Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-16 / 11. szám

oktatót közelebbről érdeklik. Az egyházi énekügy szintén ide sorozható. 18. Politikai szinezetü ügyek, felekezetek közt fenforgó vitás kérdések, valamint magánpanaszok és sérelmek gyűléseken nem tárgyalhatók. 19. Az egyesületi gyűlések lehetőleg felváltva az öt egyházkerület területein tartatnak. 20. A gyűlést alkotó tagok közül a tanító-egyletek és testületek küldöttei, valamint a gyűlés tisztviselői és az állandó választmány tagjai személyenként 2 forint napidíjban részesülnek, melyhez még 3 forint utazási átalány is számíttatik. Ez összeget az országos egyesület pénztára a befizetett tagsági díjakból fedezi. C) Hivatalos szervezet. 21. Az egyesület választ: a) egy elnököt, b) két alelnököt, c) egy titkárt, d) két jegyzőt, e) egy pénztárost, /) egy 9 tagból álló lapszerkesztő-bizottságot, g) egy 12—24 tagból álló állandó választmányt. 22. Az egyesület rendes gyűlése választja a tisztviselőket és a lapszerkesztő-bizottságot titkos szavazattal kilencz évi tartamra és pedig egyszerű szótöbbséggel. Egyenlő szavazatok esetén sorshúzás dönt. 23. Ugy a rendes, mint a rendkívüli gyűlést az elnök hivja össze. A gyűlésen elnököl, vezeti a tanácskozást a megállapított sorrend szerint, felügyel a rendre és a tanácskozás komolyságára. Az egyesületet hatóságok és harmadik személy irányában képviseli. Akadályoztatás esetén az egyik alelnök helyettesíti. 24. Titkár teendője a kitűzött értekezések, felolvasások s általában a gyűlés tárgyait folytonos figyelemmel kisérni, az előadókkal érintkezni, azoknak esetleg útbaigazítással szolgálni s a gyűlés sikerét ez oldalról biztosítani. Jelentést tenni az elmúlt év vagy évek tanügyi, egyházi eseményeiről, irányt mutatni a teendőkre nézve s általában hű képét tárni fel a szövetség munkálkodásának. 25. A jegyzők felváltva vezetik a gyűlés jegyzőkönyveit s általában a hivatalos iratok szerkesztésénél elnöknek segédkezet nyújtanak. Naplók, esetleg évkönyvek vagy emléklapok előállításában titkárral közreműködnek. 26. Pénztáros számadás terhe alatt kezeli a szövetség vagyonát, arról rendes számadást vezet, mely december 31-én mindig lezárandó. Számadását és naplóit az állandó választmány által kiküldött számoltató-bizottság minden évben megvizsgálja s erről állandó választmánynak hivatalos jelentést tesz. Nagygyűlés alkalmával ezen jelentések nyilt gyűlésben előterjesztendők. Pénztáros igazolványra és nyugta mellett fizeti a napdíjakat és utazási átalányt. D) Állandó választmány. 27. Az egyesületi gyűlés titkos szavazással állandó választmányt alakít, mely legkevesebb 12, legtöbb 24 tagból állhat. 28. Az állandó választmány teendői és hatásköre: a) Minden évben gyűlést tart, hol az egyesület ügyeinek előmozdításáról tanácskozik. b) Saját kebeléből megválasztja a számoltató-bizottságot s meghallgatja annak a pénztár állásáról tett jelentését s azt felülbírálja. c) Előkészíti a nagygyűlést, amennyiben kitűzi annak tárgyait, megválasztja annak előadóit, esetleg meghatározza a gyűlés helyét és idejét. d) Sürgős esetekben felir vagy folyamodik a tanítóság ügyében egyházi és polgári főhatóságokhoz, s általában halaszthatatlan teendőknél utólagos bejelentés és felelősség mellett az egyesület nevében intézkedik. 29. Az állandó választmány elnöke mindenkor csak az egyesület elnöke lehet, jegyzőit maga választja. 30. Az állandó választmány tagjai mindenkor működő református tanítók közül választatnak ugyan, de egy negyedrészben tanügybarátok és más téren működő tanférfiakból is választhatók. 31. Az állandó választmány működéséről a nagygyűlésnek számol, de időközben határozatait és intézkedéseit az egvesülei szakközlönyében közzétenni tartozik. E) Közgyűlés. 32. Az országos egyesületi közgyűlést alkotják az 5-ik pontban megnevezett tagok, kik — amennyiben egyletek, tantestületek küldöttei, — hiteles megbízó levelet tartoznak igazolásul felmutatni. Ezen megbízó levelet jegyzőkönyvi kivonat vagy más alakban küldők állítják ki, hitelesítvén elnöki aláírással és egyleti pecséttel, 33. Szavazatát a gyűlést alkotó tag csak személyesen gyakorolhatja. 34. Közgyűlés a megjelent tagokkal minden esetben határozatképes és egyszerű szavazattöbbséggel végérvényesen határoz. 35. Kitűzött munkálatokat meghallgatja, higgadt, szakértő komolysággal megbeszélés tárgyává teszi; a kitűnő munkálatokat szakközlönyben közzéteszi, vagy esetleg külön füzetben kinyomatva a megyei (városi stb.) egyleteknek megküldi. 36. Az egyesület pénztáráról beterjesztett évi jelentéseket, felmentvényeket felülvizsgálja s azokra nézve a végleges helybenhagyást megadja vagy esetleg megtagadja, mely esetben pénztárost, számoltató-bizottságot, — mulasztás esetén — állandó választmányt felelősségre vonja. 37. Gyűlések végén mind a választmányi, mind a közgyűlések jegyzőkönyvei felolvastatván, hitelesíttetnek; ha azonban ez — előre nem látott esetekben — keresztül vihető nem lenne: közgyűlés által megbízott három tag, elnök és jegyző közbejöttével teljesíti a hitelesítést. IV. Szak- és hivatalos közlöny. 38. Az orsz, ev. ref. tanító-egyesület egy szakközlönyt, — mely egyúttal hivatalos is leend — alapít, melynek szellemi vezetésére és technikai ellátására szerkesztő-bizottságot választ. E bizottság teljes anyagi és szellemi felelősséggel vezeti a lapot s minden gyűlésen beszámol tetteiről. 39. A szakközlöny az országos egyesület védelme alatt áll, melynek anyagi alapja az egyesület pénztárából utalványoztatik, s az előfizetésekből megmaradt tiszta haszon ismét az országos egyesület pénztárának javára esik. 40. Az előfizetési díj a körülményekhez képest legkisebb összegben leend megállapítva és pedig azért, hogy igy a lapot minden tag, — tehát első sorban — minden reform, tanító megrendelhesse. 41. Országos egyesület a lap életét és virágzását a tagok, — és igy minden reform, tanító kezébe teszi le, mert ugy gondolkozik, hogy e lapot pártolni minden tagnak elengedhetlen erkölcsi kötelessége; épen azért felhívást és aláírási ivet bocsát ki, hogy ezen iven nevét mindenki bejegyezze s ez önkéntes elhatározás által magát a pártolásra kötelezze.