Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-31 / 35. szám

ségéből tavaly költöztette át a gimnázium kiürített épü­letébe s a jövő tanévre szervezi a bentlakást is; az egyház törekvését a dunamelléki egyházkerület erkölcsi támogatásban részesíti s osztja az elnökség félfogását »hogy a leánynevelés ügyében valami nagyobb áldozatra elhatározó lépést kell tennie*. Örvendetesebb az a kép, a melyet Falvay Antal mutat fel »A pesti ág. hitv. evang. magyar és német egyházgyülekezet elemi nép- és polgári iskolájának rövid történetek«-ben az igazgatása alatt álló iskolák fejlődésé­ről alapításuk százados évfordulója alkalmából. 1792-ben egy orgonista tanította a gyermekeket saját szobájában, 1892-ben a budaitól különvált pesti egyház iskoláiban a hitoktatókon kívül 19 férfi és nő tanító volt alkalmazva s évi költségök közel 30 ezer frt. A nyíregyházai ág. ev. egyház egyre épít. Alig hogy gimnáziumát fényes hajlé­kába átköltöztette, már központi népiskoláinak is tágas csarnokot emelt, a melyet mult szeptemberben az egye­temes gyámintézeti közgyűlés alkalmával szentelt fel. Ekkor olvasta fel Májerszky Béla »A nyíregyházai ág. ev. népiskola rövid történetét«, a mely az értesítő 8—12.1. van közölve, mig előtte Pazár István igazgató vázolja magát az ünnepélyt. Ünnepet ült ezúttal a magyar ág. ev. egyetemes egyház theologiai akadémiája is Pozsonyban, 10 éves fenn­állásának emlékére, a melyen — egyszersmind a tanév megnyitásán — Schneller István igazgató tartott a régi theol. akadémia, valamint általában a papképzés törté­netét s a jövő feladatát megvilágító lendületes beszédet, a mely 37 1. füzetben külön is megjelent s az akadémia önsegélyző javára 20 krért árusíttatik. A székesfehérvári kereskedelmi akadémia 25 éves múltra tekint vissza, történetét Faludi Miksa ig. írta meg s negyedszázados jubileuma emlékére ezen és a szokásos évi közleményeken kívül volt tanítványai és tanárai tollá­ból még 14 különböző tárgyú cikket közöl. Különösen kiemelendő Gönczi Lajos ig. értekezése »A székely-udvarhelyi ref. kollégium története 1876-tól 1893-ig«, melyet szerző az erdélyi ev. ref. kollégiumok tanárainak 1893. május 15—17. Sz.-Udvarhelyt tartott értekezletén olvasott fel s az értesítő 3—37. 1. tett közzé. Nem első e fajta dolgozat, mert erdélyi atyánkfiai hol itt, hol ott rendesen össze szoktak gyülekezni, hogy ügyeik­ről tanácskozzanak s a vendéglátó iskola történetének meghallgatása állandó pontja a változatos programmnak, de annál nagyobb azok dicsősége, a kiknek specialitásait mi — nem szoktuk utánozni. Ugyancsak Gönczi L. írta meg a febr. 13-án elhunyt koll. fögondnok, Nagy Lajos nyug. kir. törvényszéki elnök életrajzát is. A kegyeletes megemlékezés utánzásra méltó példá­járól tudósít a budapesti ág. ev. gimnázium értesítője. Dec. 8-án leplezték le azt a táblát, amelyet az egyház hálás kegyelet jeléül dr. Hun fal vy Pál emlékének szentelt annak a tanintézetnek az épületében, a melynek ő volt negyed­századon túl felügyelője, ő szervezte újra s lankadatlan buzgósága fejlesztette főgimnáziummá. Közölve van Králik Lajos iskolafelügyelőnek az ünnepélyt megnyitó beszéde és az a meleghangú emlékbeszéd, a melyben Böhm Ká­roly gimnáziumi igazgató méltatta az elköltözöttnek érde­meit, a kinek lelkesedése — mondja az emléktábla — lebegjen előttünk példányképül s a felvilágosodott humaniz­mus, melynek apostola volt, lengje át mindenkor ez inté­zet csarnokait. Elhunyt tanárát négy intézet gyászolja: a nagy­kállói állami reáliskola, a karczagi és a mező-túri ref. gimnáziumok és az eperjesi ág. ev. tanítóképző. Ez utóbbi­nak külön értesítője nincs; a theol. és jogakad. dékánja, a tanítóképző és a gimnázium igazgatói egy füzetben adták ki a kollégium értesítőjét, a melynek borítéka szo­rosan fűzi össze a széttagolt intézet egyes karait. Az 56—62. lapokon Gamauf György igazgató rajzolja nehéz küzdelmek után elnyugodott barátjának s hivatali előd­jének, Fabriczy Jánosnak viszontagságos életét., A karcagi és nagykállói értesítőkben Berky Sándor és Schurina István szentelnek Deák János, illetőleg Barabás Domokos volt pályatársaik emlékének egy-egy levelet. Faragó Bá­lint a mező-túri ref. gimnázium értesítőjében egy gyász­s közvetlen utánna egy örvendetes eseményről tudósít. A gyászeset Füredi Lajos tanár halála, kinek a 3—10. 1. életrajzát vázolja s a sírjánál kartársai megbízásából mondott beszédét közli; az örvendetes Bodolay László igazgató 25 éves tanárságának megünneplése, a melynek leírása, az ünnepelthez intézett beszédekkel s annak vála­szaival együtt a 10—24. 1. olvasható. 25 éves jubileumról ir tudósítást Szalay Károly is a budapesti református gimnázium értesítőjében: március 22-én ülték meg az örök ifjú Vámossy Mihály igazgató­ságának negyedszázados jubileumát. Az ünnepélyt létre hozá a mostani ifjúság szeretete, a régi tanítványok hálája, a tanártársak becsülése és megpecsételte az igazgatótanács­nak és a fentartótestületnek az igaz érdemet méltányló elismerése. Az ünneplőknek és az ünnepeltnek egyaránt gratulálhatunk. Szívesen vettük volna, ha a tudósító az elmondott szép beszédeket bele szőtte volna az értesítő 70—74. 1. közölt referádájába. Néhány intézet felszerelésének egyes csoportjait mu­tatja be. Berecz A. a budapesti állami felsőbb leányiskola tanári könyvtárának, Schneller I. a pozsonyi ág. ev. theologiai akadémia könyvtárának katalógusát teszi közzé, ez az értesítő 39—121. 1. található, amaz, 90 hasáb, függelék képpen van az értesítőhöz csatolva. Mind a kettő tudományszakok szerint van rendezve; amabban Károly Gy. Hugó X. részt elégnek tartott megállapítani, emezt Schneller J. vagy 22 főcímre tagolja, ezekben is fokoza­tosan kisebb csoportokat különít el s bár eljárását hossza­dalmasan megokolja, ennek helyességét elhitetnie nem sikerült. Ki tarthatna praktikusnak olyan katalógust, a melyben p. »a hibliai hermeneutika és kritika műveinek jegye: F III a A K« a felső cédulán s egy pár szám és betű az alsó cédulán? Hány kötetből áll, a 18 lapnyi bevezetésben nem találtuk feljegyezve; a művek száma 1100 körül lehet. Károly jegyzékéhez — külön is meg­jelent — címlevél van nyomatva, de ismertetés egy betű sincs. Győrik Márton a pozsonyi ág. ev. lyceum értesítő­jében az idén már kilencedik közleményben sorolja fel a Schimkoianum kincseit. Ezúttal 88 lapon a belga, német­alföldi, dán, svéd-norvég és orosz-lengyel érmek sokszerü, pontos leírását veszszük az illető országok érmészetének keletkezésére és középkori fejlődésére vonatkozó beveze­téssel együtt. Elismerésre méltó buzgalom! Jónás János a pozsonyi kereskedelmi akadémia értesítőjének 21—26. 1. az intézetnek a tanuló ifjúság számára ujabban megállapított fegyelmi szabályait teszi közzé, Berecz A. pedig a budapesti állami felsőbb leány­iskola értesítőjének 3—6. 1. kivonatban mutatja fel az e nemű iskolák legújabb szervezetét. Ezek azok az értekezések és önálló közlemények a hozzánk küldött értesítőkben, a melyek az illető tan­intézek történetével foglalkoznak, vagy monográfiájukhoz adalékokat szolgáltatnak; a következők összefüggése az iskolával, a melynek cége alatt megjelentek, sokkal lazább. Kabos Bálint cikke »A játék fontossága a tanuló ifjúságra nézve* — a békési ref. gimnázium értesítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom