Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-19 / 16. szám

r EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Nzcrkcszlősíg : IX. kerülőt, Pipa-ntra 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. liiaritf-hivatal : Horny&nsiky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza,hová az clőfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: IIORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik mindeii csüíöitükÖH. EISGzetési ára : Félévre: 4 J'rt kr; egész évre: 9 frt. ICr/i/es szám ára 2<> l:r. A XVI. és XVII. század belmissziószerű munkássága hazánkban. III. Jól tudjuk, hogy a belmisszióí munkásság manapság főleg abban az irányban vett nagyobb lendületet, hogy az a keresztyéni szerelet műveit iparkodik létesíteni, mely végeredményében ugyanazon célra szolgál, mint a mit az előző cikkekben fejtegettem, t. i. hogy Isten országát terjeszszük e földön. A keresztyénség a szeretet vallása, de nem csupán arra törekszik, hogy a szerelet a testi és szellemi szegényeket és nyomorultakat az anyagi gondoktól s a testi s szellemi betegségektől megmentse, illetőleg azokban ápolja, hanem egyúttal a szeretet munkáját abban is létesíti, hogy a lelkekel a bűntől, az erkölcsi haláltól szabadítsa meg és vigye az életnek Urához. Nagyobb lendületet a belmisszió ezen ága az újkorban a XVIII. század elejétől fogva vett, de nem hiányzottak már régtől fogva sem e nemű törekvések a keresztyén, majd a protestáns-keresztyén egyházban, s így közelebbről hazánkban sem. Ilynemű működése a keresztyén felebaráti szeretetnek főleg a városokban, a polgárság kebelében nyilvánul először és nagyobb mérvben, de tekintettel arra, hogy mint külföldön, úgy hazánkban is a városi halóságok legtöbbször egyúttal az egyháznak vezéremberei és teljes mértékben átvannak hatva a keresztyénség alapigazságai, főleg a felebaráti szeretet által: működésüket, a mennyiben a korábbi társadalmi tevékenység körén túilerjedőleg emelkedni látjuk, bátran tekinthetjük a vallásos szellem emelkedésének befolyása gyanánt. A kórházai• alapítása, fenlartása; a szegényügy gondozása: kiválóbb mértékben ez veszi igénybe a XVI. s XVII. század protestánsainak tevékenységét. Igy p. o. Kolozsvárit. Izabella 1558-ban, János Zsigmond 1562-ben nagyobb alapítványokat lesznek kórházak és szegény menhelyek részére. A városi tanácsnok pedig, mely egyntlal az egyházközség felettes hatósága is volt, rendes felügyelet és vizsgálat alatt tartja ez intézeteket. Az 1577. évből máig is meg van a vizsgálati jegyzőkönyv, mely feltünteti a kórházak és szegényházak vagyoni viszonyait, az ápolt betegek és szegények számát. (L. Jakab Elek: Kolozsvár története.) Debreczenben a kórház mellett szegényház, az úgynevezett ispotály, mely mai napig is fennáll, létesül szintén már a XVI. században. A felvidéki városokban (L. Demkó: »A felső magyarországi városok életéről a XV—XVII. században«.) egyletek alakulnak még a XV. században s állanak fenn később is »Elende Brüderschaften« néven a társadalmi nyomor enyhítésére. Azonban itt meg kell jegyeznünk. hogy nagy különbség van a reformáció előtti és utáni korban az ilynemű tevékenység között, t. i. az, hogy a XVI. századtól fogva nagy gondot, fordítanak a protestánsok arra is. hogy a lesti ápolás és ellátás mellett ne nélkülözzék a szegények és betegek a lelki vigasztalást sem. Ezért p. o. Selmecz városa kórházát, áthelyezi, hogy a templomhoz közelebb legyen; Debreczenben pedig egyenesen az ispotályi szegények részére külön templomot emelnek, lelkészt rendelnek már a XVI. században, mit a régi róm. kath egyháznál nem tapasztalunk. Főuraink, gazdagabb birtokosaink jelentékeny alapítványokat (esznek a szegények felsegélésére és szegényházak alapítására. Igv p. o. Ruszka Dobó Ferencz 1602-iki végrendeletében gazdag fundációval veti meg a sárospataki Xenodochium alapját: hasonlóképen Thurzó György nagy alapítványt és évi járandóságot rendel a bicsei szegényház részére 1615-ben, míg p. o. Csatóházi Móré István 1648-ban, vagy Pálffy Pál a volt nádor 1653-ban, inkább gondoskodnak a franciskánusokról és jezsuitákról, mint a szegényekről. Általában elmondhatjuk, hogy ott, a hol a protestantismus erőre jutott, alig volt valamire való város, hogy a szegének ellátásáról fényesen ne gondoskodott volna. Csakhogy idővel a római 31