Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-29 / 56. szám

ügyünk terén, kevés tankönyv felel meg így a hozzá kötött kívánalomnak, különösen a vallástanok között. Gömör-Simoni. Csízy Miklós, tanító, a gömövi ev. ref. tanító-egylet elnöke. BELFÖLD. Zsinati ügyiratok. Kisérő okmány az országos zsinatunk által hozott törvények szentesítés végetti fölterjesztéséhez. Császári és Királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Legmélyebb tisztelettel és hálával fogadta az evangéliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyház Császári és Apostoli Királyi Felségednek 1891. évi május hó 14-én Bécsben kelt azon legfelsőbb elhatározását, melylyel legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a magyarországi ev. ref. egyház zsinatát az egyetemes konventnek ugyanazon évi ápril hó 20-án kelt legalázatosabb folyamodványában elsorolt tárgyak felett tanácskozás és határozás céljából 1891. évi december hó 5-én egybehívhassa s megtarthassa, anélkül, hogy az 1790—91. XXVI. t.-c. 4. §-a értelmében fentartott s biztos kirendelésre vonatkozó jogát Felséges Urunk jelenleg érvényesíteni szükségesnek látta volna. Egyházi törvényünk alapján három évre terjedő hatás-és jogkörrel felruházott zsinatunk tanácskozó üléseit Budapesten 1891. évi december 5-én megkezdette, s azon idő óta három ülésszakban, u. m. 1-ször 1891. december 5-től 16-ig; 2-szor 1892. március 9-től április 5-ig; 3-szor 1892. november 24-től december 5-ig folytatta, immár működésének eddig maga elé tűzött törvényhozó részét elvégezte, s egyházalkotmányi szervezetét, melyet 1881 —82. évi Debreczenben tartott zsinata megalkotott s mely Felségednek jóváhagyását is megnyerte, most újból átnézvén, bizonyos pótlásokkal és módosításokkal kiegészítette. Ev. ref. egyházunk alkotmányi szervezete következő 3 főrészből áll: I. Egyházalkotmány. Ií. Egyházi törvénykezés szervezete. III. Köznevelési s közoktatási szervezet. I. Az egyházalkotmány magában foglalja az egyház képviseleti s kormányzati hatóságait, azoknak jog- és hatáskörét meghatározó törvényeket. Ezen fölterjesztett törvények annyiban különböznek a most érvényben álló törvényektől, hogy az erdélyi egyházkerület egyházalkotmányilag a zsinati képviselők választásánál követendő egyenlő eljárásnál fogva még szorosabban kapcsoltatott a többi négy egyházkerülethez. Az egyházkormányzati hatóságok szervezésénél, az egyházi tisztviselők választásánál a befolyás az egyházközségek népességére is tekintettel állapíttatott meg, melynek következtében az adandó szavazatok száma nem egyedül a lelkészek számától, hanem a lelkek számától is föltételeztetik. A közgyűlések és bíróságok hatás- és jogköre szabatosabban körüliratott; az ügyek természetéből folyólag több tárgy, melyek eddig a közgyűlés által intéztettek el, a biróság hatáskörébe utaltattak. A konventi tagok választása az egyházkerületi közgyűlések teendői közé soroztatott. A zsinatról szóló fejezetben következő módosítások vannak: a zsinati képviselők száma növeltetett a dunántúli egyházkerületre nézve kettővel; a zsinatra a választások 10 évre mondattak ki érvényeseknek, minek következtében a netalán időközben fölmerülhető törvényhozás szüksége jövőre könnyebben megoldható, elintézhető és eloszlatható lesz. Az egyes egyháztagokról és az egyházi tisztviselőkről szóló második rész szabatosabban alakíttatott át; a szegények és árvák gondnokának, az egyházmegyei és kerületi ügyészeknek teendői is a törvénybe felvétettek és meghatároztattak. A lelkészválasztásról szóló törvények nagymérvű átalakításon mentek keresztül; a meghívás útján való választás egy esetben megengedhetőnek mondatott ki; az eddig gyakorlatban volt kijelölés megszüntettetett, a kellőleg minősített pályázók mind választhatók levén; a szabályellenes választások eseteiben követendő eljárás szabatosabban és részletesebben körüliratott; az özvegyi s kegyeleti évről rendelkezés az egyházkerületek hatáskörébe tartozónak mondatott ki. Az egyházi adóról szóló szakaszok bővíttettek és részleteztettek, melynek következtében az egyházi adó kivetésénél s fizetésénél az eljárás könnyíttetett; a törvény védelme az egyháztagokra nézve biztosabbá s megnyugtatóbbá tétetett. Az egyházi közalapról szóló szakaszok többféle célszerű módosításokkal egészíttetett ki, úgymint: az egyházkerület megengedheti, hogy a kivetés öt évről öt évre történjék, mely által nagyobb népességű egyházközségeink könnyebben intézhetik el évi járulékaiknak beszolgáltatását; az osztályba sorozás szabatosan megállapíttatott; a kezelésre nézve a közalapi végrehajtó bizottság hatás- és jogköre, tagjainak száma meghatároztatott. Ezen közalappal kapcsolatban a lelkészi özvegyek és árvák számára egy országos gyámintézet megalkotására, csekély fizetésű tanítók segélyezésére, a hivatalviselésre képtelen lelkészek nyugdíjintézetének felállítására a kezdeményező lépések megtétettek. II. Az egyházi törvénykezés szervezete következő főbb elvek alapján alakíttatott át: Eddigi egyházi törvényeink a bírósághoz csakis fegyelmi esetek elintézését utalta, jövőre az egyházi közigazgatás keretében felmerülő vitás ügyek ellátása is biróság elé tartozik. Külön közigazgatási bíróságok azonban nem állíttattak fel, ügy a fegyelmi vétségek, mint a közigazgatási vitás ügyek elbírálása egy biróság hatáskörébe utaltatik. A bíróságok kebelükből bizonyos időtartamra, a halasztást nem tűrő esetekre kiküldött tanácsokat alkothatnak. A közigazgatási vitás ügyek az egyházkerületi bíróságok által végleg elláttatnak. Az eljárásban a szóbeliség csak az első fokú bíráskodásra szoríttatik. Oly fegyelmi esetekben, melyekben hivatalból eljárásnak szüksége forog fenn, a vád képviseletéről a törvényben gondoskodás történt. III. Köznevelési és közoktatási szervezet. Egyházalkotmányi szervezetünk 3-ik §-ában foglalt alapelvből folyólag egyházalkotmányunknak kiegészítő részét képezi az iskolaügy rendezése is, amint azt az 1881—82-ik évben Debreczenben tartott zsinat is fölvette az általa megalkotott egyházi szervezetbe. Azonban akkor az általa meghatározott köznevelési s közoktatási szervezet a legfelsőbb megerősítést nem nyerhetvén meg, az törvényerőre nem emelkedhetett, és így csak mint a zsinat által alkotott szabályzatot léptette életbe a konvent.