Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-15 / 7. szám

Az 1881/82. évi zsinaton hozott törvények »az evangélium szerint reformált* magyarországi ker. egyház­ban lettek életbe léptetve. A királyi leiratban »a magyarországi helvét hit­vallású evangélikusok* törvényeiként lettek ezen törvények megerősítve. Az 1891/93. évi zsinaton hozott törvények >a magyar­országi evangélikus reformált egyház«-nak a törvényei. A királyi megerősítő leiratban is »evangélikus refor­mált egyház«-ról van szó. A zsinati küldöttség szónoka »evangéliumi reformált hit felekezetünk* ; ^evangéliumi szent vallásunk s egyhá­zunk* és »magyar református egyházunk egyeteme* kife­jezéseket használt. A királyi felség »evangélikus református zsinat* meghatározással élt adott válaszában. A zsinati küldöttség szónoka gr. Csákynak »az evangéliumi reformált hitfelekezet zsinati képviselői*-t mutatta be s beszédében »magyar reformált egyházunk* meghatározással élt. Gr. Gsáky »ev. ref. vallásfelekezet« kifejezést hasz­nált az ő válaszában. Tehát: »evangélium szerint reformált egyház* egyszer. »helvét hitvallású evangélikusok« egyszer, »evangélikus reformált egyház* kétszer, »evangéliumi reformált hitfelekezetünk« kétszer, »evangéliumi egyházunk* egyszer, »református egyházunk* egyszer, »evangélikus református* egyszer, »ev. ref. vallásfelekezet* egyszer lett használva a legfontosabb, sőt történeti nevezetességű események alkal­mával. Ugyanazon egy fogalom kilencz változatban, kilencz­féleképen kifejezve!. . . . . . Melyik az igazi ? . . . * * Qui bene distinguit, bene docet! Egyház lehet evangélium szerint reformált, evan­gélikus, evangéliumi, ... de egyháztag nem. Szerintem el kellene maradni minden olyan jelző­nek, ami csak egyházról mondható, de egyháztagról már nem. Olyan jelző, a mely mindkettőről mondható, csak egy van az eddig használtak közt, t. i. ez: »helvét hit­vallású*. Én tehát ennek használatát hozom javaslatba, bár tudom, hogy egy ilyen javaslatot tételes törvény elleni lázításnak is nevezhet egyik-másik kollegám . . . csupa jóakaratból. Nem tehetek róla! . . . A logika törvénye kérlelhetetlen és a logika ellen elkövetett vétség mindenkor megbosszúlja magát. A logika törvénye ellen vétünk pedig akkor, mikor »evangélium szerint reformált*, akár csupán >református« lelkészről, esperesről, püspökről, szóval »ev. ref.«, avagy csak »ref,« emberről, egyháztagról beszélünk, me^lw^zéh egyházunk tagjait, legyenek azok bár lelkészek, avagy bármely rendű és rangú emberek, senki sem reformálta az evangélium szerint, hanem reformált egyházunk nevelte mindannyiójokat az evangélium tudományában. Használjuk tehát mindig, következetesen csak a »helvét hitvallású« jelzőt, akár egyházunkról, akár ennek bármely rendű és rangú tagjáról van szó. Mikor pedig magunkról s »ágostai hitvallású* testvéreinkről együtt, egyszerre szólunk, használjuk a »protestáns« jelzőt. Szóljunk tehát így: »helvét hitvallású egyház, lelkész,, esperes, püspök, egyháztag;« »protestáns egyházak, lelké­szek. esperesek, püspökök, egyháztagok*. * * * De a logika törvénye szerint kell eljárnunk akkor is, mikor a »felekezet* szót a »hit* és »vallás« szóval összekötve akarjuk használni. Vallás és hit, bár rokon, de azért teljességgel nem egy, sőt egymástól lényegesen különböző két fogalom. A Krisztus vallását követők: keresztyének. A keresztyéneket úgy kell tekintenünk, mint a kik mindannyian egy közös nagy házban laknak. Ennek az egy közös nagy háznak azonban, egy­mástól szorosan elkülönített, erős válaszfalakkal ellátott hajlékai vannak s mindenik hajlékban egy-egy feleke­zet lakik. A keresztyének ezen egy közös nagy házának (vagyis a keresztyén anyaszentegyháznak) csak Magyarországon is hét, erős válaszfalakkal ellátott külön-külön hajléka van; vagyis Magyarországon a ker. felekezetek száma hét, de Angliában s Amerikában sokkal több. Minthogy már a keresztyének nem azért szakadtak felekezetekre, mert megváltoztatták vallásukat, hanem az ugyanazon egy vallást követők közt a miatt történt sza­kadás, mert hitelveik, dogmáik eltérők voltak; az így támadt felekezetek csak hitfelekezetet képezhetnek és nem vallásfelekezetet, mivel a szakadást nem a vallás-, hanem a hitbeli eltérés hozta létre. Ez a kifejezés tehát: »vallásfelekezet* nem haszná­landó, mivel ilyen tulajdonképen nincs, sőt nem is lehet . . . hanem van és lehet csak: »hitfelekezet«. . . . Ágya, február 7. 1894. Nagy Sándor, helv. hitvallású lelkész. ISKOLAÜGY. Magyar protestáns tanár-egyesület. Ide s tova két éve lesz, hogy a tiszántúli reformá­tus tanáregyesület több oldalról kifejezett óhajtásnak engedve, kibontotta a protestáns tanárok egyesítésének zászlaját. A kibontott zászló szépen leng, a hívogató, toborzó szózatok egymás után hangzanak; de a tömö­f&j|^x lassan, bántólag álmosan halad előre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom