Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-04 / 1. szám

szokásban volt e pusztán — hogy a kálvinista halottra a kápolna harangjával harangozzanak. Annál f'enköltebb gondolkozással járt el e kérdés elintézésénél maga a kegyúr, Nádasdy gróf, ki egy minden tekintetben alkalmatos helyiséget nyittatott a nagyszámú, (számszerint 26) kálvinista gyermek számára, a csütörtöki vallásoktatás céljából; ugyanő megparancsolta azt is, hogy ha a harangozó el van tiltva. »harangozzon hát egy béres a kálvinista halottra«. A hajdan protestáns és a szabadságért mártírságot szenvedett Nádasdy grófok nemeskeblü utóda nem is cselekedhetett másképen . . . Példát vehetnének tőle Steiner püspök és az ultramontánizmus többi lovagjai: de tanulhatnának — ha már az igazi egyházfőtől, a Krisztustól tanulni nem akarnak — tanulhatnának ama közülök, de nem közéjök való egyházfejedelemtől: Schuszter Konstántin váczi püspöktől is, ki annak idején önként ajánlotta fel a veresegyházi római katholikus iskolát a ref. gyermekek tanítására. A Krisztus igaz szolgája nem is cselekedhetik másképen, mint a hogy azt az Úrtól vett szeretet nagy parancsolatja diktálja, nem is említve, hogy a jó rend és az országos törvény követelményei mire köteleznek minden embert, de kivált a társadalomban magas állásra hivatott férfiakat. Vértesaljai. * Ref. ifjúsági egyesület Nagy-Kállón. A nagykállói egyház körében, mint a Sp. Lk. írja, a lelkész és presbyterium kezdeményezésére ifjúsági egyesület alakult. Az a szomorú tapasztalat bírta erre az egyházi elöljáróságot, hogy az iskolából kikerült ifjakkal, mig csak katonának el nem viszik őket, senki sem törődik. Az ifjúsági egyesület tagjai minden vasárnap reggeli templom után vasárnapi iskolába jőnek össze, hol a lelkész, segédlelkész és a tanítók felváltva előadást tartanak vallás-erkölcsig hazafias és közművelődési tárgyakról; ezenkívül az ifjak minden szerdán és szombaton este olvasó összejöveteleket tartanak az iskolában. — Üdv és elismerés a korszerű kezdeményezésnek. Vajha minél több helyen, sőt minden gyülekezetben követnék a jó példát! A vallás-erkölcsileg gondozott ifjúságból kerülnek ki egyházunk hitbuzgó és tevékeny tagjai. * A legnagyobb könyvtárak. Amint a Luthardt »Theol. Literaturblatt«-ja irja, a világ legnagyobb könyvtára a párisi nemzeti könyvtár, mely több mint 2 millió könyvet s körülbelül 200 ezer kéziratot tartalmaz. A brit muzeumnak egy millió 200 ezer kötet könyve van s közte és a pétervári császári könyvár között a különbség csak 12 ezer kötetet tesz ki. A müncheni kir. könyvtárban 900 ezer a berliniben 800 ezer, a kopenhágaiban 510 ezer s a drezdai és göttingaiban 500 ezer kötet található. A bécsi állami könyvtárnak 400 ezer, az egyeteminek pedig 370 ezer kötet könyve van. Hol maradnak ezek mellett a mi könyv- és levéltáraink? (sz.) * Tanárok előléptetése. Az uj esztendő alkalmából az állami középiskoláknál tömeges tanári kinevezés történt. Kilenc helyettes tanárt neveztek ki rendes tanárrá, hetvenegy rendes tanárt a IX. fizetési osztályból előléptettek a VIII. osztály harmadik fokozatába, többeket a VIII. oszt. harmadik fokozatából a másodikba, és a IX. osztály második fokozatából az elsőbe. Ezen kivül néhány igazgatót a VIII. osztályból a VII. fizetési osztályba neveztek ki. — AIX. fizetési osztályból a Vlll-ikba jelenleg mind vidéki tanárt léptettek elő, fővárosit egyet sem. * A római k. püspökök közös pásztorlevele , melynek egyik részét ma mi is közöljük, politikai részében bár elég határozott, de távolról sem oly merev és éles mint a Schopper vagy Hornig féle korábbi förmedvények ; pásztorális részében pedig egészen az a vallás-erkölcsi hang uralkodik, mely az ily nyilatkozatokat jellemezni szokta. A pásztorlevél politikai és egyházi körökben jó benyomást tett. * A protestáns sajtó erősödése remélhető azoktól az új vállalatoktól, melyek az uj esztendőben megindultak. Három prot. szellemű lapot szült az 1894-ik esztendő. Legtöbbet ígér az *Orálló«. mely dr. Bartha Béla szerkesztésében Sárospatakon jelenik meg. Hetenként kétszer, kedden és pénteken, egyházi, társadalmi és politikai tartalommal kívánja szolgálni a protestantizmus ügyét. Munkatársainak hosszú és fényes névsora s a lelkes fiatal szerkesztő nagy munka ereje teljes reményt nyújt arra, hogy időszaki sajtónk értékes lappal gyarapodik. Előfizetési ára 6 írt. Ismételten ajánljuk a prot. kzönség pártoló figyelmébe. — Uj társadalmi hetilap indult meg Ssatmárban a * Szatmári prot. irod. kör« aegise alatt Fülöp Áron tanár szerkesztésében, egész évre 4 írt. előfizetési árral. Mutatvány száma elég goondosan van összeállítva, cikkeiben van prot. íz és szín, de kívánatos, hogy az evangéliumi erőből még többet vegyen magába. Kolozsvárt meg Zoványi Jenő lelkész indított havi közlönyt egész évre 1 frt előfizetési árral, mutatvány számat lapunk más helyén ismertetjük. — Mind eme lapokat szívesen üdvözöljük Isten országa terjesztésének szép munkájában. Különösen fontos hivatás vár rájuk a világi elem egyháziasítása terén, miben hogy minél többre jussanak, szívünkből kívánjuk! * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1893-ik évi november hó 15-én Budapesten tartott választmányi ülése határozatából, a nevezett Társaság pénzügyi és irodalmi bizottságának megállapítása szerint, a jövő évben tartandó közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében, nemzetünk ezredéves fennállása örömünnepe (1896) alkalmára a következő irodalmi pályázatot van szerencsénk kihirdetni: Adassék elő a protestantizmus vallás-erkölcsi, közművelődési és nemzeti hatása Magyarországon kezdettől fogva máig. Az irandó munka 20 (husz) nyomtatot ívnél nagyobb nem lehet. Ebben a keretben tüntetendő fel művelődéstörténeti szempontból, történeti és statistikai adatok alapján az a befolyás, a melyet a protestántizmus gyakorolt népünk vallás-erkölcsi életére, ugy nyilvános istentiszteleti, mint magán és közéleti valláserkölcsi irányban, valamint a családi és polgári életre, a szokásokra az egyéni és a nemzeti jellemre s egyéb felekezetekre való hatásában; továbbá a protestántizmus hatása nemzetünk közművelődésére, különös tekintettel iskoláinkra, tudományos és irodalmi életünkre; végül a nemzet politikai fejlődésére, tekintettel a nemzetiségre, az alkotmányra. a közszabadság érzésének ébresztésére és a törvényhozásra. A pályázat sikere érdekében a Társaság kettős pályázatot hirdet, u. m. először kívántatik az egész mű vázlatának teljes tartalomjegyzékének összeállítása, és valamely tetszésszerint választandó önálló fejezetének részletes kidolgozása. Az egész munka vázlata és valamely önálló fejezetének kidolgozása 1894. szeptember hó 1-sö napjára küldendő be a Társaság titkárához, idegen kézzel