Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-28 / 52. szám

férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, a mennyiben ily tartásra a nőnek jövedelme elégtelen. A tartás készpénzben előre és rendszerint havi részletekben fizetendő. A tartást a nő kívánságára a férj biztosítani köteles. 114. §. A kiszabott tartás felemelésének van helye: a) ha a szükséges tartás nem volt a férj vagyoni helyzete miatt megállapítható és ez időközben megjavult: b) ha a tartás megállapításánál a nőnek oly jövedelmei vétettek számításba, melyektől később önhibáján kívül eleseit. 115. §. A tartásra nézve a per megindítása után a házastársak szabadon egyezkedhetnek és a nő le is mondhat róla. A tartás kötelezettsége a férjnek örököseire is átszáll, ezek azonban annak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhetik. 216. §. A férj tartási kötelezettsége megszűnik, ha a nő uj házasságot köt. 117. § Az elvált, vétkes nő férje nevét nem viselheti. A nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte. A biró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó ítéletben kimondani. 118. §. A biró a felbontó ítéletben a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása íelől is határoz. Ha a szülők másként nem egyeztek meg, a gyermekek hét éves életkorukig anyjuknál maradnak, ezen életkoron túl a nem vétkes szülőnek, ha mind a két szülő vétkesnek nyilváníttatott, a fiuk atyjuknak, a leányok anyjuknak gondviselésére bízatnak. A biró azonban a szülők vétkességének és egyéb személyes körülmenyeinek figyelembe vételével a gyermekek nyilvánvaló érdekében a szülők egyezségétől és a fennebbi szabályoktól eltérőleg is intézkedhetik, sőt a gyermekeket harmadik személy gondviselése alá is adhatja. A közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. Veszély esetén mind a bíróság, mind a gyámhatóság elrendelheti a gyermekek számára megszabott tartás biztosítását. 119. §. Ha a biró a perben kiderített ténykörülményeket nem találja elegendőknek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozzon, az erre vonatkozó rendelkezést mellőzi és a per befejeztével az ügyiratokat intézkedés végett átteszi a gyámhatósághoz. 120. §. Ha a biró a felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a birói határozattól eltérőleg intézkedhetik. 121. §. A 97., 99., 100. és 102. §-ok eseteiben a biró a kibékülés megkísérlése céljából a házasság felbontása előtt rendszerint a házasfelek ágytól és asztaltól való különélését rendeli el. A különélés elrendelését csak akkor lehet mellőzni, ha a házastársak kibékülése egyáltalában nem remélhető. Az ágytól és asztaltól való különélést hat hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni nem lehet. A felek egyező kérelmére azonban a különélés hosszabb időre is kiszabható. 122. §. Ha a házastársak az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házassági életközösséget, visszaállítják, vagy ha a felperes az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő letelte után három hónap alatt a házasság felbontását nem kéri, a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem lehet kérni. 128. §. Az ágytól és asztaltól való különélés birói elrendelését a per befejezéseig a házasfelek bármelyike kérheti. 124. §. Az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házastársak együttélésre és a házassági tartozás teljesítésére nincsenek kötelezve. 125. §. Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a biró a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt a körülményekhez képest intézkedik és a női tartást a házasfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz képest mérsékelheti, sőt a férjet annak teljesítése alól fel is mentheti. 126. §. Az a szülő, kit a nevelés joga meg nem illet, gyermekeivel rendszerint érintkezhetik, és nevelésüket ellenőrizheti. Az érintkezés módját szükség esetén a gyámhatóság állapítja meg, mely az érintkezést a gyermekek nyilvánvaló érdekében ki is zárhatja. VI. FEJEZET. Agytól ós asztaltól való elválás. 127. §. Oly esetben, midőn a házasság a jelen törvény szerint felbontható, a házasfél felbontás helyett az ágytól és asztaltól való elválást kérheti. Addig, mig az első biró a perben nem ítélt, a felperes elválasztásra irányuló keresetét felbontó keresetre változtathatja át. 128. §. A jelen törvény 96—109., 112 — 115., 118 — 120, 123—126 §§-ai az ágytól és asztaltól való elválásra megfelelően alkalmazandók. A vagyonjogi viszonyok tekintetében az ágytól és asztaltól való elválás a felbontás joghatályával bir. 129. §. Az ágytól és asztaltól bíróilag elválasztott házasfelek a házassági életközösséget bármikor visszaállíthatják. Az életközösség visszaállításának időpontjától kezdve az ágytól és asztaltól való elválás jogkövetkezményei megszűnnek. 130. §. Ha a házasfelek az életközösséget vissza nem állították és az ágytól és asztaltól való elválás az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva két évig tartott, bármelyik házasfél kérheti, hogy a biró az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletet felbontó ítéletté változtassa át. Krassó-Szörény vármegyéből. Az andrásházi és ralcittai missziói állások megnyitása. A legelső magyar kálvinista főúr Suraklini Petrovics Péter egykori birtokainak ismét magyar református kézre kerítésében fáradhatatlan gróf Ráday Gedeon, békésbánáti egyházmegyei gondnok, egyik magyar református telepet a másik után létesíti Krassó-Szörény vármegyében a hajdani kálvinista főúri, jelenleg pedig magyar királyi kincstári birtokon. Szapáryfalva után jött Andrásháza, azután jött Uj-Rakitta; jön nem sokára Bunva-Szegszárdnak 100 családdal kibővítése, majd Szapárvfalvának szintén 100 családdal megnagyobbítása. Majd következik bizonyosan Tergovistia, Bálincz, Nadrág, Zsidóvár s -még 104