Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-26 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Pipa-utra ü.'í. szám, hová a késiratok cimzendök. Kiail<f-liivntal : llornyán.itkf/ Tiktor kttnyvkureskrtfAse (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtököt!. Előfizetési ára : Félérr*: 4 frt SO kr ; egész érr« : 9 /W, Mlyyes n»ám ára %(> kr. A reformáció emlékünnepére. Október 31-én lesz háromszázhetvenhat esztendeje annak, hogy az az egyszerű wittenbergi szerzetes lelkiismerete által kényszeríttetve és az Úr igéjének az ő csontjaiba rekesztetett égő tüze által (Jerem. XX. 9) lelkesíttetve, a wittenbergi vártemplom kapujára a délesti isteni tisztelet előtt kiszegezte azt a 95 tételt, a mely a középkor világát volt sarkaiból kiforgatandó és egy uj világot volt megteremtendő. A léleknek valami csodálatos, megragadó ereje nyilatkozott e tételekében! Az egyik a ki olvassa, azt érzi ki belőlük, hogy ime »itt van végre egy ember, a ki tenni [fog« ; a másik úgy látja és látásában prófétálásra nyitja ajkait, hogy »ime itt az idő, melyben a sötétség templomból és iskolából száműzetik s a tiszta tudomány újra visszatér az egvházba«. A tételekben van egy csomó tagadás, mely tiltakozik a visszaélések ellen s a mely a sarkköveit feszegeti ki a középkori egyháznak; de van bennnök annyi állítás is, a mely meg szilárd alapul szolgálhatott nemcsak egy egészen új egyházi életnek, hanem egy teljesen új világrendnek is. A reformációnak az a kettős jellege, a mely szerint tiltakozik a lelki zsarnokság és az ember szellemi javaival való kufárkodás ellen és állítja, hogy az egész vallás-erkölcsi életnek új alapokon kell felépülnie, már kifejezésre jut bennök. Tagadják, hogy a pápa megbocsáthatná a bűnöket (6. tét.) és állítják, hogy »az egyháznak igazi kincse a szentséges evangélium az Isten dicsőségéről és kegyelméről« (62. tét.) »Ist das Chaos da, ist die Schöpfung nah« — mondja egy ujabbkori német költő. A középkor végének a chaotikus viszonyai elő fel tételezték az új teremtést. Az alkotó »legyen« ! szót Luther mondotta ki. r- Atyámfiai, férfiak! Körülöttünk is a chaos már megvan, közel kell lennie a teremtésnek is; ae e teremtés munkáját nektek, nekünk kell végrehajtani! A végrehajtás eszköze csak kettő lehet: támadása, ostorozása, irtása a rossznak és helyébe új építés, új erők bevitele . egyesekbe és a társadalomba s új élet teremtése az egyházban és a nemzetben. De hol vagyon, a ki merész ajakkal »a riadó vakmélységet felverje szavával?!« Egyházi, társadalmi, tudományos, nemzeti, politikai, családi és magán életünk cliagnosisát csinálja meg ki-ki magának. Elhallgatom, hogy mennyire ráillik erre a korra az, mit a költő mond, hogy »a renyhe társaság bűzhödt álló vizében új bűnök milliárdjai vannak keletkezőben; hogy a munka és vagyon egymástól messze esnek, és a tökélyre vitt csalást mondhatni rendszeresnek; hogy eltűnt a szerény családiság zamatja — — s a gazdag megkövült és a szegény elfásul t« (Arany J.). Nem szólok arról, hogy az emberi szenvedélyek hogyan hányják fel iszappal háborgó lelkük mélyét; hogy hogyan uralkodik a lelkek felett bizonyos kételkedő, nyugtalanító pessimismus, mely mindig megvénhedésnek a jele fajoknál, népeknél és egyeseknél s a minek természetes következménye a tömérdek öngyilkosság. Nem is említem, hogy mennyire megingott az igazságról, a becsületről való felfogás, a kötelességek érzése s az a szilárd erkölcsi alap, a melyen munkával akar megélni az önérzet, nem pedig stréberséggel, pártfogás koldulással vagy soha meg nem szerzett képesítések lopásával. És hadd mellőzzem azt is hallgatással, hogy hogyan recsegnek egyházi életünk külső épületének az eresztékei; hogy hogyan rombolják mindenfelülről Sionunk kőfalait és égetik annak kapuit, mig az őrállók meg legnagyobb részt csak törvények paragrafusaival és az örökös administrálás bürokráciájával végzik rajtuk az ideig-óráig való tatarozást! Mindezekről nem szólok, csak még egyszer ismétlem, hogy a chaos már megvan, közel kell lennie a teremtésnek! A történet menete mindig következetes és hű önmagához. A ki ezt ismeri, az a jövőről is 85