Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-02 / 9. szám

* Lelkészválasztás. A íelsőborsodi egyházmegyébe kebelezett kápolnai egyház rendes lelkészévé február 26-án egyhangúlag Szuhay Benedek f.-barczikai lelkész, Lapunk ismert dolgozótársa választatott meg. Örömmel veszszük megérdemlett előléptetését. * Protestáns irodalmi társaságunk igazgató választmányát március 15-én délután 6 órára, közgyűlését március 16-án délután 5 órára hivta össze az elnökség Budapestre a Lónyay-utcai főgimnázium dísztermébe. A meghivók a napokban küldettek szét. * Országos közalapunk végrehajtó bizottsága március ll-én d. e. 10 órakor kezdi meg tanácskozásait a Lónyay-utcai főgimnázium könyvtár-termében. Tárgy: számadás vizsgálat, költségvetés elkészítése és a segélykérvények elbírálása. * Irodalmi társaságunk felolvasásai. A második felolvasást Petri Elek theol. tanár tartotta a Deák-téri díszteremben az ujtestamentom társadalmi eszméiről. A rossz idő dacára válogatott szép közönség hallgatta, több férfi, mint nő. Az erőteljes, sok helyt lendületes irályban kidolgozott, szépen felolvasott dolgozat vezérgondolata az volt, hogy az ujtestamentom társadalmi institúciókat nem teremtett s a fennállott társadalmi intézményeket nem rombolta le ; hanem uj erőket, uj lelket, uj szellemet vitt azokba s ezek segélyével megnemesítette s fokozatosan átalakította az ókori társadalmat. A keresztyénség szociologiája sok csatlakozási pontot talált az ótestamentomi és görög-római társadalom erkölcstanában, de azért eredeti és sajátos. A tanok tömörítésében és abban áll eredetisége, hogy Jézus Krisztus sajátos bélyeget nyomott reájok s megelevenítő lelket öntött beléjök. A keresztyén szociologia kerete az istenországa, főelve a szeretet, polgárai a szentlélek által ujjászült Isten fiai. Ez országban csak viszonylagos értékkel bir a vagyon, annyival, amennyire előmozdítja az erkölcsi célokat. A vagyon nem öncél, sőt a vagyonhoz tapodó önzés oly kárhozatos bün, mely kizár az istenországából. A lemondás, az önmegtagadás s az istenországában teljesített szolgálat ad a vagyonnak erkölcsi értéket. Ez a jótékony és könyörülő szeretetnek, a keresztyén szociologia főtörvényének a kútforrása. Ez tette az első keresztyénséget valóságos szeretetközösséggé, ez teremtett Krisztus hivei között egészen uj világot, melyet a pogányság megbámult, de utána csinálni nem volt képes. Ebből folyt a jeruzsálemi gyülekezet vagyonközössége, melyet a felolvasó érdekes világításban mutatott be; ebből az agapé vagy szeretet-vendégség, ebből a diakónus és diakonissa-intézmény, melyeket rokonszenvesen ismertetett. Ez az eszme nemesítette meg a munkát, mely istenországában való szolgálattá lett; ez könnyítette meg a rabszolgaságot, melyet a keresztyénség nem törölt mindjárt el. hanem belsőleg, erkölcsileg szabaddá tett. Végre kifejtette, hogy a szeretet isteni ereje megtisztította és megnemesítette a családi életet, monogámiává tette a házasságot, a férjjel egyenjoguvá a nőt, erkölcsi szeretetté a nemi szerelmet s a legnemesebb erények melegágyává a családi életet. — A felolvasást mind végig figyelemmel kisérte s a végén zajosan megéljenezte a közönség. Jövő szombaton dr. Gsiky Kálmán műegyetemi tanár fog felolvasni. * A református ifjúsági egyesület első vallásos estélye február 27-én minden tekintetben fényesen sikerült. A Lónyay-utcai főgimnázium dísztermét és melléktermeit zsúfolásig megtöltötte az összegyűlt előkelő közönség, többen be sem mehettek. A külső sikert fokozta a belső. Igen szép és eszméitető volt Kenessey Béla felolvasása, melyben a bibliából fűzött össze szép gyöngyfüzért. Kitűnően sikerültek a zenei és énekrészek: a theologusok és egyetemi hallgatók férfikara, a nők és férfiak vegyeskara, a hegedü-solo és különösen a Haypál Benő soloéneke, melyet a közönség megismételtetett. — Március vége felé ujabb összejövetelt rendez az egyesület a főváros valamelyik nagyobb termében. * A budapesti reformátusok közművelődési egyesülete február 26-án tartotta évi közgyűlését a Lónyay-utcai főgimnázium dísztermében Az egyesület, mely munkások- és iparosokból áll, igen szépen gyarapodik és halad előre. Az év folyamán többször tartottak felolvasó összejöveteleket, szerveztek vegyes énekkart, betegsegélyezést és más jótékonyságot is gyakoroltak. Az egyesületnek most már 186 tagja van. Mostani közgyűlésén Petri Elek theol. tanárt választotta elnökévé, kinek tapintatos vezetése alatt ennek a szép hivatásu egyesületnek még nagyobb virágzása várható; titkár lett liúczkcvei Lajos. — Közgyűlés előtt Kacziány Géza, főgimnáziumi tanár tartott a munkásoknak érdekes előadást Tompa Mihály költészetéről, közbe-közbe mutatványokat olvasva. Utoljára a feltámadás hitének szükségességét oly megrázóan feltüntető hires költeményét: »A haldokló mellett® cimüt szavalta el, mit a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott. * Egyházi aranykönyv. Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő és zuglói főgondnok ur a zuglói templomtelken levő 900 frtnyi adósságot kegyeskedett a sajátjából kifizetni. Mely nemes tetteért a zuglói ev. ref. egyház nevében ez uton is köszönetet mond. Budapest, 1893. február 27. I. Vitéz Kálmán, ref. h.-lelkész. * Egyházi hetiszemle. Az egyházpolitikai kérdések dominálják a helyzetet. Püspöki tanácskozmányban, pártkonferenciákban, törvényhatóságok gyüléstermében, főpásztori levelekben, napi és időszaki sajtóban, gomba módra termő brosürákban, sőt még az élclapokban is az »egyházi politika« a főtárgy. Száljai-szóval szörnyen egyháziasok levénk egyszerre! A soproni katholikus nagygyűlés nem volt se katholikus, se nagy, hanem volt a klerikálisok kisgvülése, melytől nemcsak a vidéknek, de magának Sopron városának az intelligenciája is távol tartotta magát. Sváb parasztok asszonyostól-gverekestől, püspöki és papi ispánok, falusi plébánusok és káplánok s néhány reakcionárius főúr: ebből állotta ^nagygyűlés*, mely a felsülésben igazán nagy vala. A kath. értelmiség pironkodik is miatta. Különben a gyűlésből táviratilag üdvözölték a pápát, a királyt, a prímást, a megyés püspököt s elfogadtak egy sereg telivér ultramontán rezoluciót. Sürgették a katholikus autonomiát. Sürgették az ovodáktól az egyetemig a nevelés katholizálását. Kimondták, hogy az istentelen sajtót pártolni, katholikusokhoz nem illő, bűnös, könnyelmű cselekedet; ellenben, minden katholikus kötelezve van, az igazság sajtóját, a katholikus politikai lapokat, a katholikus irodalmat pártolni; amellett katholikus nép-irodalmat, katholikus szépirodalmat, katholikus tudományos irodalmat előmozdítani; minden városban, minden községben katholikus köröket, olvasó-egyesületeket kell teremteni, felolvasásokat rendezni, könyvtárakat felállítani. A katholikus sérelmek ügyében határozati javaslatot szerkesztettek: az 1868: LIII. t.-c. eltörlendő; az 1890. februári rendelet hatályon kivül helyezendő ; a polgári házasságra és az anyakönyvek államosítására vonatkozó programm visszavonandó. Egy szóval tessék pápistává lenni mindennek és mindenkinek, s akkor szent a békesség. Jó szerencse, hogy ettől a túlzó pápistaságtól első sorban maguk a művelt katholikusok fordulnak el. A felvilágosult katholikusoknak se ez a programm, se ez a