Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-11 / 19. szám

ról. E minták nagyon csinos kiállításnak. Már négy évvel ezelőtt, mikor e minták Lapunkhoz először beküldettek, kiemeltük, hogy az összes forgalomban lévő konfirmáció bizonyítványok között ugy tartalomra, mint külső kiállításra ezek a legcsinosabbak. Azóta három kiadás fogyott el e bizonyítványokból, s most a negyediket bocsátotta közre a kiadó. A szép fehér papírra nyomott bizonyítványok ára 100 darabnak 2 frt, 500 darabnak 8 frt, 1000 darab­nak 12 frt; 100 darabnál kevesebbet a kiadó nem szál­líthat. Most a konfirmációi időszakban felhívjuk e bizonyít­ványokra a lelkésztársak figyelmét. Szép szokásnak tartjuk, hogy a konfirmált növendékek csinos kiállítású bizonyít­ványokkal láttatnak el. ** A kötelező polgári házasságról. Irta dr. Ko­vács Pál, a kecskeméti ev. ref. jogakadémia igazgatója. Kecskemét, 1893. 39. lap. — Biztos tárgyismerettel, tár­gyilagos modorban és szépen irott apologiája a kötelező polgári házasságnak. Először arra mutat rá, hogy 1867 óta fontosabb s a nemzet életére nagyobb horderővel bíró kérdések, nem vettettek föl, mint az egyházpolitikai refor­mok s köztük a polgári házasság kérdése. Azután kon­statálja, hogy a kötelező polgári házasság egy részről a szabad és fölvilágosodott népeknek, egyik legszabadelvübb és legüdvösebb intézménye, más részről a házassági jog­nak a legtisztább formája. Majd sorban cáfolja a szokásos ellenvetéseket, 1-ször azt, hogy a polgári házasság a kath. egyház hitelvébe ütközik; 2-szor azt, hogy feldúlja a csa­ládok valláserkölcsi életét; 3-szor azt, hogy népünk egy­általában nem érett még erre meg. Majd a polgári házas­ságkötés ismeretes bárom alakzatát ismerteti, kimutatva, hogy a kötelező polgári házasság a legtisztább és a leg­célszerűbb alakzat. Idézi Kossuth szavait, hogy »Magyar­ország a kötelező polgári házasság s az ezen felépülő családjog által jövőjének egyik alapját rakja le.« Végül szintén Kossuthra hivatkozva arra int, hogy e reformmal szemben nem szabad pártpolitikai állást elfoglalni. Minden jó hazafinak kötelessége bármely kormányt, s bárkit segí­teni abban, hogy az egyházpolitikai programm megvaló­suljon. KÜLÖNFÉLÉK. * A király adományai. Király ő felsége a garam­vezekényi református egyházközségnek temploma és iskolája helyreállítására 100 frt, a répási evangélikus leányegyház­községnek leégett iskolája és templomtornya felépítésére 50 frtnyi segélyt adományozott. * Lelkész választások. A zalátai ref. egyház lel­készévé, öt pályázó közül, egyhangúlag Nagy Bertalan belvárdi papot választották meg. — Tápió-Szt-Mártonban bárom jelölt közül liuffay Sándor beszterczebányai gim­náziumi tanárt választották az ev. egyház lelkipásztorává. — A Hethii ref. egyház egyhangúlag Galambos László komáromi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. — A zsarolyáni ref. egyház lelkészévé Csiszár István segédlelkészt, az istvándi egyház lelkészévé egyhangúlag Kassai Béla debreezeni segédlelkészt választották meg. Áldás reájok és gyülekezetökre! * Lelkészi jubileum. A székesfehérvári református egyház szép ünnepet rendezett április 30-án, papjának, Tatay Imrének huszonötéves lelkészi jubileumán. Az ünnep délelőtt 10 órakor a mostanában újjáalakított templomban kezdődött a mezőföldi református egyház­megye tanítói karának énekével. Az ének után Szűcs Dezső csajági lelkész lépett a szószékre s tartalmas beszéd­ben fejtette ki a lelkész nemes hivatását, melyet az ünne­pelt minden tekintetben híven betölt. Az iskolaépület disztermében gyűltek össze istenitisztelet után a hivek, hol megjelentek a város notabilitásai közül is sokan, igy Sárközy Aurél alispán, Havranek József polgármester, Seidel Lajos főkapitány, Gergey Károly kúriai biró, Zóbel Gyula pénzügyigazgató. Itt Páll ffy Károly fögondnok mondott üdvözlő beszédet, rámutatva a jubiláns sokféle érdemeire, melyeket ugy egyházi, mint társadalmi téren szerzett. A fögondnok szavaira Tatay válaszolt, s könyező szemmel köszönte meg a kitüntetést. Végül a daloskör a Himnusz-t és a Szózat-ot énekelte el, mire az ünnep véget ért. Utána a lelkész tisztelői lakomára gyűltek egybe a Katics-vendéglő nyári helyiségében. * Lelkészbeiktatás. Kóróson, mint lapunknak irják, f. évi április 30-án iktatták be lelkészi hivatalába Nagy Imre uj lelkipásztort, ki előbb Garéban lelkészkedett. Nagy Imre Budapesten tanult, több helyen káplánkodott, néhány évvel ezelőtt Garéba választatott rendes lelkésznek. Garét szellemileg és anyagilag rendezte: »népbank szövet­kezetet* alakított, iskoláját megjavította, gyülekezetének szőlőt vásárolt stb. Kóróson nagy várakozással néznek a tehetséges és tevékeny lelkipásztor működése elé. Be­köszöntő beszédje (2. Krtb. 6.: 4, 6, 13, 18.) vallásos erővel és szónoki lendülettel szólott először a lélkiatya hivatásáról, másodszor a hivek kötelességéről lelkészök iránt. Beszédével meghódította mind a nagy számban jelen volt inteligenciát, mind az egyszerű polgárokat; alkalmi imája pedig vallásos melegségével és költői szépségeivel magával ragadta a jelenlevőket. A beiktatást maga a felső­baranyai esperes Kovács Antal teljesítette a nála szokásos kenetességgel és méltósággal. A fiatal lelkipásztor műkö­déséhez Kóróson is szép reményeket füzhetünk. * A hét történetének jelentősebb eseményei, nevezetesen az evang. zsinati törvények kihirdetése és a tanítói fizetések rendezéséről szóló törvényjavaslat letárgya­lása, külön cikkekben vannak méltatva Lapunk mai szá­mában. De ezekkel nincs kimerítve a hét története. A római klérus sajtója megkezdte az akciót az állami anya­könyvezés ellen is. A Magyar Állam felszólítja a klérust, hogy tiltakozzék az anyakönyvi törvényjavaslat 63. és 65. §-ban involvált kooperáció ellen. E célra a követ­kező mintát ajánlja: »Az ... egyházmegye . . . esperesi kerülete a polgári anyakönyvekről benyújtott javaslatnak 63. §-át a szülők istenadta természetes jogával és a szabad lelkiismerettel ellenkezőnek jelenti ki s mivel e

Next

/
Oldalképek
Tartalom