Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-23 / 47. szám

kat s ezeket kérje fel a központi taggyűjtő bizottság vidéki bizottságok szervezésére, a melyek aztán munkájok eredményéről a központba jelentést tegyenek. A Protestáns Szemle január hónapon kezdve havi folyóirattá alakul és a »Századok« alakjában 3—3VS

ivnyi terjedelemben fog megjelenni, mire nézve a Hornyánszkycéggel a szerződés a bemutatott tervezet szerint az elnök által megkötendő. A monográfiákról tett jelentés alapján tudomásul vétetett, hogy Zsilinszky M. művének a Magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásainak a IV. kötete kéziratban már készen van s ez valamelyik következő év illetményét fogja képezni. A választmány egyelőre arra adott felhatalmazást, hogy a Révész Kálmán által felajánlott kisebb monografia, Felső-Magyarország reformációjáról adassék ki abban az esetben, ha a birálók a munkát kiadásra ajánlják. Bejelentetett, hogy a Herczegszőllősi zsinat Artikulusai 1577-iki latin-magyar szövegű kiadása felfedeztetett s a dunamelléki egyházkerületben gyűjtés indíttatott arra, hogy hasonmásban. az Irodalmi Társaság javára kiadassék. Az ajándékozást a Társaság hálás köszönettel fogadta, a munkának 500 példányban való kiadását elhatározta, a szükséges történeti bevezetés megírásával Mokos Gyula tanárt megbízta. A kiadásra eddig 334 frt gyűlt be, (ebből 10 frtot a gvülés folyamán Kiss Áron püspök ur volt szives adni), a költség valószínűleg 400—450 frtra rug, a gyűjtés befejezése után esetleg fenmaradó hiány pótlására Hegedűs Sándor társ. vál. tag ajánlkozott. Legfontosabb tárgya volt a gyűlésnek a népies kiadványok megindítása. Beható eszmecsere után, melyben különösen Hegedűs Sándor vitte a szót, a választmány a népies iratok szerkesztésével Fejes István indítványára dr. Kecskeméthy István budai h. lelkész bízatott meg, ki a »Koszorú«-ban meg a »Kis Tükör«-ben megmutatta, hogy tud a nép nyelvén szólni; a folyó évre tervezett 10 füzetnek a szerkesztéseért 150 frt szerkesztői tiszteletdíjat kap s felhatalmaztatik arra, hogy ivenként 16— 35 frttal díjazhatja a szerzőket. Az iratok terjesztése a szokásos bizományi kedvezményen felül 5% provízió mellett a Hornvánszky-cégre bizatik; a cég által a colportage berendezésére eddig tett költségeknek felerésze a Társaság pénztárából kiutalványoztatik?) Az elnökség felhatalmaztatott arra, hogy a szerződést Hornyánszkyékkal megköthesse; miután pedig a népies kiadványok megindítását Hegedűs Sándor társ. tagnak az a nemes ajánlata tette lehetővé, hogy az első évfolyam (10 füzet) kiadásának a költség-többletét ő fogja viselni, a választmány H. irányában ismételten hálás köszönetét fejezte ki. Meg is érdemli e mi derék Mecaenásunk, hogy hálások legyünk iránta! Masznyik Endre pozsonyi theol. tanár az iránti folyamodványára, hogy »Pál apostol élete és művei« című sajtó alatti művéből rendeljen meg a Társaság 50 példányt szegénysorsú szorgalmas ifjaknak, a választmány kimondta, hogy az értékes theol. mű megjelenését méltánylattal fogadja, annak pártolását a Társaság tagjainak figyelmébe ajánlja; de miután jutalom-könyvek osztogatása a Társaság működési körén kivül esik, s pénze sincs rá, Masznyik kérését nem teljesítheti. A keresk. miniszter megkeresésére elhatározta a választmány, hogy az ezredéves kiállításban a saját kiadványaival. különösen a hercegs>zőllősi zsinat kanonainak hasonmásos kiadásával részt vesz, nagyobb összeggel pályadíjat tüz ki a magyarországi reformáció kulturális hatását feltüntető monográfiára és ünnepélyes közgyűlést tart a székesfővárosban. A pályakérdés formulázásával és a pályázat feltételeinek megállapításával az irodalmi bizottságot bizza meg, azzal az utasítással, hogy a pályázatot a közgyűlés utólagos jóváhagyásának fentartásával az 1894-ik év első napjaiban már kitűzze. Megemlítjük, hogy a pályadíj adakozás utján gyűjtetik össze s a Hornyánszkv-cégnek a gyűlésen jelen volt képviselője 100 frtot ajánlott fel erre a célra, mit a gyűlés hálás köszönettel fogadott. A társulati közgyűlések ünnepélyesebbé tétele iránt Szabó Aladár indítványt tett, mit a választmány elfogadott és kimondta, hogy már a legközelebbi közgyűlés ekként tartassék meg; a jövő évi közgyűlés az evangélikusok Deák-téri dísz-termében lesz s a választmány az istenitisztelet tartására már most felkérte Zelenka Pál püspök urat, ki ezt szives készséggel el is vállalta. A böjti időszakban a Társaság ismét fog valláserkölcsi felolvasásokat tartani, melyeknek csekély költségeit a választmány előre is utalványozza, s a felolvasásoknak a »Protestáns Szemlédben irói honorárium mellett leendő közlését megengedi. Ime ennyi és ily dolgokot végzett ez a választmányi gyűlés. Emelkedett szellem, lelkes hangulat jellemezte eleitől végig. Ugylátszik, itt is lendülünk, pendülünk egy kissé. A népies vallásos iratok megindításával történeti nevezetességű munkát végzett. Most már rajtunk a sor, hogy írjunk minél többet és terjeszszük juttassuk el minél többekhez a vallásos iratokat- Fontos és időszerű munka ez, méltó a Krisztus anyaszentegyháza buzgó szolgáihoz és élő tagjaihoz! V. F. A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat. Tárgyalva a képviselőház közoktatási bizottságában. A képviselőház közoktatási bizottsága a november 16-iki ülésben a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel általánosságban elfogadta. Csak három római pap (Hock, Hévizy és Tódor) és Kammerer Ernő szavaztak ellene. Papp Géza a törvényjavaslatot egy pár nemzeti irányú módosítással változatlanul elfogadja. Szükségesnek tartja a törvényjavaslatban annak kimondását, hogy jövőre bármely felekezet papja csak az lehessen, a ki magyar állampolgár, képesítését Magyarországon nyerte s a kinek erkölcsi és állampolgári magatartása ellen kifogás nem tehető.