Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-22 / 12. szám

és nem ítél, hanem mindeneket hiszen, mindeneket remél és mindeneket eltűr. Ez volt azon kapocs, mely Jézus híveit egy családba összefoglalta, melynek minden egyes tagja a kímélet és gyöngédség, egy szóval a szeretet lelke által vezettetett. Egy ilyen életelv mellett, míg egyfelől megszűnnek mindazon korlátok, melyek az embereket egymástól különválasztják, másfelől teljesen feleslegessé válik minden különösebb utasítás a társadalmi élet különböző viszonyainak szabályozására, melyek közé tartozik a barátság is, mert maga ez az életelv jól megértve és egész kiterjedésében alkalmazva, teljesen elégséges az erkölcsi és társadalmi élet problémáinak megoldására. »Ha én jót teszek az emberekkel irántuk való szeretetből, tehát önként, minden külső kényszerítés nélkül, akkor egészen szükségtelenné válik reám nézve az a meghagyás, hogy nem szabad velők rosszat tennem Más szóval, ha el vagyok rá határozva, hogy teljesítem egész kötelességemet. sőt annál többet is, egészen közönyössé válik előttem, vannak-e a többieknek jogaik, mert hiszen én érettük jóval többet akarok tenni, mint a mennyire joguk van. És ha most már minden emberben kivétel nélkül hasonló érzelmek élnek, nem világos-e, hogy ha egyik a másikért megtesz minden lehetőt, semmi szükség arra. hogy kölcsönös féltékenységből jogokat állítsanak egymással szemben, mert hiszen a jog védelem, a védelem pedig jó barátok közt felesleges*. E gondolat van kifejezve frappans rövidséggel Urunk két parancsában: >seeresd Istent és szeresd felebarátodat, mint önmagadat«; ennek az ideálnak ad kifejezést az evangélium 'istenországában. vagyis az Isten és emberek iránti szeretet keresztyén elvében. Ez az erkölcsi életelv a barátságot is magában foglalja, s ez az oka annak, hogy sem Jézus, sem az apostolok nem tartották szükségesnek az önfeláldozó felebaráti szeretet mellett még különösebben is kiemelni a baráti érzelem erkölcsi fontosságát. Különben is többet ér minden akadémikus fejtegetésnél vagy §~okba szedett ujasításnál az az ideál, melyet Jézus életében és magatartásában a barátságról előnkbe tár. (') a barátságra nézve is a legmagasztosabb példánykép ; egy tükör, melyben a barátságnak minden nemes vonása felismerhető.* »Ez az én parancsolatom — mondja Jézus a János evangéliumában — hogy szeressétel- egymást, mint én szerettelek titeket. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az Ö barátaiért. Ti az én barátaim vagytok . . . nem mondalak többé titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit mivel az ö ura; titeket pedig barátaimnak mondalak, mert mindeneket, a miket hallottam az én atyámtól, megjelentettem nektek«. Nincs-e kifejezve e nyilatkozatban a barátság két legszebb jellemvonása : a tartózkodásnélküli őszinteség és az önfeláldozás? Azt is tudjuk az evangéliumból, hogy Jézus a 12 tanítvány közül kiválasztott hármat — Pétert, Jakabot és Jánost — a maga szűkebb környezetéül, s ezen három között is különösen szerette Jánost : valamint azt is tudjuk a 4-ik evangéliumból, hogy Lázárt, s két nővérét, Máriát és Mártbát menynyire szerette, mely megjegyzés feljogosít azon következtetésre, hogy őt a bétbániai kis család tagjaihoz a legnemesebb baráti vonzalom fűzte. De azt mondhatná valaki, hogy e felhozott példák nem megfelelők, mert Jézus megváltójuk volt azoknak, kiket barátainak nevez, tehát jóval magasabban állott azok felett, minthogy baráti viszony jöhetett volna létre közöttük, mert igaz barátság oly különböző rangúak között lehetetlen. Hogy Jézus, mint Idvezítő, azok között, kiket . megváltott, egyiket jobban szerette volna, mint a másikai, feltenni sem szabad. Ő szeretetének jótékony melegét egyformán árasztotta mindenkire; de a baráti érzelem nem sérti ezen szeretetteljes viszonyt, sőt épen a felhozott példákból azt lehet sejteni, hogy azon viszonyon belől, melyben ő a megtért emberekhez állott, volt még hely a barátság szűkebb emberi köteléke számára is. A morálisták sokat foglalkoztak azon kérdéssel, hogy ki az igaz barát? Vájjon az-e. a ki barátját legjobban szereti, vagy az a ki legtöbb jót tesz vele? Mindkét nézet mellett sok okot lehet felhozni. Kétségtelen, hogy nagy vigasztalás rejlik egy igaz barát őszinte részvétében.,, ki nem csak az örömet osztja meg, hanem fájdalmainkban is résztvesz, ha talán nincs is oly helyzetben, hogy anyagilag támogasson minket; de másfelől megbecsülhetetlen előny, ha az élet megpróbáltatásai és szükségei között jó tanácsot ad vagy segítő karját minden érdek nélkül, tiszta barátságból nyújtja felénk, s ügyünket olyannak tekinti, mintha az a magáé volna. Véleményem szerint azonban az igaz barátság nem pusztán ezekből áll. Igaz gyöngyök ezek kétségtelenül, de még egyéb is kell ahhoz, hogy a barátság erkölcsileg megszenteltessék, Gondoljon csak vissza mindenki, a ki a barátságnak tiszta, boldogító forrását már megízlelte, s kérdezze meg magától, hogy mi volt abban az. a mi őt leginkább elbájolta, miben találta fel annak a megelégedésnek titkát és legmélyebb alapját, mely barátja körében lelkét eltöltötte? Ha a barátság nemcsak egy hirtelen elmúló érzelem kifolyása, nem egy gyorsan elhervadó virág illata, akkor annak igazi értéke és becse abban a tudatban van, hogy van egy rokonérzésü szív. mely becsületes, őszinte, melyben mintegy tükörben, saját érzelmeinket, vágyainkat, reményeinket, örömeinket és szenvedéseinket visszatükröződni látjuk. Legyen bár a világ hűtlen és roszakaratú, •de van még is egy szív, mely téged soha meg nem csalt, s ha az emberek gonoszsága folytán mar-már ingadozni kezd az emberiség iránti tiszteleted, hü barátodnak képe még is fentártja benned az emberi természet jóra valóságába vetett hitedet. Bizonyára megbecsülhetetlen kincs; mely az igaz barátságban, egy őszinte, becsületes és nemes lélekkel való közösségben rejlik. Ha az igaz baráti érzelemnek ily megnyugtató, boldogító hatása van az emberi lélekre, mily megmérhetlek kincs lehetett a Jézus barátságában! Ha már a világ kísértéseinek kitett gyarló ember is ily magasztos, lélekemelő benyomásokat tud gyakorolni, mit érezhettek azok, kik oly szerencsések voltak, hogy az ő közelében lehettek.