Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-12 / 41. szám

lelkész : 29, misszionárius: 2. segédlelkész: 2 ; okleveles tanító: 31, nem okleveles: 2, lelkésztanító: 4, segédlelkésztanító: 1. Az esperesi jelentés után az egyházlátogató küldöttségek jegyzőkönyveiből olvastattak az intézkedést igénylő pontok. Nagyobb részben kedvezőleg intéztettek el. Azután két indítvány következett. Fóris István azt indítványozza, hogy a nyári vizitáció fordíttassék vissza télire; György Endre meg, hogy a számvevő szék állíttassák fel egyházmegyénkben is. Mindkét indítvány a jövő gyűlés tárgya leend. Ladányi Endre egyházmegyékbe kebeleztetett, B. Nagy Elek pedig a tisza-újlaki ev. ref. lelkészi állásról, lelkészi jellegének megtartásával, lemond. Dolhai egyházunkon, hol az egyházmegye domestikai segélylyel missziói állást szervezett, hol a lelkész tanít is, az országos nyugdíjtörvény végrehajtó bizottsága 100 frt nyugdíjhátralékot követel. Ez ellen a lelkész panaszt emel s kifejti, hogy a nyugdíjtörvény a lelkésztanítókat kizárja a nyugdíj élvezetéből, nem méltányos tehát, hogy a lelkésztanítókat fentartó egyházaktól nyugdíjat követeljenek. Ez a tárgy az egyházkerület elé terjesztetett. Segélykérvények minden segélyező alaphoz elég számmal érkeztek. Nagyobbára mindnyájan szükséglik a segélyt. Ajánltattak is. Ezeken kívül többé-kevésbbé közérdekű ügy elintézése után az emlékezetes közgyűlés délután két órakor befejezte tárgyalásait. Biki Ferenc, e. m. főjegyző. Lelkészi értekezlet Dabason. Buzgó tanácsbiránk, Segesváry László ur, mult évi szives meghívása folytán az idén október 5-én Bahason tartotta meg a pesti református egyházmegyei papság a lelkészi értekezletet, mely ugy a résztvevők nagy számánál, mint tárgyainak tartalmasságánál és a megállapodások életrevalóságánál fogva bizonyára egyike volt legépítőbb vallásos összejöveteleinknek. Jelen voltak : Szánthó János esperes, Vörös Károly főjegyző, Sipos Pál aljegyző, Váry Sándor gyámpénztárnok, Mészáros Sámuel, Balla Lajos, Kalicza Ferencz, Kontra Sándor, Földváry László, Kovács Dániel, Vargha László, Dobos Ferencz. Szappanos Károly, T. Molnár Albert, Benkő István, Kardos János, Hamar István, Pap János lelkészek; Szőts Farkas, Petri Elek, Kenessey Béla, Szabó Aladár theol. tanárok; Várady Béla tanító; világi részről Segesváry László és Halász Zsigmond urak. Elmaradásukat levélben kimentették Kovács Albert theol. tanár, Papp Károly budapesti, Szabó Géza ócsai és Molnár Albert fóthi lelkészek. Kenessey Béla buzgó imája után Szánthó János esperes ur, megnyitó beszédében fejtegeti a lelkészi értekezletek hasznát, fontosságát s egyházaink vallásos építése érdekében különösen a mai és a következendő időkben való szükségességét; indítványozza, hogy szervezzük és állandósítsuk a lelkészértekezletet, válaszszunk tisztikart, mely annak helyéről, idejéről, tárgyairól gondoskodjék és minden évben tartsuk meg azt az egyházmegyei gyűlés előtt lehető ünnepélyességgel. Bár nem ellensége a partialis értekezleteknek, de mert ugy sem vagyunk sokan, elégnek tartja, ha együttesen tartjuk. Vargha László, Szőts Farkas, Petri Elek és mások hozzászólása és indítványa után, kimondja az értekezlet, hogy az 1872-ben Váczon tartott lelkészértekezlet jegyzőkönyvének határozata, melyben már a szervezkedés megállapíttatott, felújítandó; kimondja továbbá, hogy a nép vallásos életének emelésére is hathassunk: minden évben az egyházmegyei gyűlés előtt tartsunk: 1. a vidéken értekezletet, mely a templomban tartandó rövid imával és rövid alkalmi beszéddel vegye kezdetét s mely az illető gyülekezet előtt már előzőleg kihirdetendő ; 2. Budapesten értekezletet administrationalis formában. Mindkét gyűlés jegyzőkönyve az egyházmegyei gyűlés elé terjesztendő, hogy annak esetleg végzést igénylő megállapodásai elintéztessenek. Petri Elek theol. tanár ajánlkozik, hogy a jövő évi ünnepélyes értekezleten imát és beszédet fog tartani, mit köszönettel fogad az értekezlet. Elnöknek és intézőnek egyhangúlag Szánthó János esperes ur választatik meg. Ezután Szabó Aladár theol. tanár olvasta fel > Beimisszió Budapesten és a vidéken < cimü értekezését. A budapesti missziói működések érdekes ismertetése után, foglalkozik azon kérdéssel, hogy miként kellene a vidéken is működni és megfelel azon kérdésre, hogy miért kell missziói munkát folytatni. (Értekezése e lapokban közöltetik). Előterjesztett javaslatai alapján, melyek élénk és igazán építő eszmecserére adtak anyagot, kimondja az értekezlet: 1. Hogy szükségesnek tartja minden gyülekezet körében az egyházi énekkarok alakítását és felhívja a lelkész és tanító urakat ennek mihamarabb leendő megvalósítására. De itt fölmerült azon nehézség, hogy ujabban kikerült tanítóink az éneklésben, orgonázásban igen hiányos képzettséggel birnak, még kevésbbé képesek összhangzatos énekkar betanítására és vezetésére, pedig szakjuknál fogva épen nekik kellene énekkarokat alapítani. E bajon előbbutóbb, de okvetlen segíteni kell, valamint azon is, hogy sok az egyháziatlan tanító. Értekezletünk ennélfogva megbízza Szöts Farkas theol. tanárt, hogy a jövő lelkészi értekezleten e kérdést minden oldalról megvilágítsa, tárgyalja és a baj orvoslására tegye meg propozicióit. 2. Óhajtja értekezletünk, hogy minden egyházban tartassanak vallásos összejövetelek, a helyi viszonyoknak megfelelően énekléssel, felolvasással, adressekkel stb. összekötve, hogy népünk a vallásosságban, egyháziasságban erősíttessék; egyszersmind felhivatnak az értekezlet tagjai, hogy a jövő gyűlésig esperes urnák jelentést tegyenek ez irányban tett tapasztalataikról. 3. Kimondja az értekezlet a vallásos iratok hasznos voltát, azok terjesztésének szükségességét és az értekezleti tagok igérik, hogy a »Kiss Tükör«, > Koszorú« »Téli Újság« cimü vallásos iratokat és lapokat a maguk körében terjeszteni fogják.