Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-12 / 15. szám

tummal látta el; kívánja, hogy a vegyes házasságokra vonatkozó püspöki rendeletek semmisíttessenek meg; a kik a vegyes házasságoktól az egyházi áldást megtagadják, esetről-esetre 100 írttal büntettessenek. Meglepő lehet, hogy Géczy már 51 évvel ezelőtt kimondani kívánja, hogy a házasságok a polgári hatóságok előtt köttessenek s az ezekből származott perek szintén azok előtt folyjanak. Végül előadja: Mivel megyéje az egyházi áldás megtaga­dása tárgyában 15 rendbeli feliratára sem kapott megnyug­tató választ, a megye kénytelen volt úgy rendelkezni, hogy kebelében a vegyes házasságok ev. pap előtt köt­tessenek s kéri a rendeket, hogy az így kötött házassá­gokból származó gyermekek is törvényeseknek mondas­sanak ki. Géczy erőteljes szavai után Kulinyi — Nógrád­megye — emel szót. Már Kálmán decretumai szerint tilos a vegyes házasság gátlása; Ulászló pedig azt, a ki Rómába panaszkodni jár, a csonka toronyba záratta; midőn a primás legációja által a római kúriához fordult, elvált a nemzettől. A vegyes házasság nem ütközik a kath. vallás elveibe; hisz a klérus 50 évig nem tagadta meg tőle az áldást, csak most kezdi azt lelkiösmeretébe ütközőnek találni, holott a tridenti zsinat is átkot mond az áldást megtagadóra. A király placetuma nemcsak törvénytelen, hanem következetlen is, mert míg a Lajcsák és Scitovszky pásztorleveleit nyíltan rosszalja, a pápai brevét placetum­mal látja el. Szemere B. szerint a klérus nem szereti megtartani a rá nem kedvező törvényeket, és vagy úgy tesz, mint a két püspök, vagy dogmái alá bújva, a törvény fölibe emelkedik. Nem lesz csoda, ha végre a nép a törvény­szegés és alkotmánysértés mellett dogmát hallván emle­gettetni, megszűnik tisztelni azt. A klérus reverzálisok által akarja szaporítani hívei számát, ezért gördít akadályt a vegyes házasságok útjába. Nevetségesnek mondaná az áldás megtagadását, de a helyett egy derék lelkészre hivat­kozik, a ki az előtte álló vegyes párhoz így szólt: »Köte­lességem nem engedi, hogy rátok áldást mondjak; áldjon meg titeket az én Istenem!« Vallási hatalmat a világi ellenében, státust státusba emelni nem a vallás, csak a hierarchia akar, a mely viszályt szít. Midőn a püspökök és primás körleveleket bocsátanak ki, a placetum alá bújván, megsértik hazánk törvényeit. Ha a kormány a visszaéléseket nem orvosolja; megteszi a nép s a papság lássa, ha elszokik az áldástól. A klérus a tanácskozások dogmatikus színe ellen kifogást tesz, holott ellenségképen áll szemközt a világiakkal; pedig Angliának alsó és felső házaiban csak azon egy pap jelenik meg, a ki az imát az ülés elején felolvasa. Megmondá Wurda: Ha a vilá­giak az egyházi, az egyháziak főleg óvakodtak volna a törvényhozásba avatkozni: nem jön létre a lutheráni conburantur. Átokként nehezült ez nemzetünkre. Küldői nevében kívánja ez állapotok előidézőinek megbüntetését: törülje el a kormány a vegyes házassági rendeleteket s mert a brevéhez a placetum is hozzá járult, ezentúl a brevék placetumot csak az országgyűlés beleegyezésé­nek nyerhessenek. Végül felszólítja a klérust, hogy mivel a viszálkodások oka az, mert a papok törvényhozókká lettek: hagyják el a táblát s mondjanak le a törvényho­zásban való részvételről. Sebestyén Veszprémmegye követe ilyenformán szólott: VIII. Pius pápa a vegyes házasságot természet- és tör­vényelleninek mondá, holott Pál apostol így szól: Ha a férjnek hitetlen neje van: ne bocsássa el, éljenek együtt, annálinkább áll ez a protestáns keresztyénre. Azt mondja a pásztori levél: »Lehet-e megszentelni a házasságot, a melyből eredendő gyermekek a Krisztusnak nem igazi nyájához tartoznak?« No hát Pál apostol azt mondja: »Valaki megkeresztelkedett, Krisztust öltötte fel; nincs többé görög, eretnek, zsidó, hanem egyek vagytok a Krisztusban«. A rozsnyói pásztori levél azt mondja: »Szokásba jött kath. és eretnek felek között azon isten­telen egyezség, hogy a fiú atyja, a leány anyja vallását kövesse, de a kath. vallás, a mely egyedül szent és boldogító, a többi vallásokat megveti*. Sebestyén Maxi­milián szavaira emlékezteti a klérust: »Nullám esse tyran­nidem intolerabiliorem, quam quae conscientiae dominare vellet«. Hogy a placetum előtt az áldás megtagadását a kormány sem pártolta, igazolja Gombos udvari titkár esete. Ez b. Perényi vikáriustól dispenzációt kért, ez azt, mint lelkiismeretével ellenkezőt megtagadta. Ferencz király Gombos folyamodványára a vikárius tettét rosszalva, Peré­nyit hivatalától megfosztotta, Gombos pedig megnyerte a dispenzációt. Továbbá a pápa megengedi, hogy a pap a vegyes házasok esketésénél physice, tehát mint tanú jelen lehessen; a pápai rendelet törvénybeütköző levén, azt nvilt törvényszegésnek tekinti. Sötét ultramontán színezetű a nyitrai káptalan kö­vetének, Iíoskoványiuak azokoskodása. Szerinte a pápa, mint egvházfőnök, adhat olyan rendeleteket, a melyek egy nemzethez kibocsájtva is, az egész kath. világot kötele­zik. A placetum a XIV. század szülötte; csak azon bre­véket látták el vele, a melyek pápai beneficiumra vonat­koztak, a hittani brevéket sohasem. A placetum nem a brevék tartalmát megrostáló cenzúra, ellenkeznék ez a pápa felsőségével, hanem oly rendszabás, a mely az apos­toli rendeletek sikerét biztosítja (?!). Szomorú lenne, ha midőn a prot. országok a pápával szabadon konkordál­hatnak, kezeinket placetum kösse meg. Ha tehát Porosz­ország tavaly megszüntette a placetumot; Hollandia nem ismeri; Irland szabadon közlekedhetik a szentszékkel: nem akarhatja, hogy országunk gyűlése avatkozzék a placetum gyakorlásába, hanem kívánja, hogy Ő felsége, mint merő formától álljon el annak jogától. Ha más alkotmányos nemzetek konkordátumra léphettek a szent­székkel : miért ne tehetné azt a magyar is ? Roskoványi ultramontán állításait meggyőző tények­kel, hatalmas érveivel rögtön Beöthy Ödön törte össze. Kimutatta, hogy Hollandia csak nem rég bontotta fel Rómával a konkordátumot, Poroszországban s egy sereg német államban a nemzet befolyása nélkül köttettek a konkordátumok: nálunk ellenben az alkotmányos bécsi, linczi békekötések s 1791. intézkedtek a vallás dolgairól. Különös — mondá — hogyha a pápa köteles őrködni a vallás felett: miért csendesedik el Róma, valahányszor háború foglalkoztatja Európát? Ez az atyai gondoskodás?! Poroszországban 1806—8-ban teljes vallásszabadság ural­kodott s csak 1816-ban kezdődött a római mozgalom. Miért kelt ki nálunk is a klérus csak 1838-ban a vegyes házasságok ellen ? Világos előtte, hogy a papság a vegyes házasság kérdését azért zaklatja annyira, mert általa hívei számát akarja szaporítani. És miért szükséges ez épen Magyarországon ? Van pogány ország elég: szállítsa a klérus oda a térítés szent apostolait! De hány misszio­nárius van tőlünk a pogányok között ? Itt, a hol általános a keresztyénség: kényelemben itt izgatni tartja-e a pap­ság hivatása szent kötelességének ? Neki más fogalmai vannak a keresztyénségről. Azt mondá Roskoványi: a pla­cetum merő forma. Tagadja. Midőn Espartero — minden­hol visszhangra találva — el akart szakadni Rómától: mi történt? A pápa brevét bocsát ki a kath. világhoz, hogy a veszély elhárításaért imádkozzanak a mindenható­nak. Úgy tudja, hogy midőn a primás ezt a brevét — a melyhez anyagi segélykérés is volt csatolva — placetum

Next

/
Oldalképek
Tartalom