Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-10-13 / 45. szám

didaktikai tanulmányok és gyakorlat a 3. és 4. osztályban nyernek alkalmazást: minden tanítónőnk egyszersmind képesített kisdedóvónő lesz; vagy azok, kik a neveléstani két évfolyamon és az óvodai gyakorlatok folytán kisdednevelői pályára ismertek magokban hivatást föl, a didaktikai évfolyamokat mellőzve, kisdedóvónői oklevéllel lépnek az intézetből gyakorló életpályára ki. Látni való, hogy a tetemes költség, tanerő és helyiségtöbblet megkímélése mellett még a tévesztett életpályáról megóvás előnyét is nyújtja e tantárgycsoportosítás. Még sokkal kiválóbb előny, hogy ekként a kisdednevelés teljesen induktív foglalkoztató módszere, a neveléstudomány legújabb vívmánya minden rázkódás nélkül átalakítandja az elemi oktatásnak iskoláink nagy részében ma is nehézkes, alaki, deduktív tanmódját, és áthidalja azt az ürt, mely eddig iskoláink és a család közt betöltetlen. Lehetővé teszi, hogy faluhelyeken a nyári menedékház vezetése a tanítónőre bizassék, ki mint kisdednevelőnő s egyszersmind a kezdő elemi osztály vezetője, ugy szoktatja s foglalkoztatja játékos kisdedeit, hogy azok az iskolába feljutásukkor már ügyesek, értelmesen beszélők, tudvágyók, fegyelmezettek: legalább félévi előkészítő s bevezető idomítás terhétől oldják fel a tanítónőt. Végül még egy átmeneti könnyebbséget jelzek a felsőbb leányiskolákkal kapcsolatos képezdéknél: hogy azok vagy oly helyen szervezhetők, hol tanítóképezde is van (pl. Debreczenben, Nagy-Kőrösön, Sopronban), így kezdetben a kath. képzőintézetek példájára óraadó szaktanárok is alkalmazhatók, vagy hol középiskola lévén, ideiglenesen annak tanári karából is nyerhető óraadó tanerő. Hogy gyakorló iskolául szolgáló elemi leányiskola mindenütt ingyen rendelkezésre állana, említnem is fölösleges. Bizony nem hiányzik e reform behozatalához egyéb, csak a zsinatok »legyen* szava. A részletes tanterv csakhamar elkészülhet, az előmunkálatok néhány hó alatt befejezhetők: a jövő tanév megnyíltával megnyithatók lesznek a protestáns tanítónő- és kisdedóvónő-képezdék. Eötvös K. Lajos. KÖNYVISMERTETÉS. Halotti imádságok. Irta néhai Ttécész Bálint. Sajtó alá rendezte és kiadta Csiky Lajos debreczeni ev. ref. theol. akadémiai tanár. I, kötet. Debreczen, 1892. Ára 2 frt 50 kr. 303 nagy 8-adrét lap. E mü néhai Révész Bálint tiszántúli egyházkerületi püspök hátrahagyott irodalmi műveinek I-ső kötete s mint a fáradhatlan és buzgó kiadó az előszóban mondja, ezt a jövő év végéig gyors egymásutánban hat vagy hét kötet fogja követni. Üdvözöljük a derék kiadót, ki a néhaitól nyert megbízatást hiven teljesítvén, nem engedi, hogy becses egyházirodalmi művek elkallódjanak, hanem a a talált kincset közkincscsé teszi és ezzel egyszersmind ércnél maradandóbb emléket állít néhai jelesünknek. Irodalmi hagyaték — posthumus munka — van tehát előttünk, melynek szerzője iránt érzett kegyeletünk, mintegy kifejezést nyer munkájával szemben is; de ez nem akadályoz abban, hogy méltánylásunk mellett, tárgyilagos észrevételeinket is meg ne tegyük müvére. Az imák öt nagyobb csoportba vannak beosztva: I. közönséges imák; II. gyermekek, ifjak felett; III. családtalanok a) férfiak, b) nők felett; IV. családosok a) férfiak, b) asszonyok felett; V. történeti imádságok; végűi előfohászok és megáldások. Mindenik csoportban 7—14 különféle alkalomra irott ima. Már e gazdag tartalomjegyzék mutatja, hogy mily sok, a halálnak más és más eseteire alkalmazott imát tartalmaz e könyv, ugy hogy azt hiszszük, alig lehet alkalom, melyre ebben megfelelő imát ne találhatnánk. És mégis egy csoportot kihagyott a kiadó, nevezetesen nem vett fel csecsemők és kicsinyek felett mondandó imádságokat, holott köztudomásúlag az ötödik életév végéig legnagyobb a halandóság. A közönséges imák után, melyek egyáltalában nem használhatók csecsemők felett, egyenesen a tanuló gyermek felett mondandóval kezdi. Ezt mint hiányát említem fel a kötetnek. Tartalmi tekintetben az imádságok telvék mély gondolatokkal, Istenbe vetett bizodalommal, az örök élet hitével és reménységével. írójuk mindig magasan szárnyal, fesse bár a földi dolgok és saját földi létünk semmiségét, vagy magasztalja ezzel szemben Isten nagyságát, bölcsességét és örökkévalóságát, rajzolja bár a halál által lesújtott sziveknek megdöbbenését, keserűségét és mutassa fel erre a kénytelen megnyugvást isten utainak végéremehetetlenségében, vagy adjon gyógyírt a szívre az örökélet, a viszontlátás hitében és reménységében,.mindig az az ihlet, mindenütt ugyanaz a magasan járó lélek beszél. Igy emel aztán kétségből hitre, a halálfélelméből az örök élet reményére, hiábanvalóságunk érzetéből Istenbe való bizodalomra. Mindig az a mély érzelem, mely Istennel közösségben tudja magát s elmerül az ő nagyságában és felségében, mindig az a felszárnyaló szellem, mely kitöréseiben és kéréseiben is Istent magasztalja. És ha valami, ugy bizonyára a koporsó az, mely mellett az ember érezve semmiségét, legalább pillanatokra megveti a világot minden javaival, elfelejti az ezernyi köteléket, mely e földhöz kötözi és lelke megszellemesűlve Istenhez szárnyal. Ekkor és itt talál csak a megsebzett gyógyírt, a kesergő lélek vigasztalást, melyet a föld és világ nem adhat. Ha az ima nem tudja felemelni a kesergő lelket a koporsóról, az élettelen testről a halhatatlanság hitére, nem az Istennel való közösség érzetére, akkor csak üres szószaporítás és célját, a kibékítést, a vigasztalást, a megnyugtatást nem éri el. Az a szűk kör, melyben a halotti imádságok mozoghatnak, tartalmassá tehető érzelem- és gondolatvilágunk kincseiből, de még inkább az életnek könyvéből, a bibliából szedett gondolatokkal. És legfőképen csakis ezekkel, mert a halott mellett a bölcselkedés semmit ér, egyedül a hit szava az, mely hat, felemel és megnyugtat. Ez imádságok tartalmi forrása is természetesen ezekből származik. írójuk vallásos kedélyű, mélyen érző, mélyen gondolkozó volt és mindenekfelett gazdag tárháza volt a biblia, annyira, hogy az abból átvett gondolatok, ha nem szószerint idéztetnek is, de azért minden léptennyomon felismerhetők. És ebben áll leginkább ez imáknak tartalmassága. Nagy változatosságot a gondolatokban hiába keresnénk ; de nem is lehet célja a halotti imádságnak, hogy messze kalandozzon. Semmiségünk érzete, Isten nagysága, bölcsesége, örökkévalósága, Istenben való bizodalom, az örök élet hite, reménye, ebben megnyugvás stb. ezek azok a gondolatok, melyek folyvást és folyvást előfordulnak, ezeket variálja a különböző alkalmak szerint, de mindig fenségesen és épen ezáltal éri el azt, hogy a különböző imákban levő gondolatok ugyanazonossága mellett is, mindig az érzelem magas fokán tudja tartani a lelket. Egyhangúságot okoznak azonban, a gondolatok azonossága mellett, a minduntalan előforduló egyes kifejezések, szentírási idézetek, sőt egész részek, pl. a IV-ik (8. lap) az l-sőnek bővített variatiója; a 6-ik (43. 1.) az 5-iknek (39. 1.) ismét változata; a 14-ik (83. 1.) nagy részben szó-