Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-28 / 52. szám

—- mint a szerző irja — »ez a meddő zsinat, a melyet opportunizmus és kislelkűség, nagy lárma és semmi ered­mény jellemzett*, erre nem volt képes. Majd a nagy­bányai egyházmegyét véve például, számokkal mutatja ki, hogy az uj adórendszer nem elérhetetlen ábránd, s hogy megfelel a most túlterhelt szegénység adózási képes­ségének. s nem sérti a nagybirtokos jogait sem. A javas­lat megokolásában bővebben kifejti reformterveit: az egyházi háztartás jövedelmezőbbé tételét, az ingyenes lelkész- és tanítónevelést, a lévita és káplán-adminisztrá­tor rendszer elterjesztését, az egyházi ingatlanok okszerű kezelését és a pénzkezelés reformját. Szerinte minden egyházmegyét szövetkezetté kellene tenni, mely a meg­levő tőkét a mostaninál sokkal jobban kihasználja. Végű', mint e tervek legfőbb ideálját, kijelenti, hogy a reformá­tusoknak arra kell törekedniük, hogy összes szükségleteik az egyes egyházi közalapokból folyjanak s ezért minden gyülekezetben azonnal hozzá kell kezdeni az egyházi fentartási alapok lerakásához. E javaslat részletes bírálatába most nem bocsátkozunk, csak néhány rövid észrevételre szorítkozunk. A tisztviselői fizetések rendezésénél merőben hibás elvnek tartjuk a föld és kaszálók, sőt még a termények megváltásának elvét. Ez, tekintve a föld, a kaszálók s a naturalék értékének folytonos emelkedését, a tisztviselők fizetésének határozott megrövidítése volna. A közmunka­váltságnak barátai, de a földhaszonélvezet megváltásának a hivatalnokok jól felfogott érdekéből határozott ellenzői vagyunk. Nem értünk továbbá egyet szerzővel az általa úgy­nevezett egyházközgazdasági unió elvében. Ezt különben szerző sem fejti ki elég világosan. Minden ilyen gazdasági szövetkezet általában is nagyon meggondolandó, de külö­nösen az egyház terén, hol gyülekezetenként nagyon elütök a viszonyok, különböző értékűek az emberek és nagyon különbözők az anyagi erők. Sapienti stb Ellenben helyesnek tartjuk a személyes adóval kom­binált birtok-aránvlagos adózási rendszert, melyet bizo­nyos mértékig az ág. evang. zsinat is felvett a maga adózási rendszerébe. Valami effélét a ref. zsinat is pedzett egy két ponton, de nagyon alárendelt értékű esetekben. Szerző elvét azonban kiegészítve a modern vagyonos­ság másik fajával, az ingó vagyonnal és keresettel, mi igy szeretnők formulázni: személyes adóval kombinált birtok- és /rm-seZ-aránvlagos adórendszer. Igen életrevaló elvnek tartjuk az egyházfentarlási alapoknak gyülekezetenként! szervezését. Ez termékeny, háládatos eszme, előrelátó, gondos gyülekezetekben immár nem egy helyen meg is valósíttatott. Ferenczy javaslata a jelzett hiányok mellett is figye­lemre méltó és örvendetes jelenség. Érdekes és örvendetes jelenség azért is, mert fiatal emberfői származott, kik ugy látszik, leginkább buzgólkodnak egyházunk vallás­erkölcsi és anyagi felvirágoztatásán. Érdekes és örvendetes tárgyi szempontból. Egyházaink anyagi rendezése kemény egy dió. de mégis bele kell harapni, nem lehet tovább halogatni. Meg kell kezdeni alulról, a gyülekezetekből és folytatni fölfelé. Az autonomia természete is erre utal. Az egyházi törvény is nyújt rá fogódzó pontot. De nem is szabad mindent a felsőbbektől várni. Mozduljanak meg a pásztorok, a presbyteriumok. Kövessék, irányítsák őket, az egyházmegyék. Nem holnap, hanem ma. Elérkezett a cselekvés órája, nem szabad tovább várakoznunk. A Ferenczy füzetjének az is elismerésre méltó vonása, hogy az egyház anyagi rendezése mellett hévvel sürgeti a szellemi ujjászervezkedes szükségességét is. Reformációt sürget in capite et in membris. A hivők és pásztorok, a növendékek és nevelök érdekében Uj társadalmat kiván teremteni, uj emberekkel. »A mai társadalom korhadt, fényűző, stréber, ideges, jellemekben szegény. Nem eléggé nemzeti, nem eléggé liberális, nem eléggé isteni. Az égnek is, a hazának is szigorúbb elveket valló polgárokra van szüksége, kik műveltek legyenek elpuhultság nélkül, egész­ségesebbek eldurvulás nélkül, tanultabbak hitetlenség nélkül, vagyonosabbak korrupció nélkül, méltóságosabbak lenéző dölyf nélkül, magyarabbak megférhetlenség nélkül, vallá­sosabbak vakbuzgóság nélkül*. Ilyen lelkületet, ilyen érzést szeretnénk mi egyházunk minden pásztorában és elöljárójában Ilyen hadsereg biztos győzelemre vezetné egyházunkat! Sz. F. TÁRCZ A. Hitvallomás. Természet, ha nézem ezer színbe játszó Ragyogó fátylodat, Mint a napsugárban fényesen sugárzó Rejtélyes gondolat Betölti lelkemet; nevet minden színbe Kedved csillanása, Titkosan lopódzik a merengő szívbe Képednek varázsa. Ezüst fényű fátylad' lengeted hajnalba', Majd rózsaszint öltesz. Halvány sárga fed ha napod alkonyatra Száll közel a földhez. Hegyek violája kékellő homályba Olvad észrevétlen, Bércek ormán fénysáv, völgy ölén hegy árnya ' Vész az erdő-mélyben. És ha az éjszaka ünnepies csendben Fölüti halovány Ezüst színű sátrát, mint a végtelenben Utazó karaván, A hold méla fénvnyel néz az éjszakának Sötét tükörébe. És körül a rémes óriási árnyak Törnek fénykörébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom