Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-17 / 33. szám
Tatay. »Micsoda akadály van tehát ?« »A tisztelendő papság ellenszegülése, Kegyelmes Uram!« »És mi van annak ?« »A többi között, a hagyományt a Szent István király által ott alapított püspöki székhelyet, és Szent Imre hercegnek ott levő hamvait fordítják nékünk!« »És mi ez ? mi mindazonáltal Bécsben maradunk, és a tiétekféle vallásgyakorlatnak valahára mégis örülnek! Menj el! bizonyára megnyerenditek, de nyilvánosat-e, vagy magányost? még nem döntetett el*.1 Tatay Imre bécsi utjának mégis lett annyi eredménye, hogy most már a helytartótanács is megtette a szükséges lépéseket. 1783. január 20-án meghagyja Veszprém vármegyének, hogy a veszprémi helvét hitvallásuak által építeni szándékolt imaház és egyéb épületek helyét megvizsgálván, minden, az ezen ügyre tartozó ügyiratokat haladék nélkül terjeszsze fel, mely helytartótanácsi leirat Veszprém vármegyének 1783. évi március 24-én Pápa városában tartott közgyűlésében kihirdettetvén; benne a vallásszabadság pirkadó hajnalának hasadását vélték szemlélhetni a veszprémi reformátusok, s megkétszeresedett buzgósággal állíttatták ki kérvényük támogatására a szükséges okiratokat, melyeket főbb pontokban jónak tartottam ide is átvenni, a mint következnek. A fentebb kimutatott 4484 frt 14 kr. kegyes adománynak újból való felemlítése után első helyre kell tennem a veszprémi református templom, pap- és iskolaház telkének adományozását, melyet a mostani lelkészi lakás kivételével, olyan terjedelemben, a mint van, Pázmándy Sámuel és Roboz Mihály ajándékoztak az egyháznak.2 Az építkezéshez szükséges fundus ezen két buzgó uri ember adományával meglevén, a kádártai vámosi és szentkirály szabadjai atyafiaktól hoztak bizonyság leveleket, melyek mindegyikében bőségesen elő van adva, hogy Veszprémtől mindegyik helység egy óra járásnál messzebb van, s mindenik helységben, oly kicsiny a templom, hogy sokszor a kebelbeli egyháztagok sem férnek beléje, különben mindegyik helységnek Veszprémtől való távolságát királyi mérnökkel is felmérették s az bizonyítványában kiadta, hogy a mondott helységek egy órajárásnyinál távolabb esnek Veszprémtől.3 1 Az eredetiben latinul így: »Peractane est investigatio apud vos?« »Peracta est Sacratissime Imperator!« »Quid ergo obstat?* »Renitentia venerabilis Cleri Augustissime Domine!* »Et quod illi?« »Inter reliquia obvertunt nobis sedem episcopi a sancto Stepbano Rege ibi fundatam, et sancti ducis Emerici reliquias ibi habitas*. »Et quid hoc ? et nos Viennae residemus, et tamen vestrates gaudent exercitio! Nade! pro certo obtinebitis, sed an publicum, vei privatum ? nondum est decisum«. Ugyanott. 2 Eme két adománylevél im ez : »Alólírt ezen levelem által adom tudtára, a kiknek illik, hogy a nemes veszprémi reformata ekklésia számára Vécheliánus dupla fundusomnak a felső napnyugoti részében keresztül adtam és engedtem, sőt adok és engedek s ajándékozok anynyit, a hol egy templom alkalmatosan megférhet. Melynek nagyobb erejére ezen adományozó levelemet aláírásommal és szokott pecsétemmel erősítve adtam Pesten 1782. február 6. Pázmándy Sámuel m. k. Előttem Győrffy József előtt*. »Alábbírt adom tudtukra a kiknek illik, hogy én Istenemhez való buzgóságomból és hitemhez való szeretetemből azon szabad fundusomat, melyet itt Veszprém városában nemzetes Paulovics Mihály uramtól szerzettem, rajta levő minden nemű épületeivel, kerítéseivel, kertjeivel és hozzátartozandó öt darab szabados szántóföldjeivel együtt a veszprémi helvetica confessión levő árva ekklésiának ajándékozom, hogy ott mind templom, mind iskola és parochiális házak kellő kényelemmel építhető legyen, és a prédikátor s mester élelmére szántó földjük legyen. Melyről kiadtam ezen adományozó levelemet Veszprém 1783. május 2. Roboz Mihály m. k. Előttem Győrffy József előtt; előttem Tatay Imre előtt*. Hiteles másolatról, Győrffy József kéziratgyűjteményéből, a veszprémi reform, egyházmegye levéltárában. 8 Hadd álljanak itt az említett okmányok főbb kivonatban : 1. »Alólírt Kádárta helységnek bírái és esküdtjei, ezen levelünk Mindezen bizonyítványaikat kérvényükhöz mellékelvén, Veszprém vármegye az előbb említett helytartótanácsi rendelet értelmében, különösen pedig a clérus és Zsolnai Dávid sürgetéseire, követelte a reformátusoktól, hogy mutassa meg azon fundusát, melyre a templomot s egyéb épületeit emelni akarja, hogy a helyszíni szemlét megejthesse, mert ennélküli folyamodványukat sem lehet felküldeni. Megmutatták hát 1783. május 4-én fundusukat, s a helyszíni szemlét Böröndy főszolgabíró azonnal teljesítette is. Másnap, vagyis május 5-én a helyszíni szemlét teljesített főszolgabíró megtevén jelentését a vármegye kis gyűlésében, mint forrásom mondja 1 »csak elződült (igy) Zsolnai Dávid csatlósaival együtt, mily dicsösséges fundust mutattunk a parochiális épületek helyéül. Jöttek ellenünk a terhes fekete fellegek, fenyegettek a villámból lehulló menykövek, vagy ellentmondások. A püspökség részéről azért, hogy az ő hire, mint földesúr hire és tudta nélkül esvén meg a vétel, és néki erre szüksége levén, a vétel semmit sem érne; épen azért ezen fundusnak bírását földesúri jogából kifolyólag magának fentartja, attól Roboz és Pázmány urakat, valamint az ekklésiát is eltiltja, pénzüket, ha annak árát letették volna, visszaadatja. Különben is Boronkay Dániel mint tőszomszéd meg nem imádtatván, és az egész fundus az övéből szakadván ki, azonnal ellent mondott és ellenünk kiabált.* erejével bizonyítjuk, hogy a mi helységünk Veszprém városától jó úttal egy óráig, rossz úttal másfél óráig járó földre levén, némely helvetica confessión levő veszprémi uraimék, a mi templomunkba járnak isteni tiszteletre, de a mi templomunk oly kicsiny, hogy magunk is egészen megtöltjük, levén templomunk szélessége három öl, hossza hét öl; azért mikor veszprémi uraimék hozzánk csapatosan kijönnek, sokan a templomon kívül maradunk, mivel a templomban anynyi hely sincs, a hol megállhassanak. Hogy veszprémi uraimék hozzánk tíz esztendőtől fogva nem temetkeznek és hogy templomunk sem magunkért, sem a veszprémiekért soha nem nagyobbíttatott, hanem most is a régi fundamentomán áll bizonyítjuk. Kádárta 1783. május 10. Sáry Ferencz lelkész, Szanyi István bíró, Kántás István, Nida Péter esküdtek*. 2. »Mi alább bizonyítjuk, hogy rátóti helv. conf. imaház soha nem nagyobbíttatott; hossza hét öl. szélessége két öl és a rátótiakra nézve is igen szoros s el sem férnek benne. Rátótról Veszprémbe öt negyedóráig kell menni. Rátót 1783. május 10. Németh János öreg bíró katholikus Nagy Mihály kath., Németh István kath., Huszár Pál kath., Kaki Ferencz helv., Varga János helv. esküdtek.* 3. »Mi alól megirt vámosi nemes helységnek hites elöljárói bizonyságot teszünk arról, hogy a mi templomunk soha meg nem nagyobíttatott, hanem most is azon fundamentumon áll, melyre legelsőben építtetett, azóta pedig magunk is megszaporodván, nem hogy a Veszprémből istenitisztelet végett ide jövő helv. conf. levők velünk együtt könnyen elférnének, hanem még a munka időn megesni szokott halotti prédikáció alkalmával is, mikor városi uraimék közül senki hozzánk nem jön, magunk is úgy megtöltjük, hogy még a templom közepén levő ürességet is elfoglaljuk. Mikor veszprémi uraimék vasárnapokon kijönnek, sok lelkek a templomon kívül maradni kénytelenek. Templomunk hossza nyolc öl, szélessége négy öl, helységünk Veszprém városától jó úttal is tovább van egy óra járásnyinál. Vámos, 1783. május 10. Nemes Mustos József törvénybiró, nemes Kozma Ferencz, nemes Kéri János, nemes Farkas Gergely, nemes Sári Ferencz.* 4. »Alább is megirt sz. k. szabadi nemes helység bírája és esküdtjei bizonyítjuk, hogy templomunk soha meg nem nagyobíttatott, s mivel 'igen népes a helységünk, az olyan kicsiny, hogy a sok nép összejövése miatt a terhes asszonyok gyakran el is ájulnak, s igy magunknak is igen szoros, s nagyobbításáért akarunk folyamodni. Veszprémből még erős embernek sem lehet egy óra alatt szabadiba jutni. Szent-Király-Szabadja, 1783. május 9. szabó Kis Pál biró, Barcza János, Véchelius István. Keszi Molnár Pál, Bélyei Sámuel, Kovács Ferencz esküdtek,* 5. A királyi mérnök hiteles felmérése ez : »Kádárta a nagy hídtól 2868 bécsi öl, vagyis ll /8 óra; Szent-Király-Szabadja 3900 öl, vagyis l4 /8 óra, Vámos 3330 öl, l2 /g óra; Rátót 4037 öl, 1 f i /8 óra járásnyira van. Pápa 1783. május 11. Horváth Ádám királyi mérnök*. Mindannyi hiteles másolatról, Győrffy József kézirat gyűjteményéből, a veszpr. ref. egyházmegye levéltárában. 1 Tatay Imre feljegyzése. A veszprémi reform, egyházmegye levéltárában.
