Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-22 / 25. szám

Hermányi Pető Gáspár ur, ki is mint akadémikus hozódott Kunhegyesről, innen elment T.-Ugra. 7. U. o. 14. sz. a. 1814 —18. Debreczeni Pap István, hozódot T-Ugrót. 8. A nagykerekii ref'. egyház birtokában van egy aranyozott cifráju ezüst fedeles kanna, melyen következő felirat van: In honorem sacro sanctae trinitatis atque in monimentum devotissirni sui animi vas hoc de proprio fieri curavit usibusque sacris ecclesiae reformatae Kencleresiniensis in perpetuum consecravit spectabilis ac generosus dominus .loannes Hodosi senior dominus ibidem terrestris anno domini MDGCXLII. E kannát — a nevezett egyház leltárának 10. pontja szerint — készíttetője 1742-ben a nagykerekii, ádámi és az ártándi birtokot vegyes királyi adománynyal megvevén, a n.-kerekii református egyháznak ajándékozta mint földes ura. Ez adatot Szabó Károly n.-kerekii lelkész és bihari esperes ur volt szives velem közölni s reá Vadas Gyula csermői lelkész-tanító barátom figyelmeztetett. 9. A kenderesi ref. egyház legrégibb jegyzökönyvében, a nagy Sinai Miklósnak van megörökítve egy levele, melyet az akkori lelkész Debreczeni Pap István mentett, meg az enyészettől — az egyház többi okmányaival együtt bevezetvén azt a jegyzőkönyvbe. E levélben a nagy tudós igy ir: »vagyon egy kezemnél lévő manuscriptum, magyarországi Ecclesiastica Históriában, melyet irt Tigurumban d. 9 Octobrs Ao. 1677 Kotsi Bálint nevü Prédikátor, ezen exilium előtt a Pápai Ref. Oskolának Professora. Az igy ir a többek közt egy helyett: Decimus tertiüs'/Sfoi'/oratus, et bujus superintendentiae ultimus est Cumanus, ejus Senior Johannes Hertzegszöllösi, Pastor Eeelae Kartzagh Uj-Szállásiensis: huc pertinent sequentes Ecclae: Kolbász, Bánhalma, Madaras, Fegyvernek, Füred, Kenderes in Comitatu exterioris Szolnok sitae, cum occupato Fortalitio Szolnokiensi superiori seculo Turcis dedititiae factae etcet.« Ez adat a kunsági vagy turi traktusnak egy olyan seniorát nevezi meg, kiről a Lampe-Ember Eccl. Históriája nem emlékezik s olyan papját Karczagnak, kiről a karczagiak maguk nem tudnak semmit; ezen kivül kiegészíti a L. E. által közölt névsort Bánhalmával és Fegyvernekkel. Kocsi Csergő Bálintnak e munkája, melyre Sinai hivatkozik, ha jól emlékszem, a muzeumi könyvtárban meg van s épen e lapok hasábjain volt röviden ismertetve; de vájjon ez-e a Sinai kezénél levő manuscriptum, nem lenne érdektelen utána járni?! íme ezek azon adatok, melyeknek közlésével megindítani kivántam a lappangó adatok összegyűjtését. Vannak köztük kicsinyesnek látszó, nagyon is helyiérdekű adatok; de ne felejtsük el, hogy a kutatónak mily le nem irható örömöt okozunk egy-egy nem is sejtett adat szolgáltatásával s ha bár csekély adatok lesznek is rendelkezés alatt, egyesek kedvét felébresztjük a munkálkodásra; más részről pedig a jelentéktelennek látszó adatok között vetődhetnek felszínre olyanok, melyek vagy vak homályt derítenek fel, vagy valamely téves állítás hitelét döntik meg. Ezek után még csak azt kérem tőled szives olvasóm, hogy ha bármi jelentéktelen nyomra tudnál vezetni a kenderesi ref. egyház vagy község és a heves-nagykunsági (régen kunsági vagy turi) egyházmegyét illetőleg, ne sajnáld a fáradságot és szíveskedjél velem közölni. Hadd menjenek egybe tehát a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez. Kenderes. ~ Györy Lajos, ref. lelkész. IRODALOM. ** Protestáns Szemle, szerkeszti Kenessey Béla, a M. Pr. irodalmi Társaság titkára. V. évf. 3-ik füzet. — Érdekes és aktuális a tartalma ennek a legutóbbi számnak. Dr. Bartha Béla tanulságosan ismerteti a placetum keletkezését és fejlődését hazánkban, pragmatice ismertetve a tetszvényjog megsértésének ujabbkori eseteit is. Várnai Sándor az egyházpolitikai javaslatokat fejtegeti, melyekben az egyház és állam közötti harc felujulását látja. Kibontakozásul a szabad egyház szabad államban elvét ajánlja. Dr. Tüdős István Dévay Biró Mátyás hittani rendszerét ismerteti. A füzetben közölve van továbbá Petri Elek tanulságos felolvasása az újtestamentum társadalmi eszméiről és intézményeiről; a történelmi emlékek közt Révész Kálmán egy nevezetes urasztali terítőt ismertet, melyet Püspöki Istvánné ajándékozott a kassai egyháznak. Hazai és külföldi irodalom zárja be a tartalmas füzetet. ** Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből, melyet a legjelesebb irodalom- s müvelődéstörténelmi irók közreműködésével Beöthy Zsolt szerkeszt, megjelent a 6-ik füzet. Ebben Kardos Albert befejezi a XVI. század vallásos irodalmának méltatását, élénk képet rajzolva az akkori protestáns szellemi mozgalmakról, az űj hitért küzdő prédikátorok működéséről s a heves hitvitákról. Hegedűs István a XVI. századbeli humanista hagyományokat ismerteti, melyeknek ápolói különösen az erdélyi udvarban találtak pártfogókra. Szilágyi Sándor e század történetirodalmáról értekezik, a latin s magyar nyelvű történetíráson kívül az egykorú emlékiratokra is kiterjesztvén vizsgálatát. Utána Hajnik Imre, a régi magyar jogéletről és Werbőczy nagyhírű Hármaskönyvéről értekezik, ismertetvén létrejöttének körülményeit, tartalmát és fontosságát, a mennyiben a magyar jog tudományos művelését ő tette lehetségessé, s neki köszönhető, hogy idegen jog a magyart soha ki nem szorította. Végül Szilády Áron kezdi meg a XVI. századbeli lyrai költészet méltatását. A füzetet érdekes illusztrácziók teszik még becsesebbé. A szövegben a XVI. századi irodalom legjelesebb termékei vannak bemutatva: egy-egy lap Sylvester bibliafordításából és a Hármaskönyvből, Melius Prédikáczióinak czímlapja, magyar köriratú képpel, Telegdi egyik munkájából az előszó; továbbá Verancsics esztergomi érsek és történetiró arcképe, Verbőczy 50*