Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-23 / 12. szám

frtot adományozott »Fuchs Rudolf-alapítvány« címen: ezen kivül a »Tábitha-egyesület«-nek ezer, az * Országos prot. árvaház«-nak szintén ezer frtot ajándékozott. Hü fia volt egyházának, mig élt, s halála után is áldást áraszt hitének ereje. — Banán, Komárommegyében özv. Szabó Mihályné, ki három évvel ezelőtt 1500 frt értékű belsőséget ajándékozott iskolai helyiségül a református egyháznak, ujabban 2500 frt értékű házát is, a hozzátartozó belsőséggel együtt, az egyháznak ajándékozta. Fény nevére, áldás életére! * Iskolai aranykönyv. A Jcarczagi ref. egyház példás áldozatot hozott az iskolaügy oltárára Minap elhatározta, hogy gimnáziuma számára 45 ezer frttal uj helyiséget épít, nemrég a népiskolák fejlesztésére 15 ezer forintot szavazott meg, a gimnáziumi tanárok fizetését 1200 frtra emelte. Mindezek fedezésére az egyháztagok között 8%-os pótadót vetett ki minden állami adóforint után. — Elismerés a példás áldozatkészségért, mely alföldi gyülekezeteink között, Istennek hála, nem is oly ritka. Mezőtúr, Kisújszállás nem rég szintén tetemes öszszegeket áldoztak tanügyi célokra. * A protestáns iparosképző-egylet Budapesten egyike a legrégibb ily fájta egyesületeknek. Valamikor, néhai Székács József idejében élénk társulati tevékenységet, valóságos missziói munkát fejtett ki a főváros hasonló célú katholikus és izraelita egyesületeivel párhuzamban. Később meghanyatlott benne az evangéliumi életerő. Most, lelkes evangélikus férfiak vezetése alatt ismét megpezsdült benne az evangéliumi vér és élet. Legutóbb, március 16-án Bereczhy Sándor evangélikus vallástanár igen érdekes és eszméitető előadást tartott a derék iparosoknak Dévai Biró Mátyás életéről és reformátori működéséről. Nagyon helyesen. Iparos és munkás osztályunkban is ápolni kell a Krisztusi szellemet. * Országos protestáns tanáregyesület. A tiszántúli ev. ref. középiskolai • tanáregyesület 1892-iki Szatmáron tartott közgyűlésén végzésileg kimondta, hogy az országos protestáns tanáregyesület szervezését óhajtja s a központi bizottságot utasítja, hogy a református és ág. hitv. akadémiák, gimnáziumok, képezdék és felsőbb leányintézetek tanárkarait nyilatkozatra hivja fel, s egyszersmind a nyilatkozatok alapján a szervezési munkálatok elkészítésére és az alakuló közgyűlés egybehívására bizottságot küldött ki. A központi bizottság a vett utasításhoz képest 1892. szeptember 22-ki kelettel szétküldte a felhívásokat, nyilatkozatra kérve az egyes tanárkarokat és azok tagjait. A beérkezett nyilatkozatok eredményét 1892. november 24-iki kelettel közölte a központi bizottság a felhívott tanárkarokkal, ismételten fölkérvén, a még addig nem válaszoltakat nyilatkozataik beküldésére. A két rendbeli felhívás eredménye következő : 79 protestáns tanárkar közül 46 pártolólag, 8 kitérőleg válaszolt, 25 pedig nem nyilatkozott. (Pártolónak tekintjük az olyan tanárkart, melynek egy, vagy több tagja jelezte belépési szándékát, kitérőnek mondjuk az olyan tanárkar helyeslő nyilatkozatát, melynek kebeléből belépésre senki sem jelentkezett.) A 46 pártoló tanárkarból belépési szándékát jelezte öszszesen 304 tanár, kik közül ev ref. tanintézetekben működik 222, ág. hitv. tanintézetekben 73, egyesült prot. tanintézetekben 9. A központi bizottság elkészítette az alapszabály-tervezetet s egyszersmind a szatmári közgzülés 24-ik számú végzésében nyert megbízatása alapján Debreczenbe 1893. ápril 6-án d. e. 8 órára azon értekezletet, mely az alapszabályoknak nyilvánosságra bocsátandó és az országos protestáns tanári értekezlet elé terjesztendő szövegét meg fogja állapítani. Értekezletre a következő tanárok hivattak meg: a tiszáninneni ev. ref. egyházkerületből Radácsi György és Búza János, az erdélyiből Szakács Mózes és Lázár István, a tiszántúliból Dóczi Imre és Elek Lajos. A dunamelléki ev. ref. tanárok Csabai Imre nyugintézeti elnök utján kérettek föl két bizottsági tag küldésére. A dunántűli ev. ref. egyházkerületből fölkéretett a pápai főiskolai tanárkar egy, a csurgói főgimnázium tanárkar szintén egy bizottságsági tag küldésére. Fölkérettek végül egy-egy képviselő küldésére az eperjesi ág. hitv. főiskola, továbbá a budapesti és késmárki ág. hitv. főgimnáziumok tanárkarai. A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregylet elnöki ég e. * Ösztöndíjak a m. k. operaházban. A magas kormány hazafias bőkezűségéből a m. kir. operaház intendánsa azon helyzetbe jutott, hogy kitűzött programmjának, a magyar nemzeti opera fejlesztésének céljából énekesek képzésére ösztöndíjállomásokat létesíthessen, a mely állomásokra a hazai mindkét nembeli fiatalságból mindazok pályázhatnak, a kik a megkivántató követelményekkel bírnak. E követelmények mindenekelőtt kiváló hanganyag, tökéletes zenei hallás és megfelelő színpadi alak. A pályázni kívánóknak első sorban a vidéki dal- és zeneegyesületeknél kell jelentkezni, az alkalmasaknak ítélt pályázókat azután lehetőleg maga az intendáns fogja az egyes nagyobb városokban személyesen meghallgatni. A további eljárásra nézve az intendáns körlevelet intézett az egyesületekhez. * Belmissziói tevékenység Budapesten. E cím alatt többször volt szó e Lapban a budapesti magyar egyházakban folyó evangélizáló működésről: a vallásos estélyekről, összejövetelekről, felolvasásokról. Most a skót misszió vallásos összejöveteleiről kívánunk megemlékezni. E misszió derék vezetője, Moody András lelkész az egész tél folyamán hetenként kétszer tartott és tart vallásos összejöveteleket. A holdutcai imateremben minden kedden reformációtörténeti előadások, az Erzsébet-köruti imaházban minden pénteken este bibliamagyarázati előadások járták. A reformáció történetére vonatkozó előadásokat laterna magica segítségével képekkel is illusztrálták. Az idei tél folyamán Luther életét és a magyar reformációt illusztrálták. A cyclust mult. kedden fejezték be egy összefoglaló előadással, melyben az összes képeket még egyszer megmutatták. A záróelőadáson nagy és díszes közönség jelent meg, melynek egy része a mellékterembe szorult. Ének és ima után mintegy 30 Lutherre vonatkozó képet mutattak be; ilyenek: Luther szülői, Luther gyermekkorában, Luther az egyetemen, Luther mint szerzetes, Luther fellépése, Luther Wormsban stb. A képekhez maga Moody adott rövid magyarázatokat. A magyar reformáció történetéből I. Ferdinánd és I. Miksa királyok, Schwendi és Rueber tábornokok, Bocskay I. és Bethlen G. fejedelmek, Pázmány P. bibornok, Séllyei és Harsányi prédikátorok. Ruyter tábornok, a Rákóczyak és Mária Terézia képeit mutatták be, melyekhez Balogh Elemér missziói s.-lelkész adott rövid magyarázatokat. Azután ismét néhány Lutherkép bemutatása következett Viktor János missziói tanító magyarázatával. Az egyes képcsoportok ismertetése között az énekkar a »Magyar gályarabok éneké«-t adta elő.