Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-17 / 33. szám

dönteni. Most azonban, hogy kancellárja a szombati alkudozásról hazatérve jelenté Alvinczivel való beszélgetését és Alvinczi jó akaratát a fejedelem iránt, kedvesen veszi azt és hasonlóképen igéri saját fejedelmi jóakaratát Alvinczi iránt s szeretettel kéri őt, hogy egyenesen jóakarójának tartsa s ne is kimélje semmi dolgaiban, hanem mindenkor bátorsággal keresse meg. Tudatja továbbá, hogy Betteginek, az udvari papnak halálával, Keserűi Dajka Jánost vitette be Váradról udvari papul; de mivel Rettegi kollegája is elbetegesedett: arra kéri Alvinczit, hogy birja reá, egykori káplánját — Kecskeméti Imrét — a másik udvari papság elvállalására, kit a kancellárnak már ajánlott is vala. Majd értesíti, hogy két ifjat küld a heidelbergi egyetemre, kiket el is indított, ajánlván őket Pareusnak. Végül kéri Alvinczit, alkalomadtán látogassa meg őt s egyszersmind szegény hazáját s jóakaróját. 1 A pap-keresés azonban — ugy látszik — még 1616-ik év elején is tartott. Ezt mutatja a fejedelemnek — 1616. ápr. 8-káról — Alvinczihez intézett válasza, melyben a fejedelem megköszöni Alvinczi azon igéretét, hogy iparkodni fog számára udvari papot keresni. Panaszkodik egyszersmind a fejedelem, hogy a közelel >í mult zavargások alatt a tudós lelkipásztorok annyira k altak, hogy egynehány fő és jövedelmes ekklézsiák J^k" <isztor nélkül vannak s a fejedelmi udvarban is Keserűi Jánosa kivül senki sincs; ez pedig nem elég. A fejedeimi levélből az is kivehető, hogy Alvinczi líovásznai Imrét, meg a szerencsi papot ajánlotta volt udvari papul. A fejedelem tehát arra kéri Alvinczit, hogy igyekezzék reábirni a nevezetteket, hogy az udvari papságot elfogadják. Hogyha pedig a szerencsi papot a Rákóczy úrfiak nem bocsátanák: a fejedelem meg fogja őket találni e végből.2 (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** Utasítás és leckeminták az irva-olvasás tanításához. Irta Sütő József turkevei tanító, nyomatta Hornyánszky Viktor, Budapest, 1893. ára 50 kr. A szép kiállítású, 32 lapra terjedő füzet 52 leckében gyakorlatilag mutatja be azt a módszert, mely szerint Abc-és könyv és falitáblák nélkül a gyermeket három hónap alatt irni és olvasni meg lehet tanítani. E módszer a szerző találmánya, ki azt gyakorlatilag évtizedek óta kiváló sikerrel alkalmazza, elméletileg e Lap f. évi 21-ik számában behatóan kifejtette. Az uj módszer tanítói körökben érdeklődést, sőt mondhatnók, feltűnést keltett. A szaklapokban pro et contra élénk eszmecsere folyik felette. A »Protestáns Tanítók Lapja« és a »Tanügy* a bemutató cikket Lapunk után szintén közölte s most ellenbirálatokat ir a Sütő irva-olvasási rendszeréről. Derék volna, ha beválnék ez a methodus, sokat könnyítene az irás-olvasás tanításán. Életrevalóságát mindenesetre a gyakorlat van hivatva kimutatni. — A könyvet melegen ajánljuk a tanító urak 1 Bethlen Gábor levele Alvinczihez 1615. aug. 14. Eredetije a gy.-fehérvári káptalanban. Közli Szilágyi S. »Bethlen Gábor és a kassai pap* 3—5 lap. 2 Bethlen G. levele Alvinczihez. Történelmi tár. 1885. folv. 437. lap. figyelmébe. A díszes kiállítású tüzetke megrendelhető Sütő Ferencz szerzőnél Turkevében, vagy Hornyánszky Viktor könyvkereskedésében Budapesten. ** A theol. akadémia a dunántuli ev. egyházkerületi közgyűlésen. E cim alatt Sckneller István pozsonyi theol. akad. igazgató egy 32 lapos röpiratot irt. abból az alkalomból, hogy a dunántuli egyházkerület legutóbbi közgyűlésén Barcza Géza indítványára következő határozat hozatott: »A kerület meglepetéssel és visszatetszéssel értesült arról, hogy a pozsonyi, a kerület által anyagilag is segélyezett akadémia, mely az ország közvéleménye által a magyar ág. ev. egyház közös intézményének tekintetik, a hazafíatlanság telepe, s indítványozza, hogy az egyet, gyűlés a dunáninneni kerületet a legerélye-sebb intézkedések megtevésére hivja fel.« — Schneller először is arra mutat rá, hogy e határozatban az akadémia viszonyaira nézve nagy a tájékozatlanság. A pozsonyi akadémia az egyetemes egyház tanintézete, s mint ilyen az egyetemes egyház közvetlen hatósága alatt áll. Azután annak a vadnak igaztalanságát mutatja ki, hogy az akadémia a hazafíatlanság telepe. A tanárikar se hazafiság, se tudományosság, se erély tekintetében nem eshet kifogás alá, s az ifjúság is, a maga egészében, a legjobb nemzeti szellemtől van áthatva. De igaz a vádból annyi, hogy a tanulók 32 százaléka tót anyanyelvű s a pánszláv eszmék által szaturá', dunáninneni egyházkerületből való. Az egyházkerü1

nemzetiségi irányzatát kell először az egyetemes egv ^z, a magyar kormány és a magyar társadalom egyi'ites erejével megtörni. Végül szerző az akadémia Budapestre való áthelyezésével foglalkozva, kimutatja, hogy ettől épen a nemzetiségi üzelmek szempontjából nem sok jót vár. A növendékek tudományos képzése szempontjából hasznos volna az áthelyezés, de az első sorban pénzkérdés. E tekintetben a szerző részletes számításokat téve, arra az eredményre jut, hogy »Ha Pozsony, Sopron és Eperjes theol. intézeti alapjaikat mind átvinnék Budapestre s Budapesten a Halle Wittenberg mintájára egy Pozsony-Sopron-Eperjesi egyesült, theol. akadémia volna felállítható, ugy az ábrándok teréről leszállanánk a valóság talajára. Kételkedem azonban, hogy akár egyik, akár másik gyülekezet vagy kerület theol. tőkéit esetleg kamatait avagy eddigi járulékait, a Budapesten felállítandó akadémiának átengedné.« Már pedig a mi nézetünk s velünk együtt többek nézete szerint az ev. egyházra nyomakodó nemzetségi kérdés gyökeres megoldása csak ez úton várható. ** A keresztyénség programmja. Irta Drummond Henrik, fordította Kovács József, budapesti ev. ref. vallástanár. Budapest, 1891. Kókai könyvkereskedése, ára 40 kr. Drummondnak, a világhirü angol természettudósnak egyik megkapó «adresse» e kis munka, mely a keresztyénség társadalmi nagy jelentőségét és kiválását praktikusan és meggyőzően tárgyalja. A munka tartalma: bevezetés, az Isten országa, Isten országának programmja, Isten országának tagjai. Fordító ezt a kis munkát a budapesti lelkészi körben a mult télen olvasta fel, hol épüléssel hallgattuk s bizonyára az olvasót is sokszorosan fogják építeni és termékíteni a szép fejtegetések. A fordítás elég könnyed és folyékony. Megrendelhető Kókainál Budapesten. ** Öt nyelvű szótár. A magyar, német, angol, franczia és oláh nyelv szótára, szerkesztette Somogyi Ede, kiadja Bobicseh Zsigmond könyvkereskedése (Budapest, Fürdő-u. 8. sz.) Ebből a szótár-különlegességből, mely mind az öt nyelv szavait folytatólagos ábéce-rendben közli, az V. és VI. füzet küldetett be szerkesztőségünkbe. Egy füzet ára 30 kr., a teljes munka 32 füzetből fog állani.