Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-04 / 1. szám

nálista jelleg sem nagyon rí ki belőle. Sorban magyarázza a Mi Atyánknak mind a hét kérését. Szellemére hímet varrhatni e befejező sorokból: »E bámulatos ima a mily mély, ép oly egyszerű; a mily teljes,-ép oly rövid; elegendő minden szükségeinkre s minden körülmények között; soha ki nem meríthető, mindig üde, mindig uj élettel teljes; soha el nem évül, meg nem avul; mindenkor bizonyságot tesz bámulatos ihlettségéről ama nagy léleknek, a ki ebből az öt kenyérből és két halból, ebből a hét egyszerű kérésből elegendő ételt készített minden nép és minden nemzet lelkei számára az idők végéig*. — Megrendelhető az »Unitárius Kis Könyvtár* szerkesztőségénél Budapest, V. ker. Koháry-utca 4. sz. ** Az 1848-iki szabadságharc történetéből, melyet Gracza György ir és a Lámpel-cég ad ki, megjelent a 3-ik füzet. Közli azt az esküformulát, melylyel az 1848-iki pesti helyőrség esküdött, Pálfy Albertnek a helytartó tanácshoz küldött kérvényét, több torz-képét és számos más képet: Klauzál Gábor és Hajnik Pál arcképeit. Táncsics diadalutját, a pesti nemzetőrség, az 1848—49-diki honvédgyalogság fölszerelését stb. A füzet még mindig a márciusi nagy napok elbeszélésénél tart. A kiadóhivatal azon újítást léptette életbe, hogy ezentúl egyhavi (két füzetre) és kéthavi (négy füzetre) előfizetéseket is elfogad. Gyűjtőknek minden hét példány után egy tiszteletpéldány vagy annak bolti ára jár. Előfizetési ár negyedévre (hat füzet) 1 frt. 80 kr., félévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., egész évre (24 füzet) 7 frt. 20 kr. Megrendelhető Wodianer F. és fiainál (Budapest. Andrássy-üt 21). ** Derzsi János emléke. Kiadja az unitáriusok egyházi képviselő tanácsa. Kolozsvár, 1893 — A hálás kegyelet emléke ez a füzet. A kis unitárius felekezetnek ujabb időben is számos és tekintélyes jóltevői voltak. Ezek sorában előkelő helyet foglal el Derzsi János, marosvásárhelyi volt birtokos és egyházköri gondnok, ki mintegy 100 ezer frt értékű vagyonát végrendeletileg a kolozsvári és székelv-kereszturi unitárius gimnáziumoknak s a marosvásárhelyi unit. egyházközségnek hagyományozta. A füzet tartalma: Előszó Ferencz Józseftől. Derzsi J. életrajza Kelemen Alberttől, Jellemvonásai. Végrendelete. Temetésén mondott beszédek Péterfi Dénestől és Kelemen Alberttől. Emlékköve leleplezésekor mondott beszéd Ferencz Józseftől és ima Boros Györgytől. A füzetet a Derzsi arcképe, sírkövének és alapítványi házainak képei díszítik. Az élet- és jellemrajzi részek csinosan és tartalmasan, a liturgiális beszédek unitárius szellemben elég jól vannak írva. KÜLÖNFÉLÉK. Lapunk 1-ső és 2-ik számát minden eddigi előfizetőnknek megküldjük s tisztelettel kérjük őket a további pártfogásra. A 3-ik számon kezdve csak azoknak küldjük a Lapot, a kik azt megrendelik. Az előfizetési árak a régiek maradnak. A mult számhoz mellékelt postautalványra nyomdai tévedésből kerültek más árak. * A népnevelők budapesti egyesülete dec. 30-án ünnepélyes közgyűléssel ülte meg fennállásának 25-ik évfordulóját. Az uj városháza közgyűlési termében a népiskolai tanügy sok jelese gyűlt össze az ünnepélyre, melyet Sdntha Lajos, az egyesület elnöke nyitott meg, azután a Harmónia daloskör tagjai a Hymnuszt énekelték. Ezután az elnök indítványára Jókai Mórt és Lakits Vendelt dísztaggá választották. Majd Lakits Vendel felolvasásban az egyesület negyedszázados működését méltatta és kifejtette, hogy nagyrészt ennek az egyesületnek köszönhetni a tanítók nyugdíjegyesületét, az Eötvös-alapot, az országos tanító egyesületet, az országos tanszer-müzeumot. a tanítói nyugdíj törvényt stb. A budai tanító egyesület küldöttségének üdvözlete után Minké Béla nagy hatással szavalta el Komócsv József Nemzeti iskola című költeményét, záradékul pedig a daloskör elénekelte a Szózatot. * Egyházi és vallásos lapjaink mindannyian folytatják müködésöket az uj esztendőben. Változás nem sok esett rajtok. A »Debr. Prot. Lap«, mint már említettük, szerkesztőt cserélt, Csiky Lajos helyébe dr. Erdős József lépett társszerkesztőnek. A »Sárosp. Lapok« szintén színes borítékba öltözött, pedig mikor mi néhány évvel ezelőtt ezt tettük, ugyancsak kicsúfolt értté. De hát tempóra mutantur et nos in illis. Folytatják müködésöket a mult és előző évi alapítások is: »A mi Otthonunk*, mely a művelt prot. családok körében sok helytt meghonosodott; a > Keresztyén*, ez a sok idegenszerűséggel és erős confessionalismussal szerkesztett havi lapocska; és a »Kis Tükör*, mely népünkből több ezer családnak szívesen látott vasárnapi házi barátja lett. Vajha minél többen, vajha mindannyian belátnák a nép vezetői és barátjai azt a fontos hivatást, melyet a vallásos sajtó szolgál. Akkor nem egy-két ezer, de tiz-husz ezer pártolója és olvasója kerülne a vallásos néplapoknak, melyek többkevesebb hivatottsággal és sikerrel, de mindnyájan Istenországa terjesztésén és erősítésén fáradoznak. * A lelkiismereti szabadság lovagja, Steiner Fülöp székesfehérvári püspökről szól az ének, ki felekezeti türelmetlenségét minden lehető alkalommal buzgón demonstrálja. A mult hónapban ugyanis — írják Vértesaljáról — a gárdonyi reform, lelkész egyik filiájában, Dinnyés pusztán, a reform, vallású iskolások vallásoktatását meg akarván kezdeni, előzékeny modorban átiratilag az iránt kereste meg a seregélvesi röm. kath. lelkészt, kinek felügyelete alá tartozik a dinnyési katholikus jellegű iskola: engedné át ez iskola termét csütörtöki napokon a ref. vallású gyermekek hitoktatására. A plébánus a ref. lelkész e kérését valószínűleg nem mervén maga sem megadni, sem megtagadni, Steiner megyei püspökhöz terjesztette fel, a ki azonban kategorice kijelentette, miszerint »meg nem engedheti, hogy a római katholikus szertartás szerint megáldott iskolában az ő szent hitigazságaikkal ellenkező tévtanok hirdettessenek«. lm a lelkiismereti szabadság e hírhedt lovagjai így tartják hát tiszteletben a más felekezetbeliek lelkiismereti szabadságát; igy respektálják az országos törvényt, mely elrendeli, (lásd az 1868. évi 38. t.-c. 45. §-át), hogy valamely felekezet iskolájánál »a hit és erkölcstan tanítása bizonyos órákra szorítandó, mely idő alatt a más hit feleli esethez tartozó gyermekek saját hit felekezetök gondoskodása, folytán és felügyelete alatt fognak hit- és erkölcstani oktatásban részesülni«. — E törvényes rendelkezést semmibe sem véve, tagadta meg S eimr püspök az ugyancsak Gárdonyhoz tartozó agárdi pusztán is az iskolának ref felekezeti vallásoktatásra átengedését; sőt megtiltotta azt is — a mi pedig eddig