Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-28 / 39. szám

naságol is alcart hozatni védelmül,1

de erről Pázmány lebeszélte; azonban a pénzt a Ferdinánd megválasztatása érdekében, annál kevésbbé kímélték.3 11. Ferdinánd — mint Mátyás helyettese — Kiesi bibornokkal és két német tanácsossal jött az országgyűlés vezetésére és 1618. március 19-én vonult be Pozsonyba. Mátyás királyi előterjesztésében arra szólította fel a rendeket. hogy unokaöcscsét koronázzák meg utódául. Az alsó táblán a protestáns ellenzék volt többségben, mely előbb választani akart. Pázmány most azt bizonyítgatta a rendeknek, hogy korlátlan szabad királyválasztást a nemzet I. Fedinánd óla nem gyakorolt; mert csak az ausztriai ház tagiai közül választott. Talált és ajánlott aztán olyan formulát, mely az uralkodó ház célzatainak sem látszott ellenmondani. A rendek sürgették a nádori szék betöltését is és kívánták," hogy a vallás szabad gyakorolbatásának természetes folyományaként, a templomok használata (una cum templis) is törvénybe iktattassák; de bár többségben voltak, nem tudták kivinni. Pázmány szerint az a földes urak szabad vallásgyakorlatát sérti, hogy a jobbágyok a templomokat. megtarthassák, midőn a földes ur már visszatért a kathol. vallásra. Pázmány azt vitatta, hogy a templomokkal való rendelkezés a kegyúri és földesúri jogokhoz tartozik, melyeket pedig a bécsi béke és az 1608-ik évi törvény érintetlenül hagyott. »Inkább pusztuljanak el és legyenek néptelenekké birtokaim (már t. i. az esztergomi érsekségé); de azt soha nem engedhetem, hogy kegyúri jogaim sérelmével, a protestáns jobbágyok foglalják el templomaimat* mondotta.3

Végre is a protestánsoknak engedniök kellett. II. Mátyás hitleveléből átvették a vallásügyére vonatkozó pontokat; II. Ferdinándot királylyá kiáltották és Forgách Zsigmondot nádorrá tették, a protestánsok sérelmeit, melyeket az udvar, a kathol. főpapság és a hatalmaskodó főurak okoztak, elvetették s több napi meddő vita után csakis a politikai sérelmeket terjesztették fel. Julius 1-ső napján aztán megkoronázta Pázmány (a nem szabadon) királylyá választott II Ferdinándot. Az egymásra irigykedő német protestáns fejedelmek aztán császárrá is megválasztották Ferdinándot; de a csehek féltvén tőle vallásszabadságukat, a pfalzi választó fejedelmet tették helyette királylyá V. Frigyes név alatt. Az osztrákok között is kitörőben volt a forradalom s az elégületlenek Magyarország felé tekintetlek; sőt követeikkel fölkeresték Bethlen Gábort is (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből melyet Beöthy Zsolt szerkeszt, most" kaptuk a kilencedik füzetet, mely a vallásos irodalom korával és az ezen korbeli magyar iskolázással foglalkozik. Széchy Károlynak, a kolozsvári egyetem jeles tanárának, a katholikus visszahatás koiáról irt cikke e füzetben hefejeződik s ezt követi a »Pázmány Péter és köre* cimű fejezet, Fraknói Vilmostól. A cikkhez adott illusztrációk közt találjuk Pázmány Péter kitűnő arcképét, a Magyari István-fele polemikus munka címlapját, a gráczi egyetem épületének, melyben 1 Franki: -Pázmány P. és kora*. I. köt. 301. lap. Ugvanott 311. lap. stb. 2 Fraknói : »Pázmány Péter élete* 101. lap. 3 Fraknói: »Pázmány Péter élete« 108. lap. Pázmány mint tanár működött, korhű rajzát, a Kalauznak, a Prédikációknak és még másik három hires és ritka munkájának címlapjait hű hasonmásokban, az ő nagyszombati palotáját és az esztergomi főtemplomot díszítő márványszobrának sikerült képét. A Pázmány-cikket követi a »Régi iskolázás« cimű Felméri Lajos kolozsvári egyet, tanár tollából eredő, vonzólag megirt és érdekes illusztrációkban bővelkedő cikk kezdete. A kilencedik füzet 18 szöveg-képen kivül még két külön melléklelet is tartalmaz, az egyik Heltai krónikájának címlapja, a másik Zav Ferencz »Landorfeyrvár elveszése* c. munkája kéziratának első lapja kitűnő hasonmásban. Mindkét melléklet finom hollandi merített papíron van nyomtatva. Előfizetést (10 — 10 füzetre 4 frttal) elfogad szintén minden hazai könyvkereskedés és a kiadóhivatal. (Athenaeum könyvkiadóhivatal. Budapest, Ferencziek-tere 3. sz.) ** Figyelmeztetésül! Van szerencsém tudatni »Egyházi Beszédek« cimü munkám megrendelőivel, hogy a mű csak október 15 ikére hagyhatja el a sajtót. A kik az 1 frt 50 kr. előfizetési díjat még hozzám el nem küldték, amaz időre szíveskedjenek azt megküldeni s ez esetben a müvet bérmentve fogják kapni. Mezöberény 1893. szeptember 25. Illyés Endre ev ref. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. Az utolsó évnegyed alkalmából mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetésök lejár, tisztelettel fölkérjük, hogy az előfizetést megújítani szíveskedjenek. * Személyi hirek. Kun Bertalan tiszáninneni püspök Fejes István és Ragályi Béla kerületi kiküldöttekkel együtt f. hó 23-án a Sz.-Béla melletti Barlangligeten járt, hogy a tiszai evangélikus kerület képviselőivel megkösse a végleges egyességet a Barlangligeten építendő közös protestáns kápolna ügyében. A kies Tátrának most már második pontján fog az üdülő vendégek és utazók részére protestáns istenitiszteíeti hely épülni. — A vallás és közoktatási miniszter Máthé Géza hajdúnánási ev. ref. gimnáziumi tanárt a biharvármegyei tanfelügyelőséghez, egyelőre ideiglenes minőségben, tolnokká nevezte ki. — Az igazságügyi miniszter Elekes László ev. ref. lelkészt a nagyenyedi országos fegyintézet lelkészévé nevezte ki. — A ráckevei reformátusok uj lelkésze, Tóth Pál eddig a kunszentmiklósi gimnázium egyik tanára, a napokban foglalta el népe lelkes ovációja mellett lelkészi állását. — A sz.-lónai református egyház lelkipásztorává Vajda Ferencz erdélyi püspöki titkár, jeles képzettségű, egyházias fiatal ember választatott. — Kolumbán Antalt, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium kontra-szeniorát a mult héten egy és ugyanazon napon Kökösben és Sepsi-Szentkirályon a református egyház lelkipásztorává választották. — A jánosfalvai előkönyörgő tanítóságra Kálmán Béla k.-peregi s.-Ielkész választatott meg. — A tállyai református egyház főgondnokává dr. Szabó Gyula miskolczi gyógyszertár-tulajdonost választották meg, kit mult vasárnap ünnepélyesen be is iktattak hivatalába; érdekes felemlíteni, hogy a tállyai egyház a főgondnoki állást már 200 év óta folytonosan a bártfai Szabó-családból töltötte be. — A geszti lelkészi állásra Pokoly József geszti, Szabó István n.-szalontai, Csapó Péter debreczeni segédlelkészek, Miklósi Béla erdőgyaraki és Nagy Endre s.kereszturi rendes lelkészek jelöltettek ki.