Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-11 / 19. szám

tánsabb, mint a prot. Németországé.* Szükség volna újból Luther művére »a német nemességhez*, hogy megtanulnák ismerni a berlini politikusok »a romanistákat!« Mert hiszen itt nem annyira hitelvi, mint inkább önző hatalmi kérdésről van szó. Hogy milyen fegyverekkel küzd az ultramontanizmus, arra nézve fölhozzuk a jezsuita növendéknek, Haffncr és Korúm püspököknek az esetét. A mint a hesseni kamarában a mainci katholikus nagygyűlés petícióját a jezsuiták visszahívása tárgyában csaknem egyhangúlag elvetették, Haffner következő apologiában tört ki. »Van a hesseni törvénykönyvnek egy lapja, mely uj rendeknek a szervezését tiltja; de a fennálló rendek növései is oly lázító kontrolnak vannak kitéve, a milyennel tulajdonképen csak a prostituáltaknál találhatunk.* E botrányos püspöki enunciációért ^bocsánatot kért* a főúr, de finom műveltségének ez a próbája felejthetetlen maradt. S ez az ember irodalmi téren is szerepel. Valamivel »polirtabb« konfrátere, a trieri Korúm egy protestáns kandidátus elleni becsületsértési perben esküvel erősíté. hogy Aquinói Tamás nem tanítja az ereklyék imádását, s kisült, hogy a püspök csak azt idézte Aqu. Tamás müveiből, a mi a trieri rokk imádásának esetére nem vonatkozott, az arra vonatkozható helyeket pedig egyszerűen elhallgatta. Igy hamisítja az ultramontán történetírás sokszor esküszegés utján is a régebbi forrásokat, s megérjük, hogy egyszerűen elfogják hagyni, illetve protestáns ráfogásnak fogják bélyegezni Tamás műveiből azokat a helyeket, a melyek a leghatározottabban Ítélik el Mária imádását. »Gyümölcseikről ismeritek meg őket«, mondja erre is az írás! A tudományos világot roppant nagy veszteség érte legközelebb a francia történetíró: Taine (f március 5.), s a német művészeltörténetiró : Lübke (f ápr. 5) bekövetkezett halálával. Taine műveit ismeri a magyar közönség a tud. Akadémia fordításaiból, a melyeken az Ítélet önállósága, az elfogulatlan alapos felfogás s a finom psychologiai megfigyelés érezhető. Nem tartozott az ultrák közé, sőt igen gyakran kemény igazságokat mondott a köztársaságról. A nemzeti hiúságok és előítéletek egyéniségét nem érintették. Főműve : »Les origines de la Francé contemporaine* 20 kiadást ért, s két főrészből áll, u. m. »L'ancien régime« és »La révolution*. A XIX. század francia bölcsészetét a »Filoz. irók tára* adta ki sikerült magyar fordításban. Alapossága és elegáns fejtegetései miatt »a modern Tacitus« nevével illették. Realismusa és erősen kifejlett szabad gondolkozása mellett is gyakrabban találkozott a protestantizmussal s mindenkor idealista maradt. Renan módja egy prot. lelkész által Babus kátéja alapján neveltette leányait. Lübhe Karlsruhéban hasonlóan első rangú jelenség az ujabb tudományos világban. Művészettörténete többet mint 10 kiadást ért. Sokoldalú tudásával és önálló ítéletével ritka módon párosult a fényes előadás, mely az ő müveit oly kedveltekké teszi mindenfelé. Legszélesebb körökben ismert művészettörténete mellett még megemlítjük: Geschichte der Architektur, Geschichte der Plastik, Die Frauen in der Kunstgescbichte, Vorschulen zur Geschichte der Kirchenbaukunst des Mittelalters, Geschichte der italienischen Maierei és Geschichte der deutschen Benaissance cimü műveit is, a melyek előkelő helyet biztosítanak neki a művészet irodalmában. Emlékiratait kevéssel halála előtt adta ki. Áldassék a mi lapunkban is e két nagy név emlékezete ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A tanítók fizetésének rendezéséről szóló és a képviselőházban f. évi ápril hó 26-án tárgyalás alá vett törvényjavaslat alkalmával elmondott országgyűlési beszédeket az »Országgyűlési Tudósító* gyorsírói feljegyzései után szórói-szóra közre fogja adni Glatz György a »Magyar Paedagógiai Szemle* szerkesztője e cim alatt: »A tanítók fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásai- valamint az egyes felszólaló nevesebb képviselők arcképét (esetleg életrajzát is) közölni fogja. A mű, terjedelméhez mérten a legjutányosabb áron, előfizetőknek 50 krért még e hó végével meg fog küldetni. Az előfizetési pénzek a szerkesztő nevére (Budapest, Wesselényi-utca 48. sz.) alá küldendők. Melegen ajánljuk a tanügybarátok figyelmébe. ** Értesítés. Mostanában több helyről hozzám intézett kérdés alkalmából szükségesnek látom igen tisztelt lelkésztársaimnak becses tudomásukra hozni, hogy >Az Uj Védtörvény és Utasítás lelkészeket, papnövendékeket, tanítókat és tanítójelölteket illető szakaszai« cimü 1889. évben megjelent munkámból még néhány példánynyal rendelkezem. Egy példány ára 30 (harminc) krajcár, mely összeg címemre Kassára küldendő. Kassa, 1893. május 4. Révész Kálmán, ref. lelkész. ** Emlékfüzet. Az erdélyrészi közművelődési egyesület Hunyadmegyei választmányának és fiókköreinek 1892. december 18-dikán Déva városában tartott közgyűléséről. Sajtó alá rendezte Szőts Sándor titkár, kiadta az E. M. K. E. hunyadmegyei választmánya. Az Emlékfüzet a közgyűlésen felolvasott dolgozatokat közli. Gr. Kun Géza elnök a magyar nemzet faji jellegéről értekezik, melyben az E. M. K. E. üdvös nemzeti céljait fejtegeti. Szőts Sándor titkári jelentése a megyei választmány és a vezetése alatt álló fiókkörök tevékenységét ismerteti. A harmadik dolgozatban Réthy Lajos a hunyadmegyei magyarság jelenlegi helyzetének és folytonos gyarapodásának hű képét tárja a szemlélő elé. Alig van hazarész, melyben az E. M. K. E. működése áldásosabb s egyszersmint szembeötlőbb volna, mint Hunyadmegyében, hol a magyarság az utolsó tíz év alatt elébbi létszámának 40°/0

-val szaporodott, mig a megye összes lakossága az egésznek csak 8°/o"ával. ** Konfirmációi bizonyítvány mintákat küldött szerkesztőségünkhöz Kner Izidor könyvnyomdász Gyomá-