Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-09 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szei-kesztőaéy: IX. k+rMlví, Pipa-utca 23. szám, horá a kéairatok cimzendök. Kiadóhivatal : Hornyán s*ky Tiktor könyvkereskedés* (Akadémia bérháza), hová as elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. lIMzetéii Ara : Félém: 4 frt SO kr; «gé«i érr« : 9 frt. Mffymt M<m ára 90 Ur. Püspöki jelentés. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése elé terjesztve 1893. okt. 21. Mint középiskoláink, ugy egyházmegyéink körében is élet és elevenség mutatkozik, tespe­dés legalább nem. Erről az egyházmegyék jegyző­könyvei tesznek tanúságot. Igaz, hogy az élet és elevenség jelei nem mindig s nem mindenütt örvendetesek. A sokkép fölkavart levegőben sokak feje is megzavarodott s alaptalan várakozások és alaptalan félelmek tünetei mutatkoznak, halla­nak harangozni« —mint a példabeszéd mondja — »de nem tudják hol«. A nazarénizmus és bap­tistaság már oly vidékeken is terjed, hol azelőtt alig vagy csak szórványosan mutatkozott. S e rajongók már fennen hirdetik, hogy az ő napjok feljő s közeli terjeszkedésökkel s rohamos hódí­tással fenyegetőznek, a vallásszabadság védpaizsa alatt. Az egyházi adók elviselhetetlensége ellen mindenkor panaszt hallunk, pedig azokat zúgoló­dás nélkül viselték a mainál sokkal nehezebb, mert sokkal kevesebb keresetet nyújtó időkben; az egyházi adók megtagadása is napirenden van. Eddig békés egyházközségek, bujtogatok lázítására s vérszemet kapva, lelkész, tanító s egyházi és iskolai felsőségek ellen agyarkodnak. Lázongási s elszakadási hajlamok mutatkoznak. Mind ez kétszeresen kívánatossá teszi, hogy egyházi dol­gainkban s az egyház és állam közti viszonyaink­ban végre a törvény állapítson meg rendet s tudjuk meg hányadán vagyunk. Némely egyház­megye, ily jelenségeket látva, már is bölcsen gon­doskodik óvóintézkedésekről. Felső-Baranya bizott­ságot küldött ki, mely a gyönge s a terheket viselni nem képes kis egyházak csoportosítására vagy társítására, adatokat gyűjtsön s javaslatot tegyen — mint erre már egy izben az egyetemes kon­vent által is utasítva voltunk, de akkor siker­telenül; most a nevekedő szükség talán megérleli ezt is. Külső-Somogy pedig, több egyházmegye által is támogatva, az államsegélyből elaprózott s csak pillanati segélynyújtása helyett, minek a legtöbb helytt alig van látszata, nagyobb összegű olcsó kölcsönök nyújtását javasolja, melyek éven­ként legalább néhány — maga erején megélni nem tudó egyházat — lábra állítsanak. Ilyesmit a konvent, a közalapból már néhány évvel ezelőtt életbe léptetett a 32 évre szóló tőke-kamat segé­lyekkel s nagy sikerrel. E kérdés jelen közgyűlé­sünk által lesz tárgyalandó, természetesen nem a mostani segélykérvényekre, hanem jövőre irány­adólag eldöntendő. Elemi iskoláink állapotáról az egyházmegyék jelentéseiből tanügyi bizottságunk fog összeállított jelentést tenni. Iskoláinknak a törvény és az állami tanügyi közegek által szüntelen sürgetett szaporítása —- legalább uj osztályokkal — egy­felől az anyagi erő elégtelensége, másfelől a taní­tók hiánya miatt sok nehézségbe ütközik. A fele­kezeti iskoláknak, az uj törvény értelmében való államsegélyben részesítése még nincs életbe lép­tetve s attól valami sokat mi nem is várhatunk. De hogy a versenyben hátra ne maradjunk, magunknak keli e részben több buzgósággal s nagyobb áldozatokkal pótolni a hiányokat. Néme­lyek azt hiszik, hogy a felekezeti iskolának köz­ségivé változtatása által segítnek magukon. Pedig csalódnak; mert a legtöbb helytt azok alkotják a községet s viselik annak terheit, a kik az egy­házat alkotják, s igy egyik vállukról a másikra hárítni a terhet, nem segít rajtok. A hol pedig nem ez az eset, mert több felekezet van: ott csak a különböző felekezetnek közös erővel köz­ségi iskola felállítása vezetne célra, ezt azonban az a felekezet, a melylyel együtt élünk, nem akarja s igy az úgynevezett községi iskola terhe, a leg­több helytt, ismét csak azok vállaira nehezedik, a kik a felekezeti iskola terhétől szabadulni sze­retnének. Pedig a physika törvényei megtanítanak, hogy az erők áthárítása mindig erőveszteséggel jár. Pedig iskoláinkat nemcsak uj iskolákkal szapo­rítani, hanem tanítóink javadalmát is emelnünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom