Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-12 / 15. szám

annyi helyrehozhatatlan kárt okozott kandidáció eltörlése felett. A beköszönőt tetszéssel fogadta a gyűlés és munkához fogott. Mindenek előtt elrendelte a közgyűlés, hogy egy egyházi aljegyzői állásra, hol a legtöbb szavazatot nyert — s tévesen megválasztottnak kijelentett — Zeke Lajos és SZÍVÓS Károly között szűkebb szavazás döntsön. Azután espres úr előterjesztésére a törvény életbeléptetése alkalmával szükséges bizottságok megválasztása következett. Továbbá a tanítói állomásoknak — a képezdére leendő adózás céljából — osztályozása felől tétetett intézkedés, minélfogva a legalsó osztályba a 400 frtig, a középre a 400—500. legfelső osztályba az 500 frtot haladó tanítói íizetések fognak soroltatni. Csak ezekután került elő a »Rendszabály-javaslat«, melynél a következő lényegesebb módosítások hozattak javaslatba. L Az apró egyházakban a közgyűlés jogát az egyház-gazdasági gyűlésre ruházni át célszerűnek nem tartjuk, míg nagy egyházban az céljának bizonyosan megfelel ; azért életbelépteiését csak fakultative vélnők kimondandónak. 2. Az ünnepi esketés eltiltását illetve püspöki engedélyhez kötését egyházmegyénk a népre való tekintetből célszerűnek nem véli, az idegen vallásúak temetéséről szóló kikezdést pedig feleslegesnek tartja. 3. Lényeges kívánalmunk a 195. §. magyarázatához csatolni kivánt toldás, hogy t. i.: »önálló egyházi adózónak tekintetik minden választóképes egyháztag, kinek személyére külön meghatározott egyházi adó vettetett ki«. Magyarázatul csak annyit, hogy lukma-rendszer mellett, hol adózóul mindig a családfő van felvéve, a 40—50 éves fiak és vők sem bírnak az eddigi magyarázat szerint szavazatjoggal, a mennyiben nem özvegy anyával visznek közös háztartást. Holott minden 15 évet meghaladott férfi és nagykorú leányra minden személyes járandóság (pénz, búza, kukorica, bor stb.) teljes egészében reászámíttatik, s csupán a gazda után illető járandóság (tehát fa és sódar) nem szaporodik a családban, és a közalap, melyet a családfők fizetnek. Meghatározásunk szerint a mennyiben e terheket is ellválalnák (esetleg a nélkül is) az ilyenek is választóképességet nyernének. Végre is a lukma kivételes adónem és méltán kivételes szabályokat igényel, s tegyük hozzá érdemel is; mert a sok családtag sokszoros terhet emel, s nem közös terhet könnyít, hanem növeli a jövedelmet. A miniszter úr együtt ebédelt velünk — a reá vonatkozott felköszöntökre szellemesen válaszolván — de két órakor el kelle távovznia. A délutáni ülésen tárgyunk a napirenden csak egy volt, de az szomorú jele az időnek. A belvárdi egyház lelkésze, ápril 24-én más egyházba távozik. Ez az egyház most azt kéri, hogy filoxera miatt, bor-fizetését megválthassa félakónként (28 liter) 40 azaz negyven krajcárért, vagy missziói központtá tétessék (anélkül, hogy környezete volna). Természetesen elutasíttatott. Szomorú jele az időknek s talán egyébnek is, a menynyiben e jogosulatlan és indokolatlan kérésnek a távozó lelkészúr volt a tolmácsa és szószólója, kinek ez az elutásíthatlan kívánalom épen csak most, midőn már távozandó, jutott az eszébe. A felajánlott váltság igazán csak vakmerő gúny és kísértés; de egyszersmind tűzzel való könnyelmű játék is. Végül ünnepélyes mozzanattal záródott az ülés. A nemzeti gyászra való tekintettel, egyhangúlag elfogadott indítványnyal; Kossuth halhatatlan érdemei és az elvesztése fölött érzett fájdalom jegyzőkönyvileg örökíttetett, illetve nyert kifejezést. Sajnálattal jegyzem föl, hogy a gyűlés nem templomi isteni tisztelettel vette kezdetét (mi nem Budapesten gyűlésezünk !); annyival inkább, mert a tanítótestület egy héttel előbb tartott gyűlését a gyászhírre nemcsak elnapolta. hanem felkérte az esperesi hivatalt, hogy az egyházmegyei gyűlés alkalmából egy lelkészt gyászima tartásaval bízzon meg. a tanítók pedig a karkiséretet képezendik. Ez nem történt meg. A gyűlés pedig ima nélkül zárult. Azt hiszem, a mai világban az ilyen dolgok példaképül rosszúl vannak választva. Igaz, hogy eddig is kivételül ha történt; óhajtandó volna azonban, hogy ezutánra elmaradhatlan kiegészítését képezzék a közgyűlésnek. Csak mint kuriózumot említem föl, hogy dacára, miszerint legtöbb egyházunk gyászlobogóval, harangozással és gyászistenitisztelettel adott kifejezést a közgyász érzetének: akadtak, kik ügy nyilatkoztak, hogy ha az egyházmegye el nem rendeli, (a mi imperative nem is lehet, a kegyeletet is sértené) gyászistenitiszteletet nem tartanak. Elég szomorú, hogy ezt fel kell jegyeznem, mert — meggyőződésem szerint — ezt nem a hazafiság rovására (mit kétségbe vonni nem lehet), hanem a kényelem, szeretet és hamis kötelességérzet számlájára kell feljegyezni. Vigasztal az. hogy ilyen kevés akad (fáj, hogy csak egy is!) és a legtöbben sietnek kipótolni a mit elmulasztottak. Nyugalomba lépett esperesünk az elsők egyike volt, ki a gyászlobogót kitűzte, s osztozott a magyar nemzet gyászában. Sok helyt a temetés napjára tűzték ki a gyászistenitisztelet idejét. A gyűlés bár érthetőleg nyomott hangulatban, de a legkedvezőbb kilátással a jövőre nyert befejezést. Az új esperes vas-szorgalmához, és ügybuzgalmához itt méltán nagy reményeket fűznek, hiszszük, hogy nem is hiába. Adja Isten! Agodi, reform, lelkész. A nagyszalontai egyházmegyéből. A n.-szalontai egyházmegye március 29-én tartotta tavaszi közgyűlését N.-Szalontán a gimnázium épületében. Előző nap tanügyi bizottsági gyűlés és lelkészi értekezlet tartatott. A tanügyi bizottsági gyűlés Széli Kálmán elnöklete alatt délelőtt tartatott, A gyűlés tárgya volt az iskolalátogatók jelentése az egyházmegye tanügyi viszonyairól. A bizottság előadója Kozma Zsigmond m.-sassi lelkész ügyesen összeállított jelentésében feltűnő, hogy az egyházmegye több egyházában, ha a népoktatási törvényeknek eleget tenne minden egyház, legalább 32 új iskola felállítására volna szükség. Ezen szükséglet onnan ered, hogy az egyházmegye egyházainak népessége egy évtized alatt nagyot emelkedett. Az egyházak pedig eleget nem tehetnek a közterhek úgyis terhes volta miatt, tehát itt állami segélyre volna szükség. Az egyházmegyében van 96 iskola, 94 tanítóval. Tanulók létszáma 9180. A törvény által megállapított létszám 39 iskolában található. 57 iskolában e létszám magasabb Közegészségi tekintetben 15 nem felel meg a törvényes kellékeknek. Felszerelés tekintetében 89 felel meg a kívánalmaknak stb. A tanügyi bizottság a jelentés nyomán több egyházra nézve kötelező határozatokat hozott, mely határozatok az egyházmegyére terjesztettek, a kellő intézkedések foganatosítása végett. Sípos Imre t. bizottsági tag tekintettel Belényes vidékének speciális nemzeti viszonyaira, aiánlja a bizottság figyelmébe ezen vidék népiskolai szükségleteinek fejlesztését, íigyelembevéve azon kedvező körülményt, hogy a magyar