Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-26 / 4. szám

bírálatokat is. Általánosabb érclekü kérdés kettő került tárgyalásra. Az első az volt, hogy megengedhető-e a kereskedelmi középiskolák záróvizsgálataira való jelentkezés csupán magántanulás alapján? Az elnökség csatlakozott a meghívott, szakértők előterjesztéséhez, amely szerint okvetetlenül szükséges legalább a tanfolyam utolsó évének nyilvános iskolában való elvégzése. A második kérdés az volt, hogy kötelezhető-e a polgári leányiskolák magántanulója vizsgálattételre a női kézi munkából is ? Az elnökség e kérdésben ugy itélt, hogy a női kézimunkából, mint az intézet rendes kötelező tantárgyából megkövetelhető a vizsgatétel. Az előterjesztések során bemutatták báró Eötvös Loránd és Beöthy Zsolt tanácstagok lemondó leveleit, amelyeket haladéktalanul föl fognak terjeszteni a minisztériumhoz. * Protestáns emlékirat az egyházpolitikai reformok ügyében. Mint a napilapok hirlelik, gróf Csáky Albin kultuszminiszterhez protestáns részről egy terjedelmes emlékirat nyújtatott be »Az általános állami anyakönyvelés s kötelező polgári házasság célszerű keresztülviteléről s ezáltal a hazánkban támadt egyházpolitikai viszálynak teljes megszüntetéséről*. Az emlékiratnak javaslatai lényegükben a következők: 1. Az 1891. februári »elkeresztelési rendelet* abszolúte törlendő és semmiféle pótlás által nem helyettesítendő. 2. Az 1868-iki törvény változatlanul, teljes érvényben fentartandó. 3. Valamennyi felekezetnek azon papjai, a kik egyházi anyakönyveket vezetnek, kinevezendők magyar királyi állami anyakönyvelési-biztosokul, a kik a házasulandó párokat mindenekelőtt beiktatják az állami anyakönyvbe s erről (mint állami-biztosok az illeték lefizetése ellenében) egy polgáriigazolványt állítanak ki s ha dogmatikus akadályok nem forognak fenn, a házasulandó párt egyházi áldásban is részesítik s ennek bizonyítványát a polgári-igazolványnak tulfelére reávezetvén, ezt lelkészi minőségükben hitelesítik. Ha azonban dogmatikus akadály létezik, ily esetben az egyházi áldás elmaradván, csakis a polgári-igazolványt állítják ki. * Debreczen város plebánusa I)r. Wolafka Nándor a debreczeni uj plébános igy irja alá a nevét a hivatalos okmányokra: *dr. W. N. vál. püspök, debreczeni kisprépost és Debreczen szab. kir. város római katholikus plébánosa.* Ez az aláírás méltán szemet szúrt a városi tanácsnál, mert W. ur nem Debreczen városának a plébánosa, hanem a debreczeni római katholikusok plébánosa; aztán meg ^Debreczen város plébánosa* egyházjogi nyelven azt is jelenti, hogy a debreczeni római katholikus plébániát a város tartozik fentartani. mint kegyúr. — Nagyon jól teszik a debreczeni atyafiak, ha óvakodnak a sok pénzbe kerülő kegyuraságtól s a folyton erősbödő pápista befolyásnak ilyen eszközökkel is ellene állnak. Vajha a debreczeni egyházi elöljáróság az evangéliumi hit-élet hathatósabb gondozásával belsőleg is gondosabban erősítgetné Sionukat, melyet a legutóbbi statisztika szerint ott Debreczenben a pápistaság. a baptizmus és hitközöny lélekszámra nézve oly aggasztólag megtépászott ? Vagy talán azt hiszik, hogy a nagy templom és a nagy kollégium magokban véve elég hitterjesztő apostolok és hiterősítő apologeták? * Gyászrovat. Bizony Tamás, miskolczi egyházunk volt főgondnoka, ottani főgimnáziumunknak 29 évig volt szakavatott bölcs kormányzója január 19-én 81-ik életévében elhunyt. Haláláról külön gyászjelentést adott ki a miskolczi egyház elöljárósága. Hivatását önzetlen hittel, példás vallásossággal, páratlan buzgósággal betöltött derék férfi volt. Pályázat. Á dunamelléki egyházkerület felső-baranyai egyházmegyéjébe kebelezett zalátai református egyház lelkészi állomására. .lavadalom, hivatalos felszámítás szerint 1055 frt; és igy az egyház III, osztályú. Pályázni kívánók kellően felszerelt kérvényeiket folyó évi február hó 23-ikáig nagy tiszteletű Kovács Antal esperes úrhoz nyújtsák be Terehegyre (U. p. Harkány, Baranyamegye). Budapest, 1893. január hó 23-ikán. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. Pályázat. • A dunamelléki református egyházkerület pesti egyházmegyéjébe kebelezett péczeli református egyház lelkészi állomására. Javadalom, hivatalos felszámítás szerint 972 forint; és igy ez egyház Hl. osztályú. A pályázati kérvények folyó évi február hó 23-ikáig nagytiszteletü Szánthó János esperes úrhoz nyújtandók be Kosára (Nógrádvármegye postahely). Budapest, 1893. január hó 23-ikán. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. Pályázat. A VI. sz. kir. városi ág. hitv. evang. esperességbe kebelezett, Szepesmegye területén fekvő, rokuszi ág. hitv. evang. egyház megnyervén az anyásítás jogát, lelkészi állomásának betöltésére pályázatot hirdet. Kötelességek: a rendes lelkészi teendőkön kivül a vallástanítás a III. és IV. elemi osztályban és az V. és VI. elemi osztály önálló oktatása, és pedig német nyelven. Évi javadalmazás: készpénzben 700 forint, három hold szántóföld jövedelme 48 forint, egy rét jövedelme 40 forint, legelő, melynek bérértéke 18 forint. 10 öl tűzifa a paplakba szállítva 6 írtjával 60 forint, paplakás, gyümölcs- és zöldséges kerttel, mely kertnek évi jövedelme legalább is 80 forint, s végre a stóla körülbelül 70 forint. Összesen: 1016 frt o. ért. A pályázóknak a német és magyar nyelvet tökéletesen kell birni, tartoznak szent beszéddel az egyháznak f. é. ápril 9-ig valamely vasárnapon magukat bemutatni, utazási költségek megtérítése nélkül, és végre pályázók kérvényeiket 1893. évi ápril 1-jéig az alólirottakhoz beküldeni. Kelt Késmárk, 1893. évi január 14-én. Linberger István, Kéler Pál, ág. hitv. evang. lelkész Késmárkon egyházfelügyelő. és a rökuszi leányegyházbftn. 1—3 HORNYANSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA FUIRAPRSTKN.