Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-29 / 26. szám

hiányzik. Ha ez meg lesz, ez hajt majd tanulásra is, cselekvésre is, de ha ez nincs meg, addig az isteni kegyelem által át nem hatott »érzelem« hiába »adja oda melegét* az ismeretek hideg fényéhez. Harmadszor köszönjük alásan a predestináció olyan ajánlását, a melynek ha valaki enged, determinizmust kap predestináció helyett. A predestináció épen az, a mi a determinizmusból hiányzik. A determinizmus fizikai, vagy ha szelidebb, ezeken kivül psychikai okokból származtat mindent. A predestináció pedig azt hirdeti, hogy az emberiség életének legfontosabb tényezője egy bölcs, kegyelmes és igaz Isten munkája, a mely képes kipótolni azokat a hiányokat, a melyek a fizikai és alsóbbrendű psychikai okokból eredtek. Szerkesztő. ISKOLAÜGY. Iskolaügyünk története 1770—1820-ig. (Folytatás.) A debreczeni kollégium tanrendszerei. Mig Erdélyben a vásárhelyi litteraria commissio 1769-iki munkálata a megtartott régi alapon hosszú időre állandóvá tette a tanügy szervezetét, ugy hogy az 50 éves korszak kezdő évében életbe lépett methodus csak a korszak utolsó esztendejében szenvedett változtatást: addig a királyhágóninneni református egyház iskoláinak szervezete számos változtatáson ment keresztül s a rövid időközökben készült tanrendszerek a tantárgyak felvételében, az oktatás irányelveinek kitűzésében bizonyos ingatagságot mutatnak. Ez áll különösen a debreczeni és sárospataki főiskolákról; de elmondható általában összes iskoláinkról is, mert a debreczeni és pataki kollégiumok befolyása e korszakban többé-kevésbbé minden kisebb iskolára kiterjedt. A debreczeni kollégiumban részletes és kötelező tanrend nem volt 1770 előtt. A tanári kar állapította meg időről időre a tanítás rendjét. 1770-ben azonban Maróthy György munkássága következtében részletes tanterv készült, mely az elemi és gimnáziumi oktatás szervezetét foglalta magában, a mint ez cimében is kifejezést nyert: »Methodus, quam in Collegio ref. helv. conf. Debreciensi omnes scholas inferiores docentes ab infirma elementarium classe usque ad oratoriam et logicam sequuntur«. E methodus szerint az alsó és középiskola hét osztályból állott. Az első vagy úgynevezett ábcések osztálya alkotta az elemi iskolát, két évfolyamból állott s tárgyai voltak: az irás, olvasás, vallás, számtan s földrajzból az európai országok helyzete térképről. A többi hat osztály a humán gimnázium tárgyait ölelte fel. Nevezetes e szervezetben, hogy már itt nyomait találjuk a hazai irány felé törekvésnek, a mennyiben a poetica classis tárgyai közé a magyar költészet ismertetése, főként pedig a magyar versírás is felvétetett a nyelv művelése érdekéből; a hetedik osztály tárgyánál pedig óhajtáskép az egyetemes és magyar történet is fel van említve. Az akadémiai szakoktatást 1778-ban egy tanári munkálat szervezte, mely szerint mind a bölcsészeti, mind a theologiai tanfolyam 3—3 évből állott. A bölcsészeti kurzusban előadattak a metafizika, ethika, vallásbölcsészét, klasszikus irodalmak, mértan, természettudományok és történet; a theologiaiban exegesis, hit- és erkölcstan, egyháztörténet és egyházi szónoklattan. 1782-ben, miután a debreczeni kollégium a tiszántúli egyházkerület közvetlen vezetése alá került, egy egyházkerületi bizottság által készített tanrend lépett életbe. Nem ismerem e szervezetet, de későbbi szervezetekből következtetve mondom, hogy alapelveiben a Maróthi-féle Methodussal megegyezett. Intézkedései közül azonban, mint nevezetes haladásra mutatót, fel kell említenem, hogy az akadémiai oktatásnál a tollbamondást eltiltotta s a tanulók kezébe nyomtatott kézikönyvek adását rendelte. Az egyházkerületi bizottság 1782-iki szervezete azonban nem felelt meg a kor szükségleteinek. Oly időben, midőn a kath. iskolákban a Ratio utmutatása folytán a reáltárgyak s a gyakorlati élet követelményei már figyelemben részesültek, a prot. gimnáziumok sem maradhattak tovább a humanizmus kizárólagos szolgálatában. A közvélemény erősen nyilatkozott már a reális irán} felvétele mellett. A humán gimnázium elavultnak látszott, átalakításának szükségét tanügyünk vezérei is elismerték. De a reáltárgyak felvétele csak a humániórák szűkebb térre szorítása mellett volt lehetséges; ezt meg a humanizmus légkörében nevekedett és élő férfiak nem nézhették szívesen. Debreczenben Domokos Lajos, a város bírája és az egyház kurátora erősen működött a reáliák felvétele mellett, de a klasszikus műveltségű Sinay Miklós tanár a tőle kitelhető szenvedélylyel és szívóssággal szállt védelmére a humánista gimnáziumnak. A két irány összeegyeztetése csak küzdelem árán volt lehetséges. E küzdelem eredménye volt Debreczenben az a ritka jelenség, hogy 30 év alatt 1790-1820 között ötször került a tanrendszer változtatás alá. Valóban — Szilágyi István szavaival * élve — »e gyakori változtatások nagymérvű íluctuaciójáról tesznek tanúbizonyságot az eszméknek.* Az űj irány fellépése az 1791-iki szervezetben történt meg, mely következő cimmel látott világot: »Methodus, quam iti Collegio helv. conf. Debrecinensi omnes scholas inferiores docentes, ab infirma Elementarium classe, usque ad Poeticám, Logicae et Oratoriae praepositam sequuntur«. E methodus a 6 osztályú gimnázium tananyagául a következő tárgyakat jelöli ki: 1. Vallástan, a heidelbergi káté alapján, kapcsolatban a biblia folytonos olvasásával, énekléssel, imádságokkal. 2. Latin nyelv és irodalom köréből: nyelvtan, irálytan elméletileg és gyakorlatilag, irodalomtörténet, régiségtan. Fordítások: a) latinra, b) magyarra, kezdve Langius colloquiáin, folytatva a klassikusokon következő rendben: C. Nepos, Phaedrus, Justinus, Eutropius, Cicero orátói, De oratore, Cato, P. Syrus, Ovidius, Terentius, Horatius, Vergilius. 3. Magyar nyelv, nem önállólag, hanem a latin nyelvi fogalmazásokhoz kapcsolva, a IV. osztályon kezdve körmondatok, értekezések és versek készítése. 4. Történelem: bibliai, ókori, magyar és egyetemes átnézetben (IV. és VI. oszt.) 5. Földrajz: egyetemes, zsidóországi, ókori, magyar-és erdélyországi, globologia. 6. Bölcsészet: gondolkodástan (V. oszt.) 7. Számtan, csupán az alsó számtan arab jegyekkel : négy alapmüvelet egészekkel, törtekkel, hármas szabály. 8. Szép- és folyóirás. 9. Egyházi énekek. A gimnáziumi osztályokkal kapcsolatban, mint az alsó iskola 7-ik osztályát emliti a Methodus az Első esztendős deákok iskoláját, melynek tárgyai voltak: 1. Theo* Gimn. oktatásügy története Sárosp. Fűz. 1861. évf. 212. 1.