Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-22 / 12. szám

Országos tanszerkiállítás Debreczenben. A debreczeni lelkes tanférfiak kezdeményezésére indított tanszerkiállítás ügye lassan megérlelődött s az előkészítés annyira haladt, hogy a napokban kibocsátották a kiállítás részletes tervezetét. A kiállítás Debreczenben lesz lesz. augusztus hónapban. Az országos tanszerkiállításra előirányzott kiállítási targyak és csoportok részletes terve a millenniumi kiállítás tanügyi csoportjának programmjához van alkalmazva de első sorban a debreczeni szakkiállítás különleges igényeit szem előtt. A debreczeni országos tanszerkiállítás tárgyai következőleg osztatnak fel: 1. A főcsoport. A Különféle fokú és jellegű iskolákra vonatkozó kiállítási tárgyak összfüggő rendszerű kiállítása, az iskolák egymáshoz való viszonya szerint, valamint az egyes tárgyaknak összefüggésükhöz kepest együttes rendezésével. (Az e főcsoportba a rendezőség által beosztott tárgyak térdíjmentesek.) 11. Népoktatás. III. Szakiskolák. IV. Középiskolai oktatás és ezzel kapcsolatosan a tanárképzés V. Tankerületek vagy vidékek . szerint csoportosított kállítás. VI. Testi nevelés. VII. Tauszergyárosok-, iparosok-, kiadók- és kereskedőknek czégek szerinti kiállítása.Vili. A külföldi tanszerkereskedők, iparosok és gyárosok kiállítása. (Versenyen kívül.) A kibocsátott programm szerint minden főcsoport tárgyainak kiállítása tekintetéből a beküldendő tárgyak között a következő három fokozat van megállapítva. a) Mint a kiállítás lényegét képző legszükségesebb tárgyak mindenesetre kiállítandók űgv az egyes jelentkező iskolák, tanítótestületek, tanhatóságok, tankönyv- és tanszerkereskedők, kiadók részéről, mint a hazai és külföldi tanszert, taneszközt készítő iparosok és gyárosok részéről: iskolai bútorzatok, belső berendezési tárgyak, tankönyvek, taneszközök, tanszerek, szemléltető képek, gépek, térképek, állat-, növény-, és ásvány-gyűjtemények, pedagógiai szakkönyvek, szaklapok, folyóiratok, ifjúsági iratok, általában mindazon tényezők, melyek a nevelés-oktatásban a tanító kezében segédeszközökül szolgálnak. b) Miután úgy a kibocsátott általános tervezet, valamint a millenniumi kiállítás tanügyi osztályának határozmanvai előírják a részletes tanmenetek, óra- és tantervek, tananyagbeosztások, a tanuló írásbeli és rajzi dolgozatainak. a tanítók, tanárok által használt régi és új módszeres eljárásoknak, grafikus táblázatoknak történeti adatoknak stb. kiállítását: a mennyiben ezekkel hazai tanintézeteink bírnak és kiállításunkra beküldhetik, a rendező bizottság ezeknek beküldését is óhatja. e) A rendezendő országos tanszerkiállítás általános tervezete kimondja azt, hogy e kiállítás nagy részben a millenniumi kiállítás előkészítője is akar lenni, a minek folytán készséggel elfogad és örömmel bemutat az egyes tanintézetek épületeiről, belső berendezési tárgyairól, termeiről, udvaráról, iskola-kertjeiről, torna- és játéktereiről, berendezéseiről stb. felvett fényképeiket, tervrajzokat, leírásokat. . Ime a kibocsátott általános tervezet főbb pontjai, melyekből látható, hogy itt egy életrevaló vállalkozásról van szó, mely hazai tanügyünk megismerésére, birálatos összehasonlítására és fejlesztésére emelőleg hatni van hivatva. Fontos lesz e kiállítás abból a szempontból is, mert ez az első kiállítás a vidéken. Eddig csak a fővárosban jobbára a fővárosi tanintézetek, tanszergyárosok és tankönyvkiadók részvételével - tartattak ily fajta kiállítások. Most alkalmunk lesz a. vidéki városok egyik legjelentekenyebbjének. Debreczennek a kebelében szemlélni tanügyünk újabb haladását. Az előkészítő bizottság, melyben Debreczen sokfele tanintézetének minden ága képviselve van, mindent elkövet, hogy a kiállítás sikerüljön. A kiállítás ideje alatt több tudományos egyesület is Debreczenben fog gyűlést tartani. V. F. TÁRCZ A. Az evangélium és a barátság. Felolvastatott a *Kef. ifjúsági egyesület* mátc. 7-iki e.stélyén. * Tisztelt közönség! A barátság, vagyis két vagy több egyénnek gondolkodásban és érzelemben való teljes megegyezése, a legmagasztosabb társadalmi viszony, melyben embertársainkkal állhatunk. Alapja mindig a kölcsönös szeretet, mely az embert az élet minden szenvedései és csalódásai között képes megvigasztalni, felemelni, és a veszteségekkel szemben kárpótolni. »A baráti szív azon templom, melynek oltárán a legtisztább lángban áldozunk a jóságos Istennek, ki erkölcsi világunk alapjául a szeretetet jelölte ki.« Sokan szemére vetik a keresztyénségnek, hogy az új-testamentum a barátságot seholsem ajánlja, s míg a nőknek és férfiaknak, szülőknek és gyermekeknek vagy testvéreknek egymásiránti magatartására nézve kimerítő utasításokat ad, a barátságról egy. szóval sem emlékezik meg. De vájjon igaz-e ez ? Vájjon csakugyan az evangélium a barátságot, ezen legtisztább erkölcsi viszonyt, mely ember és ember között fennállhat, semmibe sem veszi? Ha ez igaz volna, az mindenesetre az evangélium teljességének rovására esnék. Igaz, hogy az új-testamentumban a barátságra vonatkozólag §-okba szedett utasítást nem találunk; de másfelől az is igaz, hogy a keresztyénség erkölcsi irányzatát épen azon erkölcsi életelv képezi, melyből a baráti érzelem fakad. Ha van valami, a mi a keresztyénséget erkölcsi tekintetben lényegesen megkülönbözteti a többi vallásoktól és azok fölé emeli, úgy az nem más, mint a szeretet: azon erkölcsi érdeklődés mások iránt, a léleknek a szelídsége, mely nem számít * Főbb gondolataiban dr. Stalker: Imago Christi című műve után.