Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-30 / 13. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség': IX. kerület, Pipa-utcu 23. szám, hová a kéziratok ciuizendök. Kiadó-hivatal : Horny&nsthy Viktor könyvkereskedés* (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjeleuik minden csütörtökön. Előfizetési ára : FéléTr* : 4 frt 50 kr; egész évr« : 9 fr*. lE<jy«8 »»Am ára 90 kr. Hitünk diadalának ünnepén. Lelkesen zendül meg a keresztyénség temp­lomaiban a győzedelmi ének, szent áhítattal hang­zik föl a hálaadó ima, diadalmas örömmel hirdeti a lmsvéti ige: Feltámadott, feltámadolt az Ur! Hitetlenek kételye kétségbe vonta akkor is, kétségbe vonta ezerszer is, kétségbe vonja nap­jainkban is; de a hivő lélek hitte, hiszi s mindig fogja hinni, hogy az Ur feltámadott. Történelmi tényeknek parancsoló kényszere, értelmi okoknak kérlelhetlen logikája, erkölcsi indokoknak maga­sabb rendje, emberi szivnek édes megnyugvása csak oda tereli vissza a kinző kétely gyötrelmei­ben kifáradt elmét, hogy feltámadt az Ur, bizony feltámadott! »Ha a Krisztus fel nem támadott a halálból, hiába való a mi prédikálásunk, hiába való a ti hitetek.« A szenttörténelem logikája, az értelem dialektikája s az emberi sziv postulatuma közel két ezer év óta mond boldogító igent és áment a nagy apostol által oly klasszikusan ki­fejezett hitigazságra. Szent hitünknek ujabb évfordulója virrad fel a közelgő húsvét ünnepén. És mi hirdetni fogjuk, vallani fogjuk ismét a titokzatos szent igaz­ságot. Vájjon hiszszük-e eléggé, valljuk-e igazán? Vájjon épen él-e bennünk ez az éltető hit? Vájjon nem viselte-e meg, nem sorvasztotta-e el szaza­dunk kételye, elménk elbizakodottsága, tudásunk kölcsönzött fénye? Tegye fel e kérdéseket s feleljen rá kiki a maga lelkében, lelke Istenének. Mi pedig elmélkedjünk a feltámadott Krisztusban való hit csudadolgairól. A Megváltó azt mondta magáról: »Én vagyok a feltámadás és az élet. a ki hiszen én bennem, ha meghal is, él.« És a történelem és a tapasz­talat igazolta és szüntelen igazolja e Krisztusi szavak igazságát. A feltámadott, a halálon is diadalmat vett Krisztus öntött uj életet, töltött ki szent lelket az elcsüggedt, a szétrebbent tanít­ványokba. A feltámadott és megdicsőült Krisztus térítette meg Sault és formálta át Pál apostollá. A feltámadott Krisztusban való hit ereje, hatalma és szentsége győzte meg az ó-világ pogányságát. A feltámadt s megváltói fenségébe visszahelyezett Krisztus reformálta a középkor elfajult keresztyén­ségét az ő megtisztított evangéliuma hatalmával. A bűn és halál hatalmán diadalmaskodó Jézus Krisztus volt és lesz mindenha az emberiségnek az ő értelmi és erkölcsi tévelygéseiből egyedüli szabadítója, Megváltója, Üdvözítője. Még a pogány­ság lelki világában pislogó igazságocskák is, mint megannyi »logos spermatikos« a Krisztus töké­letes világosságának fénysugárai. Ez a Krisztus győzte le s győzi le a bűnt, ebben a Krisztusban való hitnek volt és van világverő hatalma és embernemesítő ereje. Mikor és hol ez a Krisztus él a szívekben, a családok­ban és az eklézsiában, akkor és ott élet, virulás, haladás és boldogság honol. Mert Istennek a mi lelkünkbe oltott ereje, Istennek a mi lelkünkbe lövelt hatalma, Istennek bennünk működő szent lelke él, hat és működik a Krisztussal egyesült szivekben. Az igazi hivőben bűntől megváltó erővé, világmeggyőző hatalommá és megelevenítő lélekké válik a Krisztus. Az ily ember isteni erővel ala­kítja át, szüli újra, eleveníti meg maga körül a világot. Kovász lesz, mely nagymennyiségű tésztát megkeleszt. Példákért, bizonyítékért nem kell mesz­sze mennünk. A vallás-erkölcsi ébredések, a hit­ujulások történetében mindenütt ez az isteni erejű hit a mozgató erő; a prófétai, apostoli lelkek ha­tásának titka lángoló és lángra gyújtó hiterejök­ben van; a jelenkor szórványos vallási ébredé­sében ismét csak az élő hit elevenítő, buzdító, vonzó erejét szemlélhetjük. A példás keresztyén családok szép erkölcsi élete az erőshitü apától vagy anyától veszi eredetét. A gyülekezeti hit­ébredés vagy vallásos lendület rendesen egy-egy példás buzgóságú paptól vagy tekintélyesebb egyház­tagtól származik. Még a hamis próféták sikerei is az erős hit intenziv hatásának tulajdoníthatók 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom