Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-16 / 11. szám

a maga területén, a törvényhozó a k. házban, a lelkész a gyülekezetben és készüljünk erőteljes önvédelemre. A kulturharc kitört, megindította a klérus teljes erővel és pedig nemcsak állami, hanem egyházi létünk ellen is. Vegyük elő testületi és külső önvédelmünk régi kipróbált fegyvereit: a törvényt és igazságot, mely most is mellettünk van; és forgassuk kettőzött buzgósággal és serénységgel a belső vagy lelki önvédelem örökkévaló fegyverét, mely még soha senkit cserben nem hagyott: a Jézus Krisztusban és az ő evangéliumában való hitet. A külső fegyverek ideig való szabadulást adnak, de a belső vagy lelki fegyverekkel való hadakozás végleges diadalmat biztosít. Hithüség, hitszilárdság védte meg anyaszentegyházunkat a századokig tartó véres üldözések idején is; a vallás-erkölcsi jellem e dicső erényei juttathatnak most is győzelemre, melyet Isten az igaz ügynek biztosít. Se. F. ISKOLAÜGY. A református tanítók országos egyesületének alapszabály-tervezete. I. Cim. 1. A magyarországi ev. ref. tanító-egyesületek egyetemlegesen országos egyesületet alkotnak, melynek címe: »Országos ev. ref. tanító-egyesület«. II. Az egyesület célja. 2 a) Az ev. ref. tanítók egyetemét összegyűjteni s bennök az összetartozandóság érzetét nevelni. b) A tanítás és nevelés elméleti és gyakorlati tökéletesítésén kivül az egybázias szellemet ébrentartani, ősi intézményeink iránt a meleg érdeklődést, valamint a lelkészekkel szemben a jó, testvéries viszonyt ápolni. c) Az egyház és felekezeti iskola életében napirendre kerülő kérdéseket figyelemmel kísérni; az uj rendezkedésnél a református tanító helyét és ténykedési körét megjelölni és általában — törvényes formák közt és megengedett eszközökkel — arra törekedni, hogy a református tanító minden ujabb rendezésnél megillető és méltó helyet foglaljon el ugy az egyházkormányzatban, mint különösen iskolájában. d) Bár az ev. ref. tanítók országos egyesülete első sorban azon speciális félekezeti ügyekkel foglalkozik, melyek — mint tisztán felekezetiek — az országos egyetemes tanító- gyűlésen nem tárgyalhatók s ott el nem intézhetők: mégis kiterjeszti gondját oly általános paedagogia nevelés-oktatási kérdésekre is, melyek a tanügyet, tanítót vagy iskolát egyetemlegesen érdeklik. e) Az ev. ev. ref. tanítók országos egyesülete nem kíván az ország egyetemes tanítóságától elszakadni; sőt itt a célnál megjelöli, miszerint — mint eddig — ugy ezután is — minden utógondolat nélkül szolgálni fogja a tanítóság összeségét illető ügyeket s épen azért az egyes ref. tanító-egyletek továbbra is tagjai leendenek az országos tanító-gyüléseknek. III. Az egyesület tényezői és eszközei. Á) T agok. Az ev. ref. tanító-egyesületnek kötelezőleg rendes tagja minden ev. ref. tanító, ki egyszersmind egy oly megyei, községi ref. tanító-egyletnek, tantestületnek tagja, mely Önkéntes elhatározás folytán belépett az országos egyesületbe. Az országos egyesület ugyanis az egyházmegyei, községi tanító-egyletek és tantestületek egyesüléséből (szövetség) alakul. 4. Lehetnek alapító, pártoló és tiszteletbeli tagok. 5. Az országos egyesület gyűléseit alkotják: az egyházmegyei, községi tanító-egyletek, testületek küldöttei, alapító, pártoló és tiszteletbeli tagjai. 6. A gvülés tagjai kivétel nélkül tanácskozási joggal birnak. 7. Minden egylet, tantestület, mely az országos egyesületnek tagja, saját tagjai száma után fejenként fizet az egyesület pénztárához 20 kr. évi tagsági dijat. 8. Alapító tag, ki egyszerre legalább 20 forintot (40 korona) alapítási díjat fizet. 9. Pártoló tag, ki önkéntes ajánlás folytán évenként egy forintot (2 korona) fizet. 10. Tiszteletbeli tagok, kiket ilyenekül az orsz. egyesületi közgyűlés a tanügy barátai közül egyes tagok ajánlatára választ. A tiszteletbeli tagok fizetik az évi 20 kr. tagsági díjat. B) Munka. 11. Az orsz. egyesület minden három évben egyszer nagygyűlést tart, melynek határnapját és helyét az állandó választmány jelöli meg. Valamely város vagy egyház meghívása mindenkor első helyre teendő. E gyűlésekről a megyei, városi, községi egyletek és testületek legalább három — lehetőleg pedig hat hóval elébb értesítendők és azokhoz a tárgysorozat megküldendő. 12. Az orsz. egyesületi gyűlésekre minden tanítóegylet vagy testület két képviselőt küld, ha tagjainak száma a 60-at meg nem haladja; 60 tagon felül három, 100 és 100 tagon felül négy képviselő küldhető. Harminc tagon alól levő egylet nem küldhet képviselőt. Részt vehet e gyűléseken minden működő ev. ref. tanító tanácskozási, de nem szavazati joggal. 13. Az egyesület rendkívüli gyűlést tart az állandó válaszmány három negyedének határozatára. Tiz egylet indokolt tárgysorozatot előmutató kérelmére a rendkívüli gyűlés halasztás nélkül összehívandó. 14. Az országos egyesületnek pátrónusai, az öt egyházkerület püspökei és főgondnokai, kiket erre nézve küldöttség vagy érdemleges kérelmi határozat által kér fel egyesületünk. 15. A rendes nagygyűlések mindenkor elnöki vagy esetleges pátrőnusi megnyitóval kezdődnek. 16. Paedagogiai, nevelés-oktatási vagy egyéb tanügyi tételek és kérdésekről Írásbeli értekezések tartatnak. Élőszóval való viták is tűzetnek ki különösen a didaktika mezejéről. 17. Az egyesület munkálkodásában első helyet foglalnak el a vallásoktatásra vonatkozó kérdések, a hit- és vallás-erkölcsi élet ápolását elősegítő módok és eszközök; továbbá egyházalkotmányi és református népiskolai ügyek, amennyiben azok a református tanítók, részint mint nevelőt,