Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-09 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szei-kesztőaéy: IX. k+rMlví, Pipa-utca 23. szám, horá a kéairatok cimzendök. Kiadóhivatal : Hornyán s*ky Tiktor könyvkereskedés* (Akadémia bérháza), hová as elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. lIMzetéii Ara : Félém: 4 frt SO kr; «gé«i érr« : 9 frt. Mffymt M<m ára 90 Ur. Püspöki jelentés. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése elé terjesztve 1893. okt. 21. Mint középiskoláink, ugy egyházmegyéink körében is élet és elevenség mutatkozik, tespedés legalább nem. Erről az egyházmegyék jegyzőkönyvei tesznek tanúságot. Igaz, hogy az élet és elevenség jelei nem mindig s nem mindenütt örvendetesek. A sokkép fölkavart levegőben sokak feje is megzavarodott s alaptalan várakozások és alaptalan félelmek tünetei mutatkoznak, hallanak harangozni« —mint a példabeszéd mondja — »de nem tudják hol«. A nazarénizmus és baptistaság már oly vidékeken is terjed, hol azelőtt alig vagy csak szórványosan mutatkozott. S e rajongók már fennen hirdetik, hogy az ő napjok feljő s közeli terjeszkedésökkel s rohamos hódítással fenyegetőznek, a vallásszabadság védpaizsa alatt. Az egyházi adók elviselhetetlensége ellen mindenkor panaszt hallunk, pedig azokat zúgolódás nélkül viselték a mainál sokkal nehezebb, mert sokkal kevesebb keresetet nyújtó időkben; az egyházi adók megtagadása is napirenden van. Eddig békés egyházközségek, bujtogatok lázítására s vérszemet kapva, lelkész, tanító s egyházi és iskolai felsőségek ellen agyarkodnak. Lázongási s elszakadási hajlamok mutatkoznak. Mind ez kétszeresen kívánatossá teszi, hogy egyházi dolgainkban s az egyház és állam közti viszonyainkban végre a törvény állapítson meg rendet s tudjuk meg hányadán vagyunk. Némely egyházmegye, ily jelenségeket látva, már is bölcsen gondoskodik óvóintézkedésekről. Felső-Baranya bizottságot küldött ki, mely a gyönge s a terheket viselni nem képes kis egyházak csoportosítására vagy társítására, adatokat gyűjtsön s javaslatot tegyen — mint erre már egy izben az egyetemes konvent által is utasítva voltunk, de akkor sikertelenül; most a nevekedő szükség talán megérleli ezt is. Külső-Somogy pedig, több egyházmegye által is támogatva, az államsegélyből elaprózott s csak pillanati segélynyújtása helyett, minek a legtöbb helytt alig van látszata, nagyobb összegű olcsó kölcsönök nyújtását javasolja, melyek évenként legalább néhány — maga erején megélni nem tudó egyházat — lábra állítsanak. Ilyesmit a konvent, a közalapból már néhány évvel ezelőtt életbe léptetett a 32 évre szóló tőke-kamat segélyekkel s nagy sikerrel. E kérdés jelen közgyűlésünk által lesz tárgyalandó, természetesen nem a mostani segélykérvényekre, hanem jövőre irányadólag eldöntendő. Elemi iskoláink állapotáról az egyházmegyék jelentéseiből tanügyi bizottságunk fog összeállított jelentést tenni. Iskoláinknak a törvény és az állami tanügyi közegek által szüntelen sürgetett szaporítása —- legalább uj osztályokkal — egyfelől az anyagi erő elégtelensége, másfelől a tanítók hiánya miatt sok nehézségbe ütközik. A felekezeti iskoláknak, az uj törvény értelmében való államsegélyben részesítése még nincs életbe léptetve s attól valami sokat mi nem is várhatunk. De hogy a versenyben hátra ne maradjunk, magunknak keli e részben több buzgósággal s nagyobb áldozatokkal pótolni a hiányokat. Némelyek azt hiszik, hogy a felekezeti iskolának községivé változtatása által segítnek magukon. Pedig csalódnak; mert a legtöbb helytt azok alkotják a községet s viselik annak terheit, a kik az egyházat alkotják, s igy egyik vállukról a másikra hárítni a terhet, nem segít rajtok. A hol pedig nem ez az eset, mert több felekezet van: ott csak a különböző felekezetnek közös erővel községi iskola felállítása vezetne célra, ezt azonban az a felekezet, a melylyel együtt élünk, nem akarja s igy az úgynevezett községi iskola terhe, a legtöbb helytt, ismét csak azok vállaira nehezedik, a kik a felekezeti iskola terhétől szabadulni szeretnének. Pedig a physika törvényei megtanítanak, hogy az erők áthárítása mindig erőveszteséggel jár. Pedig iskoláinkat nemcsak uj iskolákkal szaporítani, hanem tanítóink javadalmát is emelnünk