Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-11 / 2. szám

csonka középiskolák kiegészítése folyamatban van a budapesti I. ker., a keszthelyi, rózsahegyi, félegyházi, munkácsi, sepsiszentgyörgyi, sátoraljaújhelyi gimnáziumoknál és a budapesti VI. ker., az egri és a debreczeni reáliskoláknál. A szamosujvári gimnázium is kiegészül és az állam ellátásába megy át. Az államsegélyes középiskolák száma rohamosan szaporodik. A hvgiéna nagyobb épületeket, az ujabb paedagogia több helyiséget és gazdag felszerelést kíván s igy az iskolák szükségletei folytonosan emelkednek. A felekezeti és községi iskolák nem győzik a költségeket s az államhoz folyamodnak segítségért. Az állami segély ügyében tárgyalások vannak folyamatban : a szarvasi ág. ev. főgimnázium, az ujverbászi községi gimnázium, a mezőtúri, kisújszállási, miskolczi. hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimnázium, a vágujhelvi izr. alreáliskola s a soproni ág. ev. főgimnázium fentartóival. Államsegélyt kérnek : a félegyházi városi, a fblsö-lövöi ev., a gyöngyösi róm. k., a szentesi községi, a h.-nánási reform., a békési ref., a budapesti ev. gimnáziumok. Gimnáziumot kérnek: Makó, Lippa, B.-Gvula, Szegszárd, Balassa-Gyarmat, Zala-Egerszeg. A középiskolai építkezés még mindig nagy arányokban foly. Uj helyiségek épültek vagy épülnek a szombathelyi gimnázium számára 179 ezer frton, a szegedi reáliskolának 170 ezer frton, a verseczi reáliskolának 82 ezer frton. az ungvári kir. gimnáziumnak 175 ezer frton, a kisújszállási főgimnáziumnak 143 ezer frton, a pozsonyi állami főreáliskolánál 168 ezer frton. Bővítések, toldások történtek a váczi r. főgimnáziumnál 39 ezer, a kézsmárki ev. főgimnáziumnál 49 ezer, a kecskeméti főreáliskolánál 8600, a rózsahegyi r. főgimnáziumnál 16 ezer, a veszprémi r. főgimnáziumnál 48 ezer, a hajdú-nánási ref. gimnáziumnál (Takács László birtokos áldozatkészségéből) 4 ezer, a békés-csabai ev. gimnáziumnál 7600, az újvidéki kir. főgimnáziumnál 8200, a balázsfalvi g. k. főgimnáziumnál 46 ezer, a soproni főreáliskolánál 10 ezer frt költséggel. Az 1893. évi középiskolai törvény életbe lépte óta elmúlt 10 esztendő alatt az ország 183 középiskolája számára 91 építkezés történt körülbelől hatodfélmiliió forinton. Nagy összegekbe került számos középiskola bútorral való fölszerelése is, pl. a szombathelyi főgimnáziumé 10 ezer, a kisújszállásié 8 ezer, a győri reáliskoláé 15 ezer, a debreczenié 8 ezer * frtba. Hasonló nagy összegeket igényelt az uj iskolák tanszerekkel való fölszerelése is. A középiskoláknak tanárokkal való ellátása évrőlévre nagyobb áldozatokba kerül. A megélhetés költségei rohamosan növekednek, a tanárok fizetését rendezni és emelni kell, a mit az állam a mult évben a maga részéről meg is tett. E viszonyok — mondja a jelentés — sok autonom középiskolánkat már is válságba sodorták, mert nem képesek tanáraikat kellőleg fizetni. A csekélyebb anyagi erővel biró iskolák csak nehezen tudnak tanárokat kapni. A tanárjelöltek inkább elmennek magánosokhoz nevelőknek, mintsem tanároknak a csekély fizetést nyújtó szegényebb iskolákhoz, llv értelemben tehát tanárhiány mutatkozik. E helyzet kényszeríti az autonom iskolák fentartóit az államsegély igénybevételére. Oly autonom középiskolák, melyek még néhány évvel ezelőtt perhorreskálták az államsegélyt, ma már kérik azt. És valóban, nem számítva a beruházásokra egyszersmindenkorra adott segélyeket, az autonom középiskolákra fordított évi államsegély 10 év alatt 183 ezer frtra szaporodott. Előnyösebb volt az államnak ezt az áldozatot meghozni, mintsem elveszíteni ezeket az iskolákat, melyek közszükségletnek felelnek meg. Az országos tanulmányi alapból fentartott kisgimnáziumokban. valamint az állami gimnáziumokban is a miniszter a tandíjakat három fokozat szerint (főváros 36, nagyobb városok 30, kisebb városok gimnáziumaiban 24 frt a tandíj és 5, 4 és 3 frt a felvételi díj) fölemelte s az igy nyert jövedelemtöbbletből a kir. gimnáziumok tanárainak a fizetését megjavította. Tandíjemelés történt az állami reáliskolákban is, de csekélyebb mértékben, a mennyiben ezeknél évenként 30, 24 és 18 frt a rendes tandíj. A miniszter tervei közül fontosak s a középiskolai ügyet közvetlenül érintik a következők. A tanárképzés reformja, melyet beható tanulmány tárgyává tétetett a miniszter. Addig is főleg külföldi stipendiumokkal kivánja emelni tanáraink képzettségét. E végből több kiváló tanárt küldött s szándékozik jövőben is külföldre küldeni tanulmány útra, s ezt célozta a görög tanároknak mult évi görögországi expedíciója is. A tankerületi főigazgatók valamint az állami iskolai igazgatók számára elkészült az eljárási utasítás és készülőben van az igazgatók és a tanárok fegyelmi szabályzata is. Még fontosabb terv a nem állami iskolák tanárai számára készülőben levő nyugdíjintézet, melynek ismeretes tervvázlata alapján a törvényjavaslat már legközelebb a törvényhozás elé fog kerülni. A jelentés végén a miniszter fölsorolja a középiskolákra egyesek által a mult évben tett adományokat, melyek nem nagy összegre rúgnak. Protestáns középiskolánkra alig esik jelentékenyebb adomány. Általában a jelentés a középiskoláink állapotát, külső és belső emelkedését, tanulmányi előmenetelét kielégítőnek és elmélkedésben levőnek tünteti fel. Váradi F. TÁRCZ A. Horváth Márk és Szegedi Kis István. Egyháztörténelmi tanulmány és korrajz. (Folytatás.) Gradeci Stansith Horváth Márk Horvátországból hazánkba szakadt családból származott. Ifjú korában előbb Battyáni Ferencz, tót- és horvátországi bán és vasmegyei főispánnal, aztán Nádasdi Tamás nádornak állott szolgálatában, s ezek hadai élén csatázott a Rába-közben a törökkel. Katonai érdemei jutalmául 1548-ban a magyar