Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-28 / 52. szám

hogy ennélfogva megillető méltánylást és védelmet is érdemelnek ezen fényezőknek érdekei. A bizottság tehát tovább ment a kilépés után is teljesítendő kötelezettségek kiterjesztése tekintetében mint a törvényjavaslat, és ha ezen diszpozíciói első tekintetre a helyes egyéni és lelkiismereti szabadság konzekvenciáival ellentétben látszanak is állani, indokoltakká teszik azokat az államunkban tényleg létező különleges viszonyok; kulturális és egyéb más érdekek. Csakis a 23. §-ban szövegezett kötelezettségek által vehető eleje annak, hogy hasznossági tekintetek legyenek vagy lehessenek a vallásfelekezetből való kilépés és más vallásfelekezetbe való be nem lépésnek motívumai. A kilépett, de más vallásfelekezetbe be nem lépettnek fizetési kötelezettségei rendesek és rendkívüliekre osztályoztattak. Rendes megterhelés természetével birnak az a) alatt felsorolt részben törvényeken, részben gyakorlaton alapuló járulékok ; rendkívüli megterheltetés természetével birnak a b) alatt felemlített azon tartozások, melyeket a kilépett az általa elhagyott felekezet iskolai vagy egyházi céljaira fizetett, illetőleg elvállalt. Az előbbiekkel való megterheltetést indokolják a kulturális érdekek, a községi élet közösségéből folyó kötelezettségek stb.; az utóbbiakat az elvállalt fizetési vagy hozzájárulási kötelezettség azon időtartamára és azon összeg erejéig, a meddig azokat az illető elvállalta. R. K. KÜLFÖLD. A vallások parlamentjéről. Szeptember 15-én a theosophisták tartottak gyűlést, a mi ugyan nem volt a vallási parlamenttel összeköttetésben, de azért felemlítem. Blavalsky urnő elnökölt a theosophista ülésen; Mrs. Annié Besant, a ki Bradlaugh Károlyival, az angol atheistával, volt. annak idején összeköttetésben, és Chakravarti G. N. indiai brahman pap is jelen volt mint közreműködő. A publikum azonban nem a theosophia híveiből, hanem leginkább csak kíváncsiakból állott. Dr. Briggs a Columbus teremben tartott felolvasást a »Szentirás hitelességéről;« felolvasásában azonban inkább a Szentírás megbizhatlan voltát bizonyítgatta Nem tagadja ugyan a Szentírás isteni tekintélyét vagy az emberi életet befolyásoló képességét, hanem főkép azt emelte ki, hogy a Szentírás írói gyarlók lévén, sokban tévedtek. A Szentírás ugyan Isten akaratát tartalmazza, de az írók pontatlanságával is telve egyúttal. Igy sok grammatikai, történelmi, geologiái, anthropologiai és zoologiai tévedés van benne; de az isteni szeretetnek az emberhez való üzenete is bele lévén foglalva, nagyobbszerű könyv a Szentírás, mint bármi más irat. Ez az ő felolvasásának lényege. Ugyané napon még felolvasást tartott a newyorki római katholikus pap a ^Katholikus egyház és a Szentírásról*, Gotthiel G. new-yorki rabbi, »Mózes, a zsidó törvényadó nagyságáról és befolyásáról* Carpenter oxfordi tanár a revelatióról, Munger Tivadar new-haveni pap »A keresztvénségről, annak szerepéről az irodalomban® s még más 15 egyén. Szeptember 17-én tartott érdekesebb felolvasások közé tartozott Lewis A. H.-é, a ki a »Vasárnap megszereléséről« értekezett, a/.t bizonyítván, hogy a vasárnap megülése mind a természeti, mind az isteni törvénynyel összhangzásban van Kimutatta, hogy ama nemzetek, a melyek a heti szünnap megszentelésében nem voltak tekintettel az isteni törvényre, előbb vagy utóbb elpusztultak. Utána Wade I. Márton jóvai egyetemi tanár szólt »A római katholikus egyház és a házasság*-ról. Felolvasásának az a része, a melyben a nem szigorú elválási törvényekben rejlő veszélyt fejtegette, nagy tetszésben részesült. Eastman nevű papnő felolvasása címe: »A vallás befolyása a nőkre*. Kiemelte, hogy a keresztyén vallás egyformán sokat tett a nőkért és férfiakért. A nőket az elnyomatás igájából kiszabadította, s ez magában véve nagy áldás, a férfiakat zsarnoki hajlamaiktól megfosztotta, ez meg még nagyobb áldás! A tisztelendő asszony eme kijelentését nagy tapssal fogadták. »Nagyon sokat hallunk a nők jogairól, tetteiről, mintha ugyan a nő a férfitól különböző teremtmény lenne!* Szeptember 18-án a vasárnapi iskolák szerepeltek volna, de a programm e része nem sikerült. Higginson Wentworth Tamás ezredes a vallási türelem szószólójául mutatta be magát Murdock Marion kisasszony »Az ujtestamentom és a nőről* értekezvén, azt igyekezett bizonyítani, hogy a nők is szavazhassanak egyházi ügyekben. Dharmapala ceyloni pap is tartott felolvasást: »Mit köszönhet a világ Buddhának?* címen. Dharmapala ez alkalommal egy ezer éves kis Buddha-szobrot is bemutatott a hallgatóságnak. Szeptember 20-án Webb Russell Mohammed lépett a felolvasó asztalhoz, a ki néhány évvel ezelőtt keleten valami diplomáciái állást foglalt el, és yankee létére Mohammed követőjévé lett. Inkább török papnak néz ki, mint new-yorki könyvkiadónak. A polygamiát kezdte védelmébe venni, de ez egyszer nem volt elég türelme a hallgatóságnak, mit ő észrevevén, megelégedett azzal, hogy Mohammed vallásában előirt sok imádságot és fürdést méltatta, a mi ellen természetesen nem lehetett senkinek kifogása. Nevezetesebb felolvasás volt még Pratt Waldo tanáré, ki a vallásról és a zenéről, Mills Fay-é, ki Krisztusról mint a világ megváltójáról szólott. Hultin Ida ő tisztelendősége az »Ethikai eszmék lényegi egysége* című munkáját olvasta fel. Többek közül még felemlítem Kosaki japáni tanárt és Suami Vwekanandát, a hindu barátot. A szeptember 22-én tartott beszédek közül nevezetes Cook József bostoni protestáns papé, ki azt tárgyalta, hogy mi a Biblia értéke a vallásra és művelődésre nézve. Álljon itt néhány passus mutatóul: Csak a Biblia alkalmas arra, hogy halálos ágyunkon fejünket ráhajtsuk. Csak ezt, de ne kevesebbet adjatok nékem, midőn a másvilágra megyek át. Ha van csalhatatlanság, úgy a Biblia csalhatatlan abban, hogy a lelket békességre vezérli. A Biblia értéke onnan is származik, hogy a vallási kinyilatkoztatások közül olyakat is tartalmaz, a melyek az emberrel más uton nem közöltettek. A Biblia a legdicsőbb nemzeteknek segítségére volt abban, hogy a művelődés legmagasabb fokára jussanak. A Biblia hozza létre a világ társadalmi, politikai és ipari reformjait az egyéni élet vallási regeneratiója által. Bizonyos igaz. hogy az emberek és nemzetek betegek, de a Biblia kinyitása és annak követése mindent meggyógyít (Nagy tapsvihar). E nap estéjén ülték meg az amerikai szerecsen rabszolgák utódai az emancipáció 31-ik évfordulóját a vallási parlamenttel összeköttetésben. Volt ott temérdek fekelebőrtí nép, 11 szerecsen püspök, sok pap és más érdeklődők. Megható jelenet lehetett, midőn a szerecsenek Asbley Jakab urnák érdekeikben tett szolgálataiért köszönetet mondottak.