Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-28 / 39. szám

* A dunáninneni hazafias evangélikusok, ugylátszik, erélyes akcióra készülnek az egyházkerület pánszláv többsége ellen A pozsonyvárosi esperesség szept. 4 én, a pozsonymegyei 12-én, a mosonyi pedig 13-án rendkívüli közgyűléseken kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkoztak és egy értelemmel megállapodtak abban, hogy a bajok gyökeres orvoslása végett az egyetemes gyűlésen a kerület kikereMtését fogják kérelmezni. Ehhez az akcióhoz csatlakoznak a kerület más öt esperességében lakó hazafias elemek, továbbá a pozsonyi theol. akadémia és a pozsonyi ev. lyceum is. Helyesen, elég volt már a türelemből és legyezgetésből! * A pozsonyi theol. akadémia megnyitása f. hó tl-en volt, mely alkalommal először is az egész ifjúság a tanárok vezetése alatt istenitiszteletre ment s urvacsorához járult. (Mily szép szokás ! A mi papnöveldéinkben is meg kellene honosítani. Szerk.) Az istenitiszteleten Trsztyénszky Ferencz esperes és theol. tanár tartott szép alkalmi beszédet az evangéliumi lelkész hivatásáról. Majd Schncllcr István igazgató mondott hatalmas megnyitó beszédet, evangéliumi és hazafias tűzzel és lelkesedéssel teljeset, melyben erős kézzel rá mutatva a dunáninneni egyházkerületben duló nemzetiségi viszályra, a theol. hallgatóságot magyar nemzeti szellemben való nevekedésre buzdította. * Kettős tanári jubileum a sárospataki főiskolában. A sárospataki >Alma mater* megható ünnepély osztályosa volt e hó 18-án. Egyszerű, puritán kálvinista volt ez ünnepelv minden mozzanata, de lélekemelő, megható, mert érdemns férfiaknak adták meg az elismerést elöljárói, pályatársai. E lapok olvasó közönsége előtt sokkal ismeretesebb Mitrovics Gyula sárospataki theologiai tanár neve, mint egyházi íróé, református egyházunk életének kimagasló alakjáé, nagy számú tanítványai pedig sokkal jobban tudják méltányolni az ő tanári egyéniségét, mint sem hogy szót kellene vesztegetnünk érdemeinek kellő méltatására. Szinyei Endre, ugyancsak e főiskolában a görögnyelv tanára, szerényebb körben bár, de szintén teljes mértékben vivta ki tehetsége, kötelességérzete, tudása, igazságos szigora s őszinte férfiassága által ismerőseinek tiszteletét. E két férfiú közül az első érdekes véletlen folytán akadémiai és közigazgató, az utóbbi gimnáziumi igazgató s ez évi szeptember 1-vel töltötték be főiskolai tanárkodásuk negyedszázadát. Az elöljáróság, teljes elismeréssel a jubilánsok érdemei iránt, a tanári kar szeretettel és tisztelettel telve el két kiváló tagjaival szemben, közös ünnepet rendeztek ez évforduló örömére. Előbb igazgatótanács és tanárok együttes gyűlést tartottak s abba küldöttségileg hivták meg az ünnepelteket, kiket az igazgatótanács nevében Fejes István főiskolai algondnok üdvözölt, ékesen, belső melegséggel, a tanártársak nevében pedig Szinyei Gerzson könyekig megindítva hallgatóit. A jubilánsok nevében Mitrocics Gyula válaszolt, igaz érzelmekkel, fenkölt gondolatokkal ékes beszédben köszönve meg az elismerést, ragaszkodást s azt a szent fogadást téve, hogy éltük hátralevő részét is a főiskola javának szentelik. Majd délben kedélyes bankett volt, szebbnélszebb pohárköszöntőkkel gazdagon fűszerezve; végül betetőzésül a tiszáninneni egyházkerület másnap megnyílt gyűlésében szintén jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését az ünnepeltek iránt. b. b. * Iskolai értesités. A sárospataki ev. ref. főiskolában az egészségügyi hatóság engedélye folytán az iskolai év folyó hó végén megnyílik. A beiratások szeptember 28., 29., 30. és október 1-én eszközöltetnek, a tanítások pedig október 2-án megkezdetnek. Az igazgatóság. * A tolnai egyházmegye közgyűlése folyó hó 19 és 20-án tartatott Szekszárdon Csekey István esperes és Szilassy Aladár gondnok elnöklete alatt. Az esperesi jelentés foglalkozik az egyházpolitikai reformokkal és az esperesi látogatás alkalmával felmerült eseményekkel és tapasztalatokkal. Megemlékezik a jelentés két virágzó gyülekezetünket ért csapásról t. i. Gerjent az árviz tette tönkre, Hölcskét pedig tűzvész tette rommá ; de a szeretetadományok enyhíteni fogják az okozott károkat. Az egyházakban a vezetők teljes igyekezettel törekesznek megfelelni a sok bajjal járó kormányzásnak. Az egyházmegye összes létszáma 29232 lélek, áttért hozzánk 14, tőlünk kitért 49. A gyönki gimnázium segélyezésére vonatkozólag az egyházmegye határozata szerint a lelkészek önkéntes adományaikkal járulnak; a tanítók és egyházak pedig az esperesi látogatás alkalmával kérdezendők meg ez ügyre vonatkozólag nyilatkozattételre. Szilassy Aladár gondnok ur a saját s neje nevében 1000 forintot kegyeskedett felajánlani s minden lelkész tehetségéhez mérten ajánlott fel kisebb-nagyobb összegeket. Tanácsbiróvá választották Molnár Sándor madocsai lelkészt; egyházmegyei köz pénztárnokká Kátai Endre d.-szt.-györgyi lelkészt; kerületi képviselők lettek Dőczy József, Molnár Sándor, Kovács Sebestyén Endre, Ágoston István; lelkészjelölő bizottsági tagokká Dömötör Lajos, Dörnők Péter, világi részről Ágoston István ; póttagok : Molnár Sándor, világi Kovács Sebestyén Endre, Hagymásy Károly. Kisebb-nagyobb fontosságú ügy s kérvény elintézése után a gyűlés véget ért. * Az erdélyi ág. h. evangélikusok uj püspöke. A minap elhunyt Teutsch püspök székét szept. 20-dikán töltötték be. Az esperességek lelkészi és világi képviselőiből, a konzisztorium tagjaiból és a középiskolák igazgatóiból alakult választó gyűlés N.-Szebenben, a templomban énekkel és imával vette kezdetét. Azután felolvasták a presbyteriumok hármas jelöléseit, melyek összesen husz nevet tartalmaztak. A legtöbb szavazatot dr. Müller Frigyes nagyszebeni lelkész, Wittstock Henrik nagyszebeni esperes és tíudaker Gottlieb besztercei esperes kapták. A jelöltek névsorának ismételt felolvasása után a képviselők beadták titkos szavazatjukat. A szavazás eredménye • az lőn, hogy a beadott 55 szavazat közül 52-vel Müller Fi igyes lett az erdélyi ev. egyház 29-ik püspöke. Müller 1828-ban született Segesváron, papi családból. A gimnáziumot szülővárosában, a filozofiát és a teologiát a lipcsei és a berlini egyetemen végezte. Hazatérve, 1848-ban Segesvárott gimnáziumi tanár, 1868-ban ugyanott, Teutsch utódjaképpen, gimn. igazgató lett. 1869-ben egy szász faluban lelkészszé választották s innen ment át 187ó-ben a n.-szebeni gyülekezet egyik lelkészének. A főkonzisztóriumnak már évek óta tagja volt, 1883-ban pedig püspöki vikáriussá választották, s mint ilyen, Teutsch oldalán, nagy befolyást gyakorolt egyházker. ügyeinek vezetésére. Különösen nagy gondja volt a népiskolák fejlesztésére, a szebeni hires evangélikus betegápoló intézet létesítése főként az ő érdeme, nagy tevékenységet fejtett ki egyháza vagyoni érdekében s nem kis része volt benne, hogy a szebeni gyülekezet a báró Bruckenthal-féle hitbizományi pört megnyerte. Tanár korában irodalmilag is működött, természetesen németül, főként az erdélyi szászok történei-