Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-11 / 6. szám

zetes nagy hang és reklám esetleg megtévesztheti, tájékozzuk a dolgok valódi állásáról s egyes szereplő emberek igazi értékéről. »Tu l'as voulu George Dandin!« B. B. dr. KÜLFÖLD. A brit és külföldi bibliatársaság. A LXXXVIJ. jelentés alapján. Említettük mult alkalommal a bibliatársaság nagy területi veszteségeit. Azt hihetnők ezek után, hogy minden egyes év fokozatos visszaesést fog felmutatni működése egyéb vonatkozásaiban is. Távolról sem. Sőt minden egyes év rohamos haladásról tesz bizonyságot, úgy az emberek kezébe adott bibliák vagy bibliai részek száma, mint a társulat iránt nyilvánuló rokonszenv s adományokkal való támogatás tekintében; ugy azonban mégis, hogy az utóbbi nem tart egészen lépést a fokozodó követelményekkel. Kiadványainak száma a vizsgálat tárgyát képező évben nagyon megközelítette a 4 milliót, 134 ezerrel fölözve az előző év eredményét; oly szám. melyhez hasonlót a világ egyetlen könyvkiadó-vállala.ta sem tudott soha elérni, s melynél nagyobbat a társaság is csak négy más évben ért el, de akkor is mindig, amint a jelentés konstatálja, valami különös és ideiglenesen ható okok következtében, s nem ügy, mint most, egészen normális viszonyok között; a miért a legutóbbi évet a társaság eddigelé legjobb évének kell tekintenünk, a fogalomba hozott példányok számát és értékét véve figyelembe. E haladásnak, mely évről-évre következetesen emelkedik, számos figyelemre méltó dologban találjuk meg okát s magyarázatát. Éltekintve attól, hogy hosszú évek tapasztalatai a munkának mindig tökélyesebb formára és módjaira vezefik rá a társulatot, a minthogy e lefolyt évben is számos bölcs és üdvösnek bizonyult változtatásokat tett munkarendjében a világ számos pontján; nem számítva azt sem, hogy munkásai folyvást fokozódó lelkesedéssel s odaadással végzik nehéz feladatukat: a legfőbb okot a világ szellemének jobb iránvu fejlődésében s az embereknek a keresztyénség szent könyvével szemben való magatartásuk mind kedvezőbbre fordulásában találjuk meg. Megvallom, nagyon meglepett, midőn a jelentésből arról kelle meggyőződnöm, hogy Istennek tiszta igéje után folyton növekszik a sóvárgás az emberekben; s nagy lépésekkel közeledik az az idő, amikor az emberiség nagyobb része ennek zászlói körül csoportosuland. elhagyva idegen bálványait s hamis prófétáit. Azok az akadályok, melyek az evangeliomi tudomány terjedésének útjában állottak: azok az ellenségek, kik, ha kellett, tüzzel-vassal pusztították a kijelentés irott okmányát s azokat, kik azt merték hitük egyedüli szabályozójának vallani; a keresztyénséggel s annak szellemével ellentétben álló irányzatok, megvannak még mindig, de erejük fogy. Róma még mindig ugyanaz, ami volt. A jelentés telve van panaszsza.1 azon megszámlálhatlan méltatlanság. fanatikus üldözés miatt, melyben papjai s elvakított népei részesítik a szent könyvet s annak hordozóit; különösen ott. hol még mindig kezükben tartják ugy a népnek, mint az országnak gyeplőit. A biblia nekik »protestáns könyv«. melynek olvasásától a kárhozat rettentései vei tartják vissza a népet; a vett példányokat elszedik híveiktől s ünnepélyesen megégetik; a colporteurt megveretik. a hatóságokat ellene uszítják, munkájában minden módon akadályozzák. Portugáliában egy pap épen gyilkosságra hívta fel hallgatóit, nyilvános helyen mondva az ott működő colporteurre mutatva: »ez az ember vallásunk elpusztítására jött ide; aki protestánst öl, nem követ el bűnt Isten ellen«. Hazánkra nézve is azt mondja a jelentés : >a magyar római katholikusok között ügyünk nagyon sokat szenvedett, minthogy Károli Gáspár nevét jó ürügyként használták fel a papok, hogy óvják s lázítsák a népet ama hamis és eretnek könyvek ellen. Oly tény, melyet mélyen sajnálunk«. Mi is. De ezen és ezekhez hasonló számtalan, itt elő nem sorolható oppozicionális ténykedése dacára, Róma folyton veszti a talajt lábai alól. Veszíti amiatt, hogy a nép gondolkodása fordul el tőle. s az államok kormányai nem támogatják, sőt akadályozzák papjai gyilkos tendenciáit, védelemben részesítve a szent könyv árusítóit. Csaknem minden kath. országra nézve azt mondja a jelentés, hogy a hatóságok részéről emberei a legnagyobb előzékenységben részesíttettek s a nép mind nagyobb készséggel veszi e szent könyvet. Nagy időknek előjele ez. Kell-e más eszköz a katholicizmus világámító rendszerének megdöntésére, mint Istennek hamisítatlan igéje? Minél nagyobb arányokban jut ez a nép kezébe s annak igazságai minél általánosabban lesznek ismeretesek előtte, annál hamarabb eljő Róma csillogó dicsősége romlásának ideje. Az Isten igéjének tanulmányozása tette Luthert reformátorrá, az Isten igéjének ismerete teendi a világot szabaddá a katholicizmus nyűgeitől. És amidőn az angol bibliaterjesztő társaság épen erre segíti a népet, midőn oda viszi ajtajához, valóban világtörténelmi missziót teljesít. S ugyanilyen missziója van a nem-keresztyén világgal szemben. És ott is mindenütt haladást jelezhetünk. Az a lankadatlan, félelmet nem ismerő, minden egyes emberre kiterjedő munka, melyet a társaság a mohammedánok, Buddha és Confucius követő s a keresztyénség Istenét nem ismerő többi vallások hívei között kifejt, apránként termi már gyümölcsét, részint ama tévelygésekben való hit rohamos gyengítése, részint az oppozíció tüzének felköltése képében. Nagy küzdelmeknek néz elébe a keresztyénség ügye Mohammed birodalmaiban, Indiában és Chinában, hol erős ellenirányú mozgalmak indultak meg. De a győzelem iránt semmi kétség. Isten igéje mindenütt, ahova csak eljut, megteszi hatását. Mindenütt vannak jelek s ilyeneket nagy számmal sorol fel a jelentés, melyek azt mutatják, hogy ez az evangéliomi kép szerint kezdi átjárni kovászként az elméket és sziveket. Az erjesztés e munkájában mindenütt a bibliatársaság jár elől, midőn épen a kovászt oltja be a tésztába. Folyton fogy azoknak száma mindenütt, kiket fanatizálni lehetne a keresztyénség ellen, melyet a bibliából megismernek s a maguk vallásával összehasonlítanak, mely összehasonlítás nem szokott a Krisztus vallásának kárára kiütni. Egy előkelő indus ajkairól van ellesve ez a mondás: »A bibliák több templomot lerombolnak, mint valaha a mongolok«. És ha elgondoljuk, hogy csak a lefolyt év alatt 58.213 példánya ment ki a szent könyvnek vagy egyes részeinek India népe közé, hogy amaz élő és ható fegyverrel támadjon ellenök, teljesen megértjük s átérezzük e mondás igazságát. Nem kisebb azon jelenségek fontossága sem, a melyeket a társulat mindenhová, kunyhókba és palotákba egyaránt benyúló finom idegszálai a keresztyén pogányság, a modern hitetlenség világából jeleznek. Egy intézménye a világnak sincs oly érzékeny hévmérője a kisebb és nagyobb emberek lelkében lefolyó változásoknak, mint a bibliatársaság, melynek emberei közvetlen érintkezésben