Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-18 / 20. szám

r hoz; mert érzi, hogy e jogokban, formákban és külső garantiákban van minden ereje, melyek ha megszűnnek, vagy elvételnek, bizony életere vágatik ketté. De épen abban van a római katholicizmus és az igazi protestantizmus között a leglényegesebb különbség, hogy a protestantizmusnak épen maga a létalapja a garantia és pozitív erőinek a tudata minden jogai forrása. Negativ és garantirozott jogok és szabadságok nem érnek semmit. »Az érdemel csak éltet, szabadságot, ki azt naponta meghódítani kénytelent — ez a Faust bölcseségének a záradéka. Hát hogyha protestáns egyházunk is erői érzetében nagy és lankadatlan munkával naponta újra meg újra hódítandja meg az életet és szabadságot: akkor fogja mind a kettőt meg is érdemelni. Igazi élet és igazi- szabadság azonban csak ott van, a hol a Krisztusnak lelke van. Ezért a Lélekért imádkozzunk és könyörögjünk egy akarattal, egymás között békességben lakozva és folytonosan munkálkodva hiányaink pótolgatásán. hogy a Léleknek »szentséges ereje« töltsön be mindnyájunkat »mennyei szent ajándékkal, szivbéli szent buzgósággal!« hogy egykor megzendülhessen ajkainkon a győzedelmi Halleluja! Kenessey Béla. Törvényjavaslat az állami anyakönyvekről. A nemrég beterjesztett törvényjavaslat az állami anyakönyvekről már bizottsági tárgyalás alatt van. A képviselőházi közigazgatási bizottsága nagy többséggel általánosságban el is fogadta a javaslatot, s most már a részletes tárgyalás van soron. Ideje, hogy a javaslat főbb elveivel és indokaival megismerkedjünk. A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartása és tanúsítására állami anyakönyvek szerveztetnek. Az ország e célból anyakönyvi kerületekre lesz osztva. Minden anyakönyvi kerületben egy anyakönyvvezető és legalább egy helyettes alkalmaztatik, kiket a közigazgatási bizottság meghallgatásával főispán, kifogás esetén a belügyminiszter (Budapesten a főpolgármester) nevez ki. Járási főszolgabirák, és szolgabirák, törvényhatósági városi tisztviselők, rendezett tanácsú városok elöljárói stb. a kinevezést elfogadni kötelesek. A minősítés: magyar állampolgárság, 24. év, gimnázium, reáltanoda vagy polgári iskola hat osztálya, vagy egyenrendü katonai tanfolyam, vagy kereskedelmi iskola elvégzése, tanítói oklevél. Lelkész (illetőleg rabbi) nem nevezhető ki anyakönyvvezet övé vagy helyettessé. Minden születés, házasság és haláleset azon anyakönyvvezetőnél jelentendő be és általa nyilvántartandó, kinek kerületében előfordul. Az anyakönyv az állam nyelvén vezettetik egy első és egy második példányban; az első példány az anyakönyvvezető őrizete alatt marad, a másodpéldány a felügyelő hatóságnak (alispán, polgármester, főszolgabíró) adatik át. A jelen törvény értelmében szabályszerűen vezetett anyakönyvek közokiratok. Az anyakönyvi kivonatokért járó díjakat a belügyminiszter állapítja meg. Születési anyakönyv (32—41. §§.). Minden gyermek születése, legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt, az illetékes anyakönyvvezetőnél bejelentendő. A bejelentésre fokozatosan, sorrend szerint köteles, a törvényes atya, a bába. az orvos stb. A bejelentés rendesen szóbeli. Házassági anyakönyv (42—43. §§.). A házasság bejegyzésénél a házasságkötés helye, ideje és azon közeg neve is bejelentendő, ki előtt a házasság köttetett. Ezt a házasság megkötésétől két nap alatt kell megtenni. Halálozási anyakönyv (44—50. §§.). Minden haláleset legkésőbb a legközelebbi hétköznapon jelentendő be. A haláleset az anyakönyvben, melybe az elhunyt születése be van jegyezve, szintén feljegyzendő. A haláleset anyakönyvi bejegyzése előtt a temetés csak a községi elöljáróság kivételes engedélyével történhetik. Az anyakönyvek kiigazításáról az 51—53. §§-ok rendelkeznek. Magyar állampolgároknak külföldön, külföldieknek Magyarországon történő anyakönyvvezetéséről az 54—56. intézkednek. A büntető határozatokról az 57—62. §§. szólanak; kihágás esetén 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés is van kiszabva, az anyakönyvvezetők ezen kívül külön rendbírságokkal sújtatnak. Az átmeneti és vegyes intézkedések közül különösen kiemelendők a következők: Oly gyermekeknél, kiknek szülei magyar állampolgárok és valamely törvényesen elismert vallásfelekezethez tartoznak, az állami születési anyakönyvbe a gyermek vallása az 1868. évi t.-cikknek és egyéb fennálló jogszabályoknak megfelelöleg bejegyzendő. A bejelentésnél a házasság megkötéséről szóló egyházi anyakönyvi kivonat bemutatandó. A lelkész köteles ezen kivonatot a házasság megkötése után a feleknek bélyeg mentesen kiszolgáltatni. Az a lelkész, a ki a kiszolgáltatást megtagadja, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a kivonatot a lelkész az állami anyakönyvvezető felhívására sem szolgáltatná ki, a járási főszolgabíró (törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármester), szükség ésetén kényszerrendszabályok alkalmazása mellett szerez az anyakönyvből hiteles kivonatot és azt a házasság bejegyzésére illetékes állami anyakönyvvezetőnek megküldi. A minisztérium felbatalmaztatik, hogy e törvényt ne egyszerre az egész országban, hanem a szükséghez képest részenként, egyes anyakönyvi kerületekben külön léptethesse életbe. Az 1894. év végéig azonban e törvénynek az egész országban életbeléptetve kell lennie. A jelen törvény életbelépte előtt vezetett felekezeti anyakönyvek, valamint az azokból adott kivonatok továbbra is közokiratok maradnak. A jelen törvény életbelépte előtt vezetett felekezeti anyakönyvekből közhitelessége kivonatokat szolgáltatni a felekezeti anyakönyvvezetők továbbra is jogosultak és kötelezettek. A mely felekezeti anyakönyvvezető ily kivonatok kiszolgáltatását megtagadja, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntétéssel büntetendő. A kihágások elbírálása a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik. A képviselőház közigazgatási bizottságában az állami anyakönyvek szükségességét főként állami és nemzeti szempontokkal indokolták. Az ily irányú nyilatkozatok