a lelkészek is megbízhatók legyenek. Az indítványt azonban nem fogadták el. A részletes tárgyalásban a klerikális-feudális főrendek nem vettek részt, mert Zichy Nándor és a római főpapok vezetése alatt tüntetőleg kivonultak a tárgyalási teremből. A javaslat tárgyalása a főrendiház plenumában május 7-én veszi kezdetét. * Az anyakönyvek állami rendezése következtében, mint Hieronymi miniszter a polgári házasság tárgyalásakor a főrendiház bizottsági ülésén kimutatta, anyakönyvvezetők sokkal közelebb lesznek a felekhez, kik tehát hamarabb érnek anyakönyvvezetőt, mint eddig. Ezt a mai felekezeti anyakönyvvezetésből vett példákkal illusztrálta, így pl. a lutheránusok 6 ezer községben vannak elterjedve és csak 20C0 annyakönyvük van, a reformátusok közel 7000 községben vannak és csak 3000 anyakönyvvel rendelkeznek. A legrosszabbul állanak a katholikusok, kik 11 ezer községben vannak elterjedve és alig 3000 anyakönyvük van. Az állami rendezés következtében közel 5000 anyakönyv lévén, a lakosság könnyebben hozzáférhet. A mi pedig a pénzügyi terheket illeti, ebben a tekintetben a kormány kellő tájékozást szerzett magának és pozitivitással állíthatja, hogy azok 800.000 frtra rúgnak : lehet, hogy valamivel többre, de nem sokkal. Azt is fölemlítette a miniszter, hogy közel 5 ezer kerületben már megvannak az alkalmas anyakönyvvezetők, csak ki kell őket nevezni. * A székes fővárosi tanárok és tanítók fizetése az új szabályzat szerint három fokozatba van beosztva: Valamennyi állásnál a főváros szolgálatába ezúttal lépő tanárok és tanítók a harmadik fizetési fokozatba jönnek, három év elteltével jutnak a másodikba s csak a nyolcadik szolgálati évvel az első fokozatba. így tehát a reáltanár fizetése III. 800 + 200, II. 1300+300 és I. 1500 + 400 frt leend. Ezentúl minden öt évben 100 frt pótlék. A polgári és középkereskedelmi tanárok III. 800 + 200, II. 1000 + 300 és 1300 + 300 frt. Ötödéves pótléka 100 frt. A polg. isk. tanítónő fizetése III. 600 + 200, II. 800 + 200 és I. 1000 + 300 frt. Ötödéves pótléka 60 frt. Az elemi isk. igazgató járandósága: 1200 frt fizetés, természetbeni lakás, vagy 300 frt lakbér, 100 frt igazg. átalány és 60 frt ötödéves pótlék. Az elemi oszt. tanítók és tanítónők fizetése III. 500 + 100, II. 600 + 200, I. 800 + 250 frt. Ötödéves pótlék 60 frt. A segédek fizetése 500 frt. * A hegyaljai ág. evangélikus egyházmegye Badványi István egyházmegyei felügyelő és Farbaky József főesperes elnöklete alatt minap tartotta meg Miskolczon — a zsinati törvények életbeléptetése folytán szükségessé vált — rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésen jelen volt Zelmka Pál tiszakerületi ev. püspök is. A közgyűlés főkép az új zsinati törvények szelleméből folyó s az egyetemes egyház egész körére kiterjedő szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Ehhez képest az egyházmegye területén levő összes politikai községeket beosztotta az egyes anyaegyházak és újonnan alakított misszióik körébe. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta a jelenleg 13 politikai vármegye területére kiterjedő hegyaljai egyházmegyének ketté választását, s ehhez képest a Tisza által elhatárolandó »Tiszavidéki« új egyházmegye alakítását. Az egyes egyházaknak a kettéválasztott egyházmegyék körébe leendő beosztását illetőleg a közgyűlés a