Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-18 / 20. szám

vagyunk, a kitől szivünket, lelkünket, érzelmeinket és gondolkodásmódunkat, jellemünket, vágyainkat, még mozdulatainkat is annyira örököltük, hogy még fogadott testvéreink is csak legbelsőbb lénvegök megtagadásával tudják levetkőzni; és ezt az országot sem jóban sem rosszban el nem hagyni, örömében és bánatában, dicsőségében és gyalázatában osztozkodni; mint anyánkat minden asszonyok közt, ezt minden országok közt legszebbnek látni, és ha megvénül, ha elgyengül, ha minden ékessége lehull, és ha a szomszédok csúfolják, megvetik, ha megrugdalják; csak annál jobban szeretni, csak annál büszkébbnek lenni arra, hogy ez az ország a mi anyánk; és ha ezek a hegyek megrendülnének, ez a föld megnyilnék és elnyeléssel fenyegetne bennünket, akkor is porát csókolgatni : ez a hazafiság! Bocsánatot kérek, ha egy kissé hosszabban időztem e tárgynál, mint az idő megengedte volna, de hát én is magyar ember vagyok s az ilyen érzelmeknek nem lehet, de nem is szabad határt vetni. Igaz, hogy engem a másik tárgy is, a miről még szólanom kell, szintén igy lelkesít; de azért ne tessék megijedni, azzal nem foglalkozom ilyen hosszadalmasan. A másik tárgyunk az evangelium. (Folyt, köv.) Dr. Kecskeméthy István. Iskolaügyünk története 1770—1820-ig. (Folytatás.) Az iskolák vagyoni állapota; uj iskolai épületek. Mig egyfelől a protestáns áldozatkészség hiven gondoskodik a szegény tanulók felsegéléséről, addig másfelől az elöljáróságok az iskolák anyagi alapjainak megszilárdításán fáradoznak. A debreczeni, pataki és erdélyi iskolák az erdélyi fejedelmek kegyéből tekintélyes fundációkkal voltak ellátva a XVII. században. A szathmári bekekötés után a bécsi kormány erőszakossága e fundációk jelentékeny részétől, kikeresett ürügyek alapján megfosztá a nevezett iskolákat. 1770 után azonban az ilynemű erőszakosságok megszűntek. Most az iskolák gondnokai a megmaradt földbirtokok jövedelmét célszerűbb gazdálkodás, berendezés és kezelés álal igyekeznek nevelni, szaporítani. Áz enyedi kollégium még alig heverte ki gyulafehérvári épületének s a Rákóczi-féle tokaji »hétszőllő«-nek elfoglalásából származott veszteséget s ime már 1775-ben régi házához uj épületet emel; majd tanári lakokat, sőt vízvezetéket építtet, hogy egy távoli forrás egészséges vizével lássa el a kollégium ifjúságát. A debreczeni kollégiumnak a régi fejedelmi adományokon kivül, számos alapítvány s a nemes városnak állandó segélye képezte biztos alapját. Anyagi helyzetének javulására mutat, hogy a debreczeni konzisztorium 1798-ban már eltörölte a diákokoknak szüretre való kijárását és borkoldulását, mire Keresztesi I. Naplójában ily megjegyzést tesz: »bár Patakon is ezt követnék! Isten segélje a többire is, mert a deákok szupplikációinál nincs egy-egy gyalázatosabb dolog a mi iskoláinkban!« 1802-ben az egyházkerület a kollégiumnak újból való építtetését határozta el. E végre gyűjtést rendelt az egész kerületben levő ekklézsiákban, melynek lett is eredménye. »A köznép — irja Keresztesi I. — adakozott tehetsége szerint, mely csak onnan is megtetszik, hogy maga a szalacsi ekklézsia (hol Keresztesi működött) 110 rh. forintot adott*. Mielőtt azonban az építkezés megkezdődött volna, a kollégium régi épületeit és tanári lakait a nagy templommal, paplakkal s Debreczen nagy részével az emlékezetes junius 11-iki nagy tüzvéz elhamvasztotta. Most a gyászba és hamuba borult kollégium felsegítésére az egész magyar haza református közönsége meghozta áldozatát s 1803— 16 évek alatt felépült a kollégium »a magyarországi helvéciai vallástételt tartó ekklézsiák és jóltevők adakozásából*. A sárospataki főiskola anyagi ügyeinek rendezésében nagy tevékenységet fejtett ki főgondnoka, a derék Vay József. Az ő buzgóságának, áldozatkészségének lehet tulajdonítani, hogy a kollégiumban több uj tanári szék állíttatott fel, 1806-ban pedig uj iskolaépület emeltetett. Kisebb iskoláink vagyoni állapota is nagyobb virágzást nyert e korszakban. Láttuk, hogy a pápai iskola mily gyors fejlődéssel emelkedett a kollégiumok sorába. A benne felállított uj tanári székek s az uj kollégium számára emelt uj épületek fentartó testületének buzgóságát és kedvező vagyoni helyzetét bizonyítják. Említettük, hogy a komáromi egyház mily nagy erőfeszítést tesz iskolájának emelésére. 1796-ban pedig újból szervezett iskoláját csinos uj épületben helyezte el. Végre hogy az adatok sorát bezárjam, 1802-ben a máramarosszigeti virágzó tanintézet számára is uj épület alapjai vettettek meg. Általában az az élénk mozgalom, mely a tanügy országos szervezésében ugy a müveit nyugaton, mint hazánkban a kormány kezdeményezésére megindult, református iskoláinkban is uj követeléseket támasztott és súlyos anyagi terheket rótt többé-kevésbbé frűnden iskolánk fentartó testületének vállaira. De a protestáns buzgóság keresett és talált forrásokat a kor kívánalmainak kielégítésére s ha szinte a források néha-néha megapadtak is, életadó vizük sohasem fogyatkozott meg egészen. Fentartó testületek s az iskolák kormányzása. Iskoláink anyagi ellátásának, gondozásának tárgyalása azon kérdésekhez vezet el bennünket, hogy kik vagy mik voltak a református iskolák fentartó testületei? hogy volt a kormányzás berendezve és minő változások történtek e tekintetben a tárgyalás alatt levő korszakban ? A református iskolákat vagy egyes tehetős urak vagy gyülekezetek alapították. Természetes, hogy a patrónus urak és gyülekezetek kezdetben kizárólagos joggal kormányozták az általuk alapított vagy pártfogolt iskolákat. A Rákóczyak és általában az erdélyi református fejedelmek közvetlenül intézik a pártfogásukba, gondozásukba vett erdélyi, pataki és debreczeni iskolák ügyeit. Miután az erdélyi fejedelemség megszűnt, az erdélyi iskolák főkormányzatát a fejedelmi tanács jogutóda, a főkonzisztorium ragadta magához és a tárgyalás alatt levő korszakban is a főkonzisztorium hoz minden erdélyi iskolát kötelező törvényeket, gyakorolja a közvetlen felügyelet és tanárválasztás jogát. Sárospatakon, miután a Rákóczyak patronátusa megszűnt, az iskola főhatósága a pártfogósági gyűlés volt, gondnoka rendesen a zempléni esperes; 1652 tői fogva volt világi gondnoka is. 1735-ben azonban, midőn a református egyházkerületek szerveztettek, a kollégium a tiszáninneni egyházkerület alá helyeztetett s az egyházi gondnok tiszte a szuperintendensre szállott, a zempléni esperes pedig algondnokká lett. Igy volt ez az 1770 — 1820 közötti évek alatt is, nem érintvén az egyházi főfelügyelet a kollégiumi ifjúság és tanárok páratlan önkormányzati jogát, mely még a gazdasági ügyek intézésére is kiterjedt. Debreczenben 1704-ig a Rákóczy György által szabott törvények voltak érvényben; de a kollégium belügyeinek kormányzata, szellemi és anyagi ügyeinek intézése, szóval a közelebbi felügyelet már a fejedelmek korában is, még