Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-12 / 41. szám

alkalmas eszközöknek megítélésében. Nem jutott eszébe, hogy két uralkodó hasonló vállalatban szenvedett hajótörést, s vesztette el koronáját. II. József osztrák császár kégyszeríteni akarta a belga papjelölteket, hogy a löweni egyetem előadásait halgassák. A klérus ellenállott s megcsinálta az 1788-ki forradalmat. Németalföld királya, I. Vilmos hasonló rendeleteket adott ki, mint II. József, az 1830-ki forradalommal bűnhődött érte. Bismarck nem birván Poroszország római tartományaiban a papság ellenszegülésével, s belátván, hogy rosz útra tévedt, hirtelen és teljesen vissza fordult. Békét kötött a pápával, sőt mi több; terveinek segítőjévé és politikájának részessévé tette. Egymás után törölte el a »májusi törvényeket«, melyek bizonyos föltételekhez kötötték a lelkészek kinevezését. S hogy megtetőzze az ügyes fordulatot, a Spanyolországgal a Karolina szigetek miatt kiütött viszályban XIII. Leó döntő ítéletére bizta a csomó kettévágását s igy egy pillanatra látni engedte a középkor ama szép álmát, hogy a pápa minden keresztyén nép és uralkodó viszályában szuverén biró. Legutóbb pedig, midőn Bismarck a jezsuiták kivételével megengedte a szerzetes rendeknek a visszatérést, a pápát választási ügynökévé tette. XIII. Leó a legutóbbi választások alkalmával azt a rendeletet adta a német katholikusoknak, hogy a miniszter jelöltjeire szavazzanak s biztosította ama törvény elfogadását, mely hét évre változatlanul állapítja meg a császár számára a hadi költségvetést (Steptennat.) Bár ez a rendszabály Franciaország ellen irányult, a pápa mégsem habozott elősegítni. Ilyformán valósággal döntő hatalom lett a német birodalom belső politikájában, pedig ez az állam nem rég még elkeseredett harcot folytatott ellene. Ime a pápaság másik uj győzedelme. Lord Salisbury, hogy megszüntesse az irlandi papoknak az angol kormánynyal szemben tanúsított ellenkezését, külön megbízatással küldi Rómába Norfolk herceget, ki az irlandi landlordok érdekeit képviseli s nemrég ismét másik követséget fogadott a Vatikán. XIII. Leó jubileumi ünnepélye alkalmával láttuk, mint hajlott meg Viktória királynő Őszentsége előtt. Ha hinni lehet a pápai hivatalos lapnak, a királynő azt a kívánságot fejezte volna ki előtte, hogy »a katholikus vallás mind jobban-jobban virágozzék a brit birodalom egész roppant területén«. Külön követ által egy arany medencét és kannát ajánlott fel neki, melyen e szavak voltak felírva: »XII1. Leó pápa Őszentségének Viktória k. cs. 1888«. A konzervatív minisztériumnak sikerült udvariassággal kierőszakolni a pápától azt a leiratot, mely elitéli a fent említett hadi tervet, a miben az a remény is szerepet játszott, hogy a Vatikán angol követet kap, vagy Anglia elidegenedik Olaszországtól. A tory kormány, hogy biztosíthassa a pápa támogatását, Irland követelései ellenében, a mult ülésszak végén (1889 julis) még arra is kész volt, hogy Dublinban egy tisztán katholikus egyetem költségeit fedezze, dacára, hogy a mostani egyetem minden felekezetű növendék előtt nyitva áll. Igy tehát a pápát az irlandi állapotokat illetőleg bírónak ismerték el. Francziaországban a parlamenti többség a szabadság barátai az egyház és állam különválasztásának rendszerét akarják elfogadtatni, mint Amerikában történt, azt a rendszert, melyet a francia forradalom elrendelt s mely konkordátumnak Napoleon által eszközölt visszaállításáig érvényben volt. De a köztársaságiak visszariadnak ettől a rendszabálytól, inert azt hiszik és joggal, hogy a köztársaság elbukhatnék a pápaság és klérus elleni küzdelemben. Ausztriában szintén elég nagy volt a papság hatalma arra, hogy visszaállítsa az iskolák felekezeti jellegén s az oktatásügyet egyházi igazgatás alá vegye, mint ahogy régen volt. Egyidejűleg a keleti szertartású szlávok közt tevékeny propagandát űznek azon célból, hogy visszatérítsék őket a római kath. egyház kebelébe, megengedvén nekik a görög orthodox liturgia megtartását, sőt még a papi házasságot is, mint már régebben a görög egyesülteknek. Spanyolországban, bár a liberálisok néha kormányra jutnak, még oly nagy a püspök hatalma, hogy a türelmetlenség dogmáját magok a polgári hatóságok alkalmazzák s a nyilvános protestáns istentisztelet szigorúan tiltva van. Az autodafék még időről-időre megujulnak, de szerencsére nem embereket, hanem csak könyveket égetnek el. Németalföldön a római katholikusok, noha csak jelentékeny kisebbséget képeznek, mégis érvényesítik akaratukat a kormánynyal szemben, szövetkezve a »forradalomellenes« protestánsokkal. Igy voltak képesek rövid előtt kívánságuk szerint módosítani a felekezet nélküli elemi oktatásra vonatkozó törvényt, melyre a hollandok méltán büszkék voltak s mely 1806. óta volt hatályban. Sok országban, Tyrolban, a rajnai tartományokban, Belgiumban, Alsó-Kanadában az igazi szuverén nem a király, hanem a püspökök és plébánosok közvetítésével a pápa. Sokkal jobban engedelmeskednek a pápának, mint a polgári törvényeknek, ha csak az egyházi hatalom is hozzájuk nem járult. (Folyt, köv.) Dr. Bartha Béla. KÖNYVISMERTETÉS. Élet a halálban. Nagyobb és kisebb halotti beszédek és imádságok (185Í—1893). Irta Szász Károly. V1+366 nagy 8° 1. Kiadja Kókai Lajos. Ára 2 frt 50 kr. II. A nagyobb beszédek sorát a zólyomi dr. Wágner János felett az Orsz. Prot. Árvaegyletben tartott gondolatgazdag emlékbeszéd zárja be. Azután következnek a kisebbek, a melyek csak azért kisebbek, mert rövidebbek, nem pedig mintha kisebb alkotások volnának. Ezekre áll az, a mit a szerző maga is mond az előszóban, hogy ezek egészen alkalmi; majd mindig az elhunytak halála által a szerző lelkére tett benyomás uralkodik bennök. a legtöbbször pedig az elhunytak iránti tisztelet és szeretet, máskor meg a személyes viszony köztük és közte adja meg a beszédek anyagát és határozza meg hangját. Ennélfogva erősen alanyiak és egyéniek is. A jó halotti beszédeknek ilyeneknek is kell lenniök. Mert a lelkész megjelenése a koporsónál csak abban az egyetlen egy esetben lehet vigasztaló, ha a gyászba borultak fájdalmában résztvevőként megy oda, ha kiérzik szavaiból, hogy őt is érinti a veszteség, hogy reá is mély benyomást tett az az eset, a mely felett ők kétségbeesetten jajongnak s hogy ő most csak azért jött el. mert nála van ebben a pillanatban is Gileád balzsamából enyhítő szer s ebből gyógyírt nyújtani a kesergőknek, a sebzett szívűeknek neki magának is jól esik. A mely kedély nem fogékony a benyomásokra, nem tud együtt érezni s nem képes megmérni mások fájdalmának, veszteségének a nagyságát: annak a jelenléte a temetésnél lehet hivatalos, de soha sem lesz vigasztaló. Azután a gyászba borult lélek psychologiája is azt