Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-22 / 25. szám

Ez helytelen, mert van ott háromféle általánosan ismert árnyalat, melynek a »High Church« az egyike, a másik a »Low Church« és a harmadik a »Broad Cburch*. vagyis a felső, az alanti és a közép utat követő egyházi osztály. A High Church-hen az isteni szolgálatnál fényesebb a rituálé és a papi öltözet is; a communionál sokszor tömjént használnak, és itt-ott fülbegyónás is divatos. A »Low Church«-nél az isteni tisztelet egyszerű s a genfi szokásokhoz közelít; a »Broad Church*, s ehhez tartozik a hivek zöme, a rítusra nézve a két előbbi közt foglal helyet. Az anglikán érsekek és püspökök száma az anyaországban és gyarmatokban 115, a vele összeköttetésben álló amerikai egyházban 74; Irlandban 13; Skóciában 7, összesen 209. A skótok nagyobbrésze presbyterianus. A lelkész nélküli felekezetek a Quakerek és az úgynevezett »plymouth Brethren*, valamint a »Salvation Army* a legújabb szekta: a hol katonai rendszer van behozva.* London. Duka Tivadar. RÉGISÉGEK. Szétszórva heverő kövek egyháztörténetünk mezején. Motto: — Mikor prófétálnék, lőn zúgás és imé indulás és egybemenének a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez. Ezék. 37. 7. A helyett, hogy százszor elmondott igazságok újra elmondásával igénybe venném e lapok hasábjait és hogy általánosságokban mozgó elmefuttatásokkal fárasztanám a szives olvasót: egyszerűen csak jelezni akarom, hogy mit értek én a »szétszórva heverő kövek alatt egyháztörténetünk mezején*, melyekre Szerkesztő barátom szives engedelmével a közfigyelmet irányozni szándékozom?! Azokat az egyháztörténetünket érdeklő adatokat, melyek az egyes egyházak anya- és jegyzőkönyveiben, régi leltáraiban, más egyházakról s más egyházak hivatalnokairól fel vannak jegyezve, vagy szent edényeiken, harangjaikon felírva találhatók. Szétszórva hevernek még most ez adatok, mint a * Ezt az érdekes alkalmi ismertetést Duka T. Londonban élő jeles hazánkfiától következő sorok kíséretében kaptuk : tisztelt Tanár úr! Dr. Kecskeméthy István ur cikke lapjának utolsó számában indított arra, hogy ezen igénytelen távoli hangokat megírjam ; ha hasznavehetők szolgálaijára állanak. A hol a bibliát ismerik s János szeretete, önfeláldozása az, mely a híveket áthatotta, ott nem kell félni, hogy az uj szekták hódítanak; de a hol az nem létezik, ott megfogják nagyon is érezni az illető gyülekezetek az aggressiv szekták hatását. Ez az én veleményem. Itt Angliában hódítást nem tesznek, egyáltalában oly gyülekezeteknél, a hol a cura pastoralist, tehát az evangélium rendes hirdetését templomban és a családoknál, különösen az ifjaknál gondosan gyakorolták. Szives üdvözlettel Őszinte hive Duka Tivadar.« kegyetlen múltban vértanúi halálra kinzott egyházunknak eltemetett emlékei s az egyes monográfia íróknak lehetetlen egyházról-egyházra járni, hogy felkutassák és a feledékenységtől megóvják azokat. Ha azon szives kérelem, hogy minden lelkész közölje e lappangó adatokat, meghallgattatásra találna, és — miként az Ezékiel látta mezőn heverő tetemekhez intézett prófétálásra — azok egybemenének, mindenik tetem az ő teteméhez: az egyháztörténetünk mezején szétszórva található adatok is egybegyűjtetnének és hozzáillesztetnék minden adat az ő neki megfelelő adatokhoz; ha az összehordandó adatokból elkészülhetnének az egyes egyházak és egyházmegyék, egyházkerületek monográfiái s ezek alapul szolgálhatnának a magyar református egyház egyetemes történetének megírására: nem csekély érdem és elösmerés jutalmazná az egyszerű napszámosokat s alapvetőket, a szétszórva hevert kövek összegyüjtögetőit! Bemélem, hogy az én Szerkesztő barátom szives készséggel fog közreműködni, s fog lapjában nyitni egy rovatot* a szétszórva hevert kövek raktárául, s szeretem remélni, hogy nem leend egyetlen lelkésztársam sem, a ki kicsinyelné s világosságra ne hozná a más egyházakra vonatkozó eddig nyilvánosságra nem került adatokat, vagy nagy egyházakban önmaga nem érvén reá, ne gondoskodnék, hogy az egyháza birtokában levő lappangó adatok közkincscsé tétessenek! 1. A kenderesi ref. egyház tornyában volt egy régi harang, mely már ujjal cseréltetett be, s melyen az egyház régi leltára 12. lapján 5. a) sz. alatt található feljegyzés szerint a vállán alkalmazott koszorúban beöntött, nyomtatott hetükkel ezen felírás volt olvasható: In Honorem Dei Fudit me Mathias Ulrich in Eperies Ao. 1669; alól pedig nem öntött, hanem valami éles, hegyes eszközzel bevésett apró betűkkel s folyó Írással ez: »Ex divina clementia Uei curavit ecclesia et plebs liberi oppidi hajdonicalis Polgariensis Pro Expensis par. G. D. Stef. Palai Duc. et assessor. .Joh. Mihályi et Mih. Borbély 1670«. Hogy e harang mikép került Kenderesre, biztos adat nincs kezeim közt; a vonatkozó hagyományt Isten segedelmével majd közölni fogom Kenderes monográfiájában. 2. Az 1759. évvel kezdődő anyakönyvünk első részében 1. sz. a. a kenderesi egyházban szolgált prédikátorok nevei vannak felsorolva s e feljegyzésekben a 6. sz. a. ez olvasható: Az 1743 — 54. Tizenkét esztendőkben tisztelendő Szondi György uram, volt a lelkipásztor, ki is innen ment Török-Szent-Miidósra. 3. U. o. 8. sz. a. 1757—1764. nyolc esztendőkben tiszt. Tatai István uram, kiis innét ment hivattatván Keres Ladányban. 4. U. o. 10. sz. a. Az 1768—1782. tizennégy esztendőkben T. Sallai Mihály uram, ki innen ment Sasra. 5. U. o. 12. sz. a. 1783—1802. 19 esztkg. T. Ecsedi István uram, kiis hozódott N.-Révröl. 6. U. o. 13. sz. a. 1802—1814. tizenkét esztg. T. * »Régiségek* cimü rovatunk évtizedek óta nyitva áll e célra az egyháztörtenelem napszámosai előtt. Szerk,