Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-11 / 2. szám

5. Eschatalogia. A paradicsomot, a mennyországot sem keressük képzeleti túlvilágban, hanem az élet küzdelmeiben, fáradságában, feláldozásában látjuk a szellem örök dicsőülését. A mennyeknek országa itt van, bennetek van. A jövő nemzedékben látjuk ama mennyországot, melyben, újra megtestesülve, a szellem mindig magasabb fokra fejlődőtten feltámadását leli. 6. Erkölcsi maxima. Tanúságtétel az igazság mellett. Nincs ebben uj semmi, ez csak a biblia és a dogmák ismétlése. A halhatatlanságot is — ebben látszik leginkább eltérni — rég Schmitt Jenőként értelmezi már az emberiség műveltebb része. Csak azért látszik a Szellemi vallás újnak, mert sokszor érthetetlen philosophiai frázisokba öltözteti prófétája. Mennyivel egyszerűbben mondja azokat az evangélium: »Isten csupa jóság és örök szeretet. Ő általa, ő benne élünk, mozgunk és vagyunk. Mi az Istennek képmásai vagyunk. Mindnyájan egyek vagyunk a Jézus Krisztusban. Nincsen senkiben másban üdvösség. A test porrá válik, de a lélek megtér Istenhez, a ki adta volt. Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká teszen titeket«. Hát már most kérdem: mi szükség van a Szellemi vallásra ? Hívei különben már vannak Schmitt Jenőnek, legelőször is a felesége, a mi azt mutatja, hogy esküje szerint, csakugyan hűséges segítőtársa, azután egy pár zombori volt cimborája, Magyarországból vagy husz ember és a világ minden tájékáról hatvanhat, kiknek ismeretlen nevei mind alá vannak irva a Felhívásnak, a mely nemcsak puszta bizonyságtételt, hanem egyszersmind pénzt is kér, miután a Krisztus koporsóját sem őrizték és Isten országát sem építhetik ingyen. A Szellemi vallás propagálására Schmitt Jenő f„ manapság leghatásosabb sajtót használja fel és ez évtől kezdve egy Lipcsében németül megjalenő folyóiratot szerkeszt (Die Religion des Geietes). Én azt hiszem, hogy ő nem az a providentiális próféta, a ki eszméivel hivatva volna a világot átalakítani. Kisújszállás. S. Szabó József. ISKOLAÜGY. Középiskoláink állapota. (A közoktatási miniszter 22-ik Jelentése alapján.) Középiskoláink állapotáról és működéséről az 1892/3. tanévből következő nevezetesebb mozzanatokat sorolja fel a miniszteri jelentés. A görög nyelv helyett választható tudományokat évről évre többen tanulják. A görögpótló tanfolyam bevezetése évében 634. a rákövetkező évben 1466 és a mult iskolai évben már 2132 volt e tanulók száma. Görögpótló tanfolyamok még nincsenek minden gimnáziumban rendszeresítve. Az egységes középiskola ügye már az országos közoktatási tanácsnál van a tanulmányi rendszer kidolgozása végett. A reáliskolákban a latin nyelv rendkívüli tanulását a miniszter teljesen szabaddá tette, eddig csak oly tanulók tanulhattak latinul, a kik a reáliskolai tantárgyakból legalább jó előmenetelt tanúsítottak. A testi nevelés érdekében a miniszter rendeletileg ajánlotta, hogy a középiskolai tanulóknak a szabadban való fürdésre és úszásra, továbbá a korcsolyázásra az iskolai hatóságok kellő felügyelet mellett alkalmat nyújtsanak s e végből fürdő, uszó és korcsolyázó helyeket rendezzenek be. A jelentés szerint a kormány rendelkezése és vezetése alatti 127 középiskola közül 107, a 107 autonom iskola közül 50 foganasította a miniszter rendeletét. A tornaversenyek és az ifjúsági játékok rendezése s az erre alkalmas területek és vezető erők előállítása tekintetében is jelentékeny a haladás; hogy a játékok vezetését módszeresen eszközölhessék, a tornatanítók számára a miniszter a fővárosban játék-tanfolyamot rendezett, melyben 52 tornatanitó vett részt, kikből a testi nevelésnek buzgó apostolokat várhat a tanügy. Különös gonddal emeli ki a jelentés az ifjúsági kirándulások és utazások fontosságát. Az utazással járó tapasztalat köti össze a tudományt az élettel, s e mellett az utazás az ifjúság egészségének és testi erejének is javára van. Ujabb időben ez a tanulságos vállalkozás évről-évre nagyobb mérveket ölt s a miniszter kieszközölte, hogy az utazó tanulók és a kisérő tanárok kedvezményes vasúti jegyeket kapjanak, melyeket minden nagvob utánjárás nélkül az igazgató egyszerű hivatalos igazolására minden vasúti állomás kiállíthat. A középiskolai tanulók száma az ország kulturális emelkedése folytán évről-évre növekedik. A lefolyt tanévben a növekedés 1838 tanuló, vagyis majdnem 4% ? tiz év alatt 40.572-rőí 49,054-re szaporodott a középiskolai ifjúság. Az iskolák száma azonban nem képes lépést tartani az ifjúság szaporodásával. A fentebbi tanulószaporodás átlag 207 osztályt vagy 25 uj teljes középiskolát feltételezne, de középiskoláink ily arányban nem szaporodnak. Párhuzamos osztályt több helyen állítottak,