Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-13 / 15. szám
D ROTESTANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. Jcerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. előfizetési Ara : Félévre: 4 frt SO kr ; egész évre : 9 frt, Kgyes szám ára 20 Jer. Tanáraink országos nyugdíjintézete. Nagy fontosságú tanácskozás folyt le a közoktatásügyi minisztériumban e hó 8—9-ik napjain. Az autonom hitfelekezeti és községi közép-és főiskolák tanárainak tervezett nyugdíjintézetről volt szó. Az érdekelt egyházak és iskolák püspökeinek, főgondnokainak, felügyelőinek és tanárképviselőinek jelenlétében. Annak a tervezetnek az alapján, melyet a közoktatási miniszter készíttetett s melyet lapunk f. évi 9-ik számában néhány szerkesztői észrevétellel kisérve részletesen ismertetett. Örülünk, hogy a régóta vajúdó ügy az előkészítés komoly stadiumába lépett. Mert égető szükség van arra, hogy tanáraink nyugdíjviszonyai végre valahára korszerűleg rendeztessenek. Elismerés a közoktatási kormánynak, hogy ezt a sokoldalú és kényes természetű ügyet tapintatosan és szívós kitartással a megvalósulás reményéig fejlesztette. Eszméjét Trefort idejében Kovács Albert pendítette meg, azután többször megsürgették egyházi testületeink (például a tiszántúli egyházkerület, az egyetemes konvent), hírlapjaink és orsz. képviselőink; de az előmunkálatok, számítások, tervkészítések Csáky gróf minisztersége óta folynak s az eszme megvalósítása az ő nemes liberalizmusától várható. Biztató jel a megvalósulásra az is, hogy az autonom egyházi körök teljes bizalommal viseltetnek a miniszter jóindulata iránt s a legkészségesebb támogatásban részesítik a miniszter jóakaratú törekvéseit. Hiszen a protestáns köröknek régi óhajtása, hogy az iskolafentartás túlnyomólag állami feladatot képező terheiben s közelebbről a tanárok nyugdíjügyének rendezésében az állam nekik hathatós segítségül jöjjön. Mert kétségtelen dolog, hogy miként a középiskolák fentartása általában, ugy közelebbről ezek tanárai nyugdijának rendezése nem annyira felekezeti, mint inkább állami orsz. feladat. Nemcsak a dolog természete, hanem pozitív törvény és magasabb politikai tekintetek is egyenes kötelességévé teszik ezt az államnak. Midőn ugyanis az állam az egyházi iskolákat nyugdíjintézet felállítására segíti, ekkor azzal a fölajánlott 60 ezer frttal csak egy csekélyke részét törleszti annak a régi és nagy tartozásának, melyet az 1848. XX. t.-cikkben elvállalt, midőn kimondotta, hogy » . . . . az iskolák összes szükségei az álladalom költségén fedeztetnek.« A magasabb politikai tekintet pedig azt javallja, hogy az állam teljes készséggel és minél nagyobb mértékben segítségére siessen azoknak az egyházaknak, melyek az iskolafentartással, nagy részben az állam helyett, már-már a szakadásig meg vannak terhelve. Mert mikor a magyar protestáns egyházban az állami adójából erre eső hányadon kivül minden evang. protestáns lélekre átlagban 1 frt 8 kr. * külön iskolafentartási költség esik: akkor azt hiszszük, nem tanácsos tovább fokozni a protestánsok iskolai terheit, kik az iskolafentartás miatt legvitalisabb egyházi és valláserkölcsi céljaikat nem képesek a viszonyok által követelt erővel és mértékben fejleszteni. Mindezeket tekintetbe véve, örömmel üdvözöljük a közoktatásügyi minisztert a korszerű kezdeményezésért. Nem hallgathatunk el azonban néhány észrevételt, melyeket szeretnénk, ha az érdekelt körök a végleges megállapodás előtt komoly figyelmökre méltatnának. Egyik észrevételünk a tervezet pénzügyi oldalára vonatkozik. Az értekezlet elé terjesztett tervvázlat szerint a nyugdíjintézetre, egyelőre csak a középiskolák tanárait véve számításba, szükséges évenként 141 ezer frt, miből* 81 ezer az iskolák és tanárok évi járulékából, 60 ezer frt pedig az állam évi adományából kerülne ki. Az első forráshoz a tanárok adnának (lörzsfizetésök y3 -da befizetésével) egyszermindenkorra 14 ezer, az iskolafentartók (a tanári fizetések 5ü /0 -át) évi * Lásd Zelenka Pál megjelent munkája XX. 1. Igénytelen javaslat című 1891-ben