Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-06 / 14. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség;: IX. kerület, Pipa-utca 23. szánt, hová a kéziratok cimzeudök. Kii«l«í-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévr* : 4 frt BO kr ; egész évre : 9 frt. Egyes széni ára 20 kr. Protestáns és evangeliumi keresztyénség. A keresztyénség eszmei tartalma kimeríthetlenül gazdag. Közel két ezer év óta fogyasztja, bányászsza az emberiség s nemcsak el nem fogyott, hanem uj meg uj ereket, tárnákat tár fel végtelen bányája. Ami egészen természetes is, mert a keresztyén vallás nem emberi termék, hanem isteni erőplántálás. De emberek számára való ültetés, s az emberiség a maga fejlődésének egyes korszakaiban mindig azt az erőt asszimilálta, a melyre haladása érdekében a legnagyobb szüksége volt. Érdekes es tanulságos képet nyújt e tekintetben a keresztyénség egyetemes és hazai története. Az apostoli korszak az üdverőt ragadta meg a keresztyénségből s apostolai és evangélistái azzal az eszmével győzték meg a világot, hogy az evangelium Istennek hatalma minden hivő üdvösségére, zsidónak először, azután görögnek. Ez a hit- és egyház-alapítás korszaka, jelleme a hitterjesztés és a martyrság. Az őskeresztyén egyházban a zsidó-görög szellem rohamos betolulása ellen az lett az apologéták hivatása, hogy a ker. vallás eszmei tisztaságát hitcikkek bölcseleti formulázása által óvják meg az elsekélyesedéstől. Ez a dogmaképzés, vagy tan-orthodoxia korszaka, melyet »a. szent tanok« formulázása, a hitviták jellemeznek. A középkori keresztyénség a ker. vallásban főként isteni törvényt, a népek fegyelmezésére szolgáló természetfeletti hatalmat látótl, melynek isteni megbízásból a hierarchia és a pápa a kiváltságolt kezelője. Ez a pap- és pápauralom korszaka, az a feltétlen hatalmaskodás a népek szellemi és polgári szabadsága fölött, mely néhol egész a zsarnokságig fajult. A reformáció keresztyénsége a vallás-erkölcsi és polgári szabadság visszavívása, melynek meggyőződésében a keresztyénség isteni megváltó erők összesége s ebből folyólag bűntől, áltekintélytől és emberi zsarnokságtól fölszabadító erkölcsi hatalom. A protestantizmus a lelki és polgári fölszabadulás vallása. A jelenkor keresztyénsége a humanizmus és felebaráti szeretet megvalósításáért, az emberiség lelki-testi nyomorának megszüntetéseért küzd. ez tehát a szeretet vallása. Hazánk történetében is tanulságos a keresztyén vallás múltja. Őseink Szent István apostolkodására a középkor törvényvallását. népfegyelmező egyházát, a közélet minden ágában uralkodó keresztyénséget vették be. Hitnek és erkölcsnek, kulturának és politikának az .egyedül uralkodó egyház volt eleinte szülő-és nevelőanyja, azután századok multán hatalmaskodó zsarnoka. Reformra lett szükség itt is. A magyarországi vallási reformáció lassanként itt is élesztő kovásza lett az egész közéletnek. A protestantizmus a maga lángoló lelki szabadságával mindjárt megkezdette a nemzet egyéni és tudományos, polgári és nemzeti felszabadítását. De nem ment egyszerre, nem ment egykönnyen. Az idegen politikai hatalom az uralkodó egyházzal fogott kezet s egy századig tartó véres vallásinemzeti harcba, s egy másik századon át folytatott erősorvasztó alkotmányos küzdelembe került, míg a protestantizmus vallás-erkölcsi, tudományos és nemzeti-alkotmányos erői a magyar nemzet közkincseivé lettek. Most már szabad e hazában a lelki-ismeret, szabad az egyén, szabad a szó, szabad a tudomány és szabad többé-kevésbé a nemzeti és alkotmányos közélet. Mindez Isten jóvolta után első sorban a szabadságot rajongásig szerető protestantizmus emberségéből. Magyarországon is a lelkek vallás-erkölcsi felszabadítása volt közvetlen indító és legerősebb szülő oka az összes egyéni és közszabadságok kivívásának. A hazai protestantizmusnak a szabadságok kivívása egyik legnagyobb históriai érdeme, bármily zélussal erőlködjék is elvitatni a legújabb keletű aulikusklerikalis történetírás. De a nemzeti és közszabadságok érdekében tanúsított nagy erőkifejtés a hazai protestantizmust a maga speciális egyházi és val-