Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-03 / 18. szám
van; 2-szor arra, hogy a mostani tervezet egészséges alapokra van fektetve; 3-szor arra, hogy az intézmény megalkotására a konventnek három évi záros határidőre szóló zsinati mandatoma van. 1. Mindenki tudja s a tervezet indokolása számszerűleg kimutatja, hogy egyházunkban a lelkészek özvegyei és árvái ez idő szerint kizárólag az egyes egyházmegyékben fennálló gyámintézetek segélyére vannak utalva. Ilyen partialis gyámintézet, hol régibb hol ujabb időben szervezve, az erdélyi egyházkerület két egyházmegyéjét, a nagyszebenit és gyulafehérvárit, kivéve mindenütt van. Segítő erejök azonban végtelen különböző. A gyámintézetek átlagban csak 61 frt évi járadékot tudnak adni egy-egy segélyezettnek; de maga az évi segély oly aránytalanul oszlik meg, hogy míg az erősebb gyámintézetek, pl. a békés-bánáti, alsó-szabolcsi, pesti 250—300 írttal segélyez egy-egy lelkész-özvegyet, addig pl. a nagysajói egyházmegye most még semmivel, a felsőborsodi csupán csak 2—3 írttal, a rikánbelüli négy egyházmegye (kézdi, sepsi, orbai stb.) 6—7 frttal, segélyezheti az elárvult lelkészi családot. Az egyházmegyei gyámintézetek túlnyomó nagy többsége annyira csekély erőben van, hogy az özvegyeknek és árváknak nyújtható évi segélye 100 frton jóval alul marad és átlagban csali 61 frtot tesz. (Lásd a Széli Kálmán-féle Gyámintézeti statisztikai adatokat 1892-ből, s a Szász Domokosféle Indokoló jelentést). Bizony, bizony ez csak a lelkészi állást megszégyenítő tűrhetlen alamizsna. De az egyházmegyei gyámintézeteknek nemcsak a segélyezés kiálló aránytalanságában nyilatkozó anyagi erejök csekély, hanem a hozzájárulás mértékét tekintve, a hol csak valamire való gyámintézet van, csaknem mindenütt felette súlyos. Vegyük pl. a belépési illetéket. Ez vagy fix összeg, mint pl. a pesti egyházmegyében, hol minden lelkész 300 frtot fizet a belépéskor, vagy az élvezett fizetésnek bizonyos százalékában van megállapítva, mint a tiszántúli egyházkerület legtöbb egyházmegyéjében. És mekkora belépési százalék! Hagyján a hol a fizetésének 15—25°/0 -a, de a legtöbb helyen 30—40, sőt vannak traktusok, a hol 50—60 százalékot is fizetnek a belépő tagok. Ez bizony felette nagy áldozat még az elérhető legnagyobb özvegy-árvai jutalékért is, mely tudvalevőleg csak egy-két helyen (Békés-Bánátban, Alsó-Szabolcsban) fölözi a 300 frtot. A felsorolt adatokból nyilvánvaló, hogy egy erős, fejlődésképes s az egyetemes egyház közerejével hatalmasan támogatott országos gyámintézet megalapítása elsőrendű szükség a református egyházban. Maradi F. A lelkészi gyámintézet pénzügyi oldala. Az indokolás kapcsán nem lesz érdektelen közölni a tervezet pénzügyi számításait sem. A bevételi tételek alkatelemei és számadatai, melyek itt alant közöltetnek, szőról-szóra az indokolásból vétettek át, a kiadási tételek vannak csupán végeredményeikben felsorolva. A gyámintézet bevételeit az alapszabály-tervezetben jelzett belépési járulékok, tagdíjak, fentartói illetékek s a közalapból fedezendő hozzájárulási díjak képezik. 1. A belépési járulékok összege a költségvetés első három évében évi 50—50 ezer forinttal szerepel, mert a fennálló papi állomásokkal összekötött javadalmak főösszege, kikerítve 1.500,000 frtot tesz s ennek 10%-a 150,000 frt volt az alapszabályszei ű 3 évi részletre beosztva a költségvetésbe fölveendő. A 4. éven kezdve azonban már csak az évenként átlag elhaló 45 lelkész helyett újonnan választandó s az intézetbe felveendő 45 lelkész évi 750 írtban számított közép-fizetésének 10%-a, illetőleg e 10%-nak első évi részlete (] /g -ada) volt fölvehető, az ötödik évben pedig már 90 új papnak járuléka szerepel s végre a 6. évtől kezdve minden évben 3375 frt van a költségvetési rovat e címe alatt föl véve, mely összeg a szóban forgó évben belépett 45 tag belépési járulékának első évi részletéből s a megelőző 2 évben belépettek második illetve harmadik évi járulékából áll elő. Pl. a 4. évben belép 45 lelkész; a papi íizetés átlaga évi 750 frt, ennek 10%-a 75 frt, tehát 75 X 45 = 3375, de ezen összeg az alapszabály szerint 3 év alatt fizetendő, tehát erre az évre 3375:3—1125 esik. Az 5. évben pedig a 4. évben belépettek fizetik a második 1125 frt részletet, az 5. éviek pedig az elsőt, tehát 1125 + 1125 — 2250 A 6. évben aztán s ettől kezdve állandóan 3. évi új tagok fizetik az évi 1125 irtokat, tehát összesen 3375 frt foly be. 2. A költségvetés bevételi részének II. rovatát a 2V2%"o s tagdíjak 1%_0 S fentartói díjak és az lV2°/o"os közalapi járulékok* képezik, melyek az 1,500.000 frtra számított összes papi fizetésnek 5%-ában, évi 75,000 frtban vannak fölvéve. E díjak az alapszabályok rendelkezése szerint, félévenként lévén beíizetendők, az első félévben befolyandó összegek már az év végéig kamatoznak s ezért az évi jövedelem összege, a kimutatás 3. és 4. rovatában látható »fél év végén« és »év végén« című rovatokban van kimutatva, melyek közül a 4. rovat a megelőző év pénztármaradékának s a pénztármaradék % évi kamatjának (4%-kal), valamint a félévi bevételnek összegezéséből kerül ki, az 5. rovat összegét pedig az egész évi bevétel, félévi bevétel félévi kamata s a megelőző évi pénztármaradék s e maradék egész évi kamata szolgáltatja. Nincsenek fölvéve a bevételek közé, mert még átlagos megközelítő módon sem számíthatók ki előre, az alapszabálytervezet 24. §-ának 5., 6. és 7. pontjai alatt foglalt remélhető jövedelmek, tehát az e címeken bevárható összegek a számítások kedvező eredményének öregbítésére szolgálnak. 1. A kiadási tételek között első a temetési segélyek szerepelnek évi 3375 frt összeggel. A statisztikai adatok 10 évi átlaga évenként 45 lelkész elhalálozását mutatja, tehát a 45 pap özvegyének a 750 frt átlagos papi fizetés 10°/ 0 -a 75 írtjával számítva adja a 3375 frt állandó évi összeget. * Az egyetemes konvent a közalap gyámintézeti járulékait más alakban, de végeredményében szintén lelkészi fizetések V20 /o-ára becsülhető összegben proponálja.
