Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-12 / 15. szám

államkormány a kultuszminiszter kijelentése szerint négy év alatt a fontosabb helyeken 400 állami népiskolát akar felállítani. Belényes vidékén Tárkány, Fenes, B.-Ujlak és Gyanta, állami segélylyel megfelelhetnének a népoktatási törvények követelményeinek, míg Széplakon és Kisházán, hol a maroknyi magyarság alig lélekzik az oláh nagy tömeg közt, egészen az állam által felállítandó iskolákkal lehetne a nemzeti célt elérni. Széli Kálmán elnök megjegyezte, hogy e tekintetben az egyházi főhatóság általánosságban intézkedett, s a nemsokára kibocsátandó ívekből, ki fog tűnni, mely egyházak igénylik az állam közbejöttét stb. A lelkészi értekezlet ugyancsak Széli Kálmán elnöklete alatt tartatott. Elnöknék a Csomor-alapítványról tett jelentése után Onody Sándor pénztárnok terjeszti elő jelentését a pénztár állásáról, melynek tudomásul vétele után néhány praktikus kérdés felett folvt eszmecsere. Végül dr. Márk Ferencz okányi lelkész ajánlja azon egyházak lelkészeinek, hol a nazarénizmus terjedőben van, hogy az éjjeli összejöveteleket akadályoztassa meg a hatóság által, mivel a nappali összejövetelek nem oly vonzók. 0 praxisból beszél. Míg t. i. éjjeli összejövetelek voltak, az éj leple alatt lCO-an is összegyűltek, természetesen a túlnyomó rész kíváncsiságból, ma már alig jön össze 20 egyén. Ezen tapasztalati kúra tudomásul vétetett, s ellenszerül ajánltatott. Az egyházmegyei közgyűlés 29-én délelőtt 9 órakor nyílt meg, Széli Kálmán esperes és Ercsey Sándor mint legidősebb világi tanácsbiró elnöklete alatt. Elnöklő esperes buzgó imája után üdvözölve a gyűlés alkotó tagjait a gyűlést megnyitja. Majd a nemzeti közgvászra való tekintetből elnöklő esperes szót kér, s emelkedett szellemű beszédben emlékezik meg a magyar nemzet nagy halottjáról. A magyar prot. egyház — úgymond — mindig a nemzettel érzett s a nemzet nagyjai iránti kegyeletének mindenkor kifejezést adott. Osztozzunk mi is ezen közgyászban, emlékezzünk meg azon nagy férfiúról ki lángeszével Magyarország fundamentumát rakta le stb. Indítványozza, a nagy hazafi emlékének egyházmegyénk jegyzőkönyvében egy szerény lapot szenteljünk. Halkan, s meghatottan mondták a gyűlés tagjai a helyeslést. Ezután felolvastatott Tisza Kálmán egyházmegyei gondnoknak levele, melyben tudatja, az egyházi elnökkel, hogy közbejött akadályok miatt nem jelenhet meg a gyűlésen. E szép levélben, melyből a nagy állam férfiúnak egyháza iránti hő szeretete oly szépen tündöklik elő, többek közt az foglaltatik, hogy egyik fotörekvése az, miszerint aggkorának hátralevő napjaiban egyháza iránti kötelességét teljesítse, azon egyház iránt, melynek bizalma adta a lehetőséget, hogy a közügynek szolgálhasson. Világi elnök meg nem jelenése sajnos tudomásul vétetett A szavazatbontó bizottság jelentéséből kitűnt, hogy az egyházmegyei egyházi tanácsbiróságra a második szavazás alkalmával Hajdú Elek vadászi lelkész 21 szavazattal, Bagdi János 15 és Bernáth Lajos 5 szavazata ellenében általános többséggel tanácsbirónak választatott, ki is az esküt letéve, magát az egyházmegye szolgálatába felajánlotta. Egyúttal ugyanazon bizottság bejelentette, hogy a gyámintézet választmányi tagságra Hadházi Kálmán n.-szalontai ügyvéd választatott meg. Ezután következett az esperesi jelentés az egyházmegye valláserkölcsi s anyagi állapotáról, az elnökileg elintézett ügyekről, a skontro ügyekről, számadás a hivatalos pénzekről. A valláserkölcsi állapotokról szóló jelentésből kiemeljük a következő pontokat. A közönséges istenitisztelet gyakorlása gyülekezeteink vallásos buzgóságáról tesz bizonyságot. A nagy munkaidő kivételével általában kellő buzgóság mutatkozik az istenitisztelet gyakorlásánál. Ünnepnapokon és vasárnap délelőtt a hívek általában szép buzgalmat tanúsítanak az istenitisztelet gyakorlásában. A téli évszakban a hétköznapi bibliamagyarázat fellendíti az istenitiszteletnél a buzgalmat. Vasárnap délután kátémagyarázat 26 helyen tartatik, míg a többi 8 helyen bibliamagyarázat van szokásban. Az erkölcsi állapotra vonatkozólag kiemeljük a következőket. Törvénytelenül együtt él 255. Törvénytelen szülött 3464 közül 260 (7ü

/io°/o)- Visszás házas 87. kibékült 36. Válik 28. Egyházunkba áttért 39. Tőlünk kitért 10. Nazarénusok 18 helyen találtatnak. Szertartás nélküli temetkezés 8 helyen volt. Az anyagi állapotra vonatkozólag a jelentés szerint építkezésekre s javításokra 25,077 frt 33 kr. fordíttatott 34 egyházban a mult évben. Ezek közül kiemeljük mint legtöbb áldozatot hozott egyházakat a következőket: Belénves 598 frt 64 kr, B.-Böszörmény 460 frt, Erdőhegy 410 frt, F.-Tóth 1202 frt 64 kr., Geszt 112 frt 71 kr.', Gyanta 164 frt 73 kr., Kis Pereg 2100 frt, Kornádi 300 frt, Kötegván 400 frt, M.-Homorog 400 frt, M.-Gyorok 29ü frt. Nagy-Szalonta 5192 frt 18 kr., N.-Zerénd 500 forint! Ó-Arad 1200 frt, Okány 6500 frt, Sarkad 1387 frt, Sonkolyos 127 frt, Szakái 1*90 frt, E.-Gyorok 282 forint Lippa 224 frt. Szemlak 200 frt, Tenke 645 frt, Vadász 193 frt. Az adakozások és hagyományok összege 29 egyházban 8405 frt 73 kr. Megemlítendők Bajó János Nagyszalontán, a Cserén építendő új templom alapjára 200 frtot adományozott. Néhai Osváth Imre nyug. esperes, a sarkadi egyháznak 200 frt, a debreczeni főiskolának 300 frt, Nagy Elek lelkészné KaJas Ida az úrasztalához ezüst poharat, abroszt, 45 frt értékben, Tárkányon harangra 402 forintot. Ehhez legnagyobb összeggel járultak: Oláh Ferencz 20 frt, Benedek Péter 15 frt, Gyulai János 10 frt, Égető Emilia ugyanott úrasztali terítőt készített 20 frt értékben. Nyégerfalván új harangra 248 forint gyűlt he. melyhez legnagyobb összeggel járultak: Bienta Gáspár 15 frt, Oláh Ferencz 15 frt, Bátori Zoltán 10 frt. r

fen kén orgonára gyűlt hSOO frt. Ugrán Bölönyi József és neje az úrasztalához 200 frt értékű terítőt ajándékoztak. A sitnonyifalvi iskolára gyűlt 405 frt. A csermői iskolára a csongrádmegyei takarékpénztár 100 frt. Ugyanezen leányegyháznak a lelkésztanítói javadalom emelésére Vásárhelyi Béla földbirtokos 10 hold földet adományozott. Ezeken kívül az úrasztalat több helyen kenyérrel és borral a hívek buzgósága látta el. A közalapból ideiglenes segély gyanánt 580 frtot, missziói segélyül 850 frtot kapott az egyházmegye. Tőkesegélyül lelkész-állomások' felsegélésére 245 frt, Építkező egyházaknak tőkesegélyül évi járadékul 75 frt, államsegélyből 983 frt, ref. segély-egyletből 150 frtot nyert az egyházmegye. Báró Baldácsi-alapból a gyám-intézet részére 51 frt jutalék adatott. A biharmegyei népnevelési egyesülettől 47 frt értékű tanszereket kapott néhány iskola. A földmívelési miniszter a ménesgyoroki egyháznak 4000 db. gyökeres ripária-vesszőt ajándékozott 60 frt értékben. A nagyváradi prot. felső leányiskolára begyült az egyházmegyéből 1844 írt. A debreczeni port egyetemre 33 egyházból begyült 1684 frt 43 kr. A népmozgalmi adatok szerint a nagy-szalontai egyházmegyében van 44 anyaegyház. 8 leányegyház 213 szórvány, 3 missziói kör. Lelkek száma 77,321. Szüllöttek száma 3464 (4\5%) Halottak száma 2627. (3'4°/0

) Új házas 795 (1%) Konfirmáltak 1173 (15%). A 44 egyházban van 45 rendes lelkész, 1 körlelkész, 1 helyettes lelkész, 8 segédlelkész. Az egyházmegye halottai: Szőts Imre bélzerindi lelkész 80 éves korában, 50 éves lelkészség után elhunyt, híven munkálkodván az