Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-13 / 28. szám

mert a hivek feleségeiket féltik a paptól. Azt meg el se tudom képzelni, mit csinálnánk, ha az egyházi bíráskodás joga újra kezünkbe kerülne! Volna-e bátorságunk pellengérre állítani a parázna személyt, mernénk-e egyházkövetésre kényszeríteni ? Ugy hiszem, sokaknak volna bátorságuk, mert arra legalább van, hogy erejük fogytáig folytatott tisztátalan életük mellett előkelő egyházi tisztségeket viseljenek. Mikor ébred föl mindnyájunkban annak a képzelhető legélesebb ellentétnek tudata, mely az Isten igéje hirdetőjének tisztátalan élete és magasztos hivatása között oly sok esetben fennáll ? Mikor támad föl oly erővel, hogy a paráznaság és minden tisztátalanság ingyen se neveztessék mi közöttünk; (Eféz. V.: 3.) hogy holott mi prédikálunk másoknak, gonosz életűek ne legyünk? ! (I. Kor. IX.: 27.) Az igaz erkölcs tüzében mikor forrad össze a mi megrongált régi fringiánk, hogy vihetnénk azt viadalról-viadalra, diadalról-diadalra ?! Közeledni látom azt az időt! Az egyházpolitikai javaslatok törvénynyé válta után megkezdődő küzdelmekben lehányjuk magunkról a bűnök sarát; kipusztul közülünk az az erkölcstelen pápista felfogás, mely a »hivatalos« élet kifogástalansága mellett nem veszi észre a magán élet rothadtságát! Megtelik lelkünk az evangéliumi igaz erkölcs régi eszméjével, mint uj eszmével s betöltjük vele a társadalmat, az egyeseket! Villog kezünkben a megacélozott régi fringia; csapásai alatt rendre dől az ellen s a letarlott mezőn tiszta, keresztyén, protestáns élet virul! 1893. julius 3. Fraxinopolitanus. ISKOLAÜGY. Iskolaügyünk története 1770—1820-ig. (Folytatás.) A sárospataki kollégium tanrendszerei. Mig Debreczenben a reálisták törekvései végre is sikertelenek maradtak s működésük nvomait csak a szamos iskolai szervezet tartotta fenn: addig Sárospatakon kevesebb küzdelem árán. főként a minden időben buzgó Vayak közreműködése folytán, kivívta a reálizmus magának a létjogot a gimnáziumban. A fejlődés egyes stádiumairól részben a derék Szombathy .János,* részben Szilágyi István** közlései nyomán, a következőkben számolhatunk be. 1770-ben Patakon is a Molnár Albert által átültetett heidelbergi szervezetű hat osztályú gimnázium állott fenn, átszőve a régi szervezet a reális irány némely tárgyaival. A tárgyak beosztására nézve némileg tájékoztatnak az egyes osztályok nevei: Ábcések, rudimentisták vagy declinisták, grammatisták, syntaxisták, poéták, rhetorok, ez utóbbiak tárgyai közé tartozott a logika is. 1776-ban — mint Szombathy János értesít —- »definitum, quid, quantum, quomodo, quando, juxta quos auctores mannales, in quavis classe docendum discendumque veniat*. * A sárospataki ref. coll. históriája. ** A gimn. oktatás tort. Sárosp. Füz. 1861. évf. 1780-ban uj methodus készült, még pedig — mint Szombathy megjegyzi — planior simul ac utilior, tam in classibus inferioribus, quam in superioribus«. A methodus újítása abban állott, hogy a rhetorok osztályát a poéták elé helyezte, különválasztotta tőle a logikát s számára egy uj osztályt szervezett. Már ekkor a német nyelvtan is a tantárgyak közt szerepel, sőt magyar nyelvtan is taníttatott, de főként csak a németek és szlávok kedvéért; a magyar fiuk nyelvtani tanulmánya csak az olvasás, szép- és helyesírás ismeretére terjedt ki. De felvétetett Magyarország története és földrajza a Hármas Kis Tükör nyomán s a mennyiségtan köre is szélesebb kiterjedést nyert. 1796-ben a pataki gimnázium gyökeres reformáláson ment keresztül. Ez évben ugyanis Szombathy J. tudósítása szerint, >Methodus nova, ab antiquis immensum quantum diversa introducta est«. A methodust Vay István elnöklete alatt egy tekintélyes, egyházi és világi férfiakból, tanárokból álló egyházkerületi választmány (scholastica deputatio) készítette. A reformok, melyeket a választmány munkálata létesített, a következők voltak: Az előtérben hagyott klasszikus irodalom mellett, a polgári és gyakorlati életre szükséges reáltudományok is helyet nyertek a gimnáziumban. »Határoztatott — irja Szombathy, hogy a mathesis, hazai jog, egyetemes földrajz, természetrajz, magyar történet, rajz és diaetetika az alsóbb osztályokban is taníttassék*. Továbbá az elemi iskola egy osztálya helyébe kettő szerveztetett s ebben ezentúl latint tanítani nem volt szabad. Az elemi vagy nemzeti iskola két osztályával együtt a pataki gimnázium nyolc ^osztályúvá lett s a négy felső osztály vezetésére állandó tanárok választattak. Végre az egész kollégiumban a história, filozofia és theologia kivételével minden tudomány tannyelvévé a magyar nyilváníttatott. Miután igy a latin nyelv, egyfelől a klasszikus studiumok kevesbítése, másfelől az előadási nyelv magyarrá tétele által jelentékeny megszorítást szenvedett, a humanismus hivei csakhamar panaszt emeltek a humánus műveltség hanyatlása miatt. Panaszaik folytán — mint Szombathy irja — »in negotio studiorum linguae latinae* ült össze 1803. aug. 1-én Cekeházán az iskolai bizottság Vay József főgondnok elnöklete alatt. És a bizottság az erélyes Vay József buzgólkodása folytán meghagyta az 1796-ban felvett reáltudományokat, a klasszikus irodalom által veszített tért pedig az osztályok szaporításával pótolta. Nevezetesen az előkészítő magyar osztályok számát egyre redukálta, miáltal a latin nyelv alant nyert egy évet; fent pedig a logikán felül még egy osztályt állított *> ismétlő (repetens)* cimmel, melynek tárgyai közé újonnan bevitettek: Magyarország története és az egyetemes földrajz; s elrendeltetett, hogy hetenként egy nagyobb fogalmazványt nyújtsanak be a növendékek és az előadás fontosabb tárgyairól vitatkozzanak. Igy lett Patakon a reál és a hazai irány érdekéből a gimnázium már ekkor nyolc osztályúvá. A humanisták azonban, a Debreczenben elért siker által bátorítva, nem szűntek meg a régi humán gimnázium visszaállításán fáradozni. Felszólalásaik következtében 1810. junius 13-án csakugyan összeült egy kiküldött választmány Miskolczon az 1803-iki tanrendszer átvizsgálása végett; de Vay állott most is a dolgok élén, ki határozottan foglalt állást a reáltárgyak mellett és egyik főelve az vala, hogy a tudományokat anyanyelven kell tanulni és a latint, mint holt nyelvet, nem a tanárok leckéiből, hanem magukból a klasszikus Írókból kell meríteni. A választmány tehát meghagyta a nyolc osztályú gimnáziumot s ebben a hazai és reáltárgyu tudományokat