Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-15 / 24. szám

földesurat vagy a föld népét iskolaalapításra és az uj hittől áthatott tanító fogadására bírja. Igy keletkezik a szepesi és szász városokon kivül Sárospatakon és Debreczenben, Nagyváradon és Kolozsvárt, Tolnán és Sárvárt magasabb rendű iskola, ha a százával előállott elemi iskolákat nem is említjük. — A reformátorok azonkívül jórészt könyvnyomtatók is voltak. Prédikációikat, vitairataikat, vallásos költeményeiket sokan a maguk nyomdáján adják ki, mint Holtai Gáspár Kolozsvárt, Huszár Gál M.-Ovárt és tartózkodása más helyein. Ha pedig saját nyomdát nem szerezhet a prédikátor, a pártfogó főúrral állíttat föl, a milyen volt például a sárvár-ujszigeti Nádasdi Tamás jóvoltából. Az iskola és sajtó nemcsak a katholicizmus ellen szolgált fegyverül, hanem midőn a reformáció iránya többfelé ágazott, az új hit követői egymás ellen is fölhasználták. Különben az a szakadás, mely a protestantizmus belső erejét annyira meggyöngítette és az ellenreformáció föléledését oly nagy mértékben elősegítette, a magyar irodalomra csak szerencsének mondható. Az ágostai és helvét hitvallások közötti vetélkedésnek és kivált a szentháromsághívők és az unitáriusok között folyt elkeseredett küzdelemnek sokkal több irodalmi terméket, gúny- és vitairatot, továbbá vallásos költeményt köszönhetünk, mint általában a protestantizmus és a katholikus egyház mérkőzésének. A katholicizmuson ugyanis a föllépő uj hit a mohácsi vész után rendkívül könnyű diadalt arat; az ó-egyházat első meglepetésében annyira elhagyja az erő-érzet, hívei közül ugy elpártol minden kiválóbb szellem, hogy a szervezete, szertartásai és dogmái ellen intézett támadások egész özönét — mondhatni — némán, megadással türi. Katholikus vitairatok — legalább magyar nyelven — csak a század második felében állanak elő, midőn a trienti zsinat világszerte megindította a katholikus egyház újraszervezését, midőn a kiváló tudós és államférfiú, Oláh Miidós, esztergomi érsek, (1554—65.) uj életet lehel a magyar katholicizmus haldokló tagjaiba, és főkép, midőn a mindig tanulni kész Róma hivei eltanulják a reformátusok két leghathatósabb fegyverének, a magyar iskolának és sajtónak használatát, a miben az egyház uj vezetői, a jezsuiták csakhamar mérkőznek mestereikkel, sőt támadóra fogván a dolgot, e korszak legvégén le is győzik elleneiket. A protestánsok módjára, a felekezeti felfogást is ők szintén összekötik hazafias eszmékkel. A XVI. századi irodalmat tehát legnagyobb részben vallásos mozgalmak, felekezeti küzdelmek teremtik: egynehány, nagyon is magánosan álló világi terméket kivéve, vallásos íz és szín ömlik el prózán és versen, tanításra és gyönyörködtetésre szánt műveken, a költészetnek minden faján, a lirai, az epikus és drámai költeményeken egyaránt. Az irodalmon uralkodó vallásos szellem pedig első sorban protestáns; katholikus költészetről az egész korszakon végig sem emlékezhetünk. Az uj hit követeli a nemzeti bibliát és igy áll elő a biblia részben való vagy teljes fordításainak egész sora, az uj hit támad és védekezik és igy születnek meg a nagyszámú vita- és gúnyiratok; az uj hit az élőszó erejével hódít és igy keletkeznek a magyar prédikációknak tömérdek és vaskos kötetei. A reformáció beviszi a nemzeti nyelvet az isteni tiszteletbe és ezért fordítják le hivatott és hívatlan költők több izben a zsoltárokat, himnuszokat és szereznek számba is alig vehető sokaságú, templomi használatra szánt énekeket; a reformáció minden hittételét a bibliára építi és ezért foglalják versbe névtelen és névre alig érdemes énekszerzők a bibliának, kivált az ó-testamentomnak szebb részeit; a reformáció, főkép a kálvinizmus, komorabbá teszi a hivek életfelfogását és ezért támadnak azok a sajátságos hazafiasan vallásos magyar költemények, melyeket szerzőik siralmaknak neveztek. A vallásos szellem azonban nem foglal el minden lelket és nem hajt a maga szolgálatába minden irodalmi terméket. A magyar nyelven folytatott irodalmi munkásság maga után vonja a magyar nyelvtudományi úttörő müveit, a magyar nyelvtan és szótár első zsengéit; a reformációból folyó, a nép felvilágosítására irányuló törekvés hozza létre az első magyar nyelvű történelmi, jogi és természetrajzi műveket. Az átalános irodalmi fellendülés még egy régi műfajt, a históriás énekek kivesző műfaját is, föleleveníti egy kis időre Tinódiban és társaiban; egyszersmind uj költői termékeknek nyit utat két irányban is, midőn minden vallásos színtől és tanító célzattól ment hazai és főkép külföldi mondaforrásokból merített prózai és verses elbeszéléseket nyújt a magyar olvasó közönségnek gyönyörködtetésül és a midőn az egyházi énekek mellett helyet juttat a müköltészetben a szerelmi lírának, az eddigelé megvetett, a nép közé száműzött virágénekeknek. Kardos Albert. BELFÖLD. Referendum. Indítvány az országos lelkészi gyámintézet tárgyában.* Az országos református közalapi végrehajtóbizottságnak kitűnően szerkesztett jelentését figyelemmel elolvasván, örömmel győződtem meg a közalap áldásos hatásáról, de fájdalommal láttam nevezett mű 43., illetve 44. lapjain — hol az egyetemes lelkész-özvegyi gyám- és nyugdíjintézetről van szó — hogy ezen áldásos intézet ezúttal létre nem jöhetett, mert a konvent által elfogadott tervezet az egyházmegyékhez és kerületekhez véleményezés végett leküldetvén, ezek által visszautasíttatott, illetőleg el nem fogadtatott. Vájjon, ha a közalap tervezetét leküldötték volna az illetőkhöz t. i. a fizetésre kötelezettekhez, létesült volna- e közalap ? de ugy-e bár, ez a zsinat alkotása, a gyámintézet tervezete pedig csak a konvent gyermeke! Hát bizony csak igaz az, hogy nemakarásnak nyögés a vége. Nagyon szép az a szabadelvüség elméletileg és hasznos a maga helyén, de gyakorlatban már sok üdvös és termékeny eszme megvalósítását akadályozta sőt fojtotta meg. Igen, de ezen véleményezés végetti leküldést igy rendeli a törvény s ebben a leküldési kötelezettségben bírják az egyházmegyék és kerületek, a konvent netalán zsarnoki hajlamának megfékezésére, a legfőbb biztosítékot. Ezen önmagam által felvetett ok, mindenesetre áll politikai testületeknél, mert ott anyagi kizsákmányolás is fordulhat elő; de itt a református egyház keretén belől, az ily feltevésnek még lehetősége is ki van zárva és nemcsak ideális szempontból, hanem mivel itt anyagi * Egyetemes Konventünk már két izben tett lépéseket országos lelkészi gyámintézet létesítésére. Sajnos, hogy a partikularizmus mindkét kezdeményezést megbuktatta. Most maga a zsinat vette kezébe az ügyet s remélhető, hogy szervezni fogja a nagyfontosságú intézményt. E radikális cikkel mi ismét szőnyegre hozzuk az ügyet. Vitassuk meg a fölmerülhető módozatokat. Országos gyámintézetre égető szükségünk van. Nem tanácsos sokáig huznihalasztani a felállítását. Szerlc.